Méhbarát kerület
AZ OLDAL tartalmából:
Kérdőív
A kérdőív kitöltésére nyitva álló idő lezárult. A kiértékeléssel 2021 elején jelentkezünk.
ESEMÉNYEK
Beporzó barátaink a hegyvidéken
A BEEPATHNET PROJEKTRŐL
BeePathNet – Gazdagítsuk méhekkel a várost!
A BeePathNet projekt keretében a városi méhészkedés Llubjana által kifejlesztett és sikerre vitt holisztikus megközelítését tanulhatja el 5 európai város a szlovén fővárostól. A projekt a fenntartható városi méhészkedés megalapozását és fejlesztését célozza.
A méhek és más beporzó rovarok népszerűsítése az egész város bevonásával, valamennyi szereplővel és érdekelttel együttműködésben valósul meg, ezáltal egy fenntarthatóbb és élhetőbb városi környezet felé teszünk lépéseket, a természeti erőforrások megóvását, a biológiai sokféleség fejlesztését szolgáljuk.
Főbb tevékenységek a projektben
Valamennyi projekttevékenység az 5 partnervárosban működő, helyi támogató csoportok tagjainak és a csoport koordinátorának erőforrásaira összpontosít, annak érdekében, hogy elsajátítsák és hatékonyan alkalmazzák mindazokat a készségeket és mindazt a tudást, amelyek segítségével megteremtik a városukban a beporzó barát kerület és a méhészkedés holisztikus megközelítésének feltételeit és továbbfejlesztik azokat.
A projektmegvalósítás során számos tematikus találkozót és eseményt szervezünk, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, és más városokban is terjesztjük a mozgalmat.
A legfontosabb projekttevékenységek:
-
munkacsoportok (helyi támogató csoportok) működtetése és a beporzó barát kerület valamint a városi méhészetre vonatkozó cselekvési tervek kidolgozása a partnervárosokban;
-
a BEE PATH jó gyakorlat megismerését szolgáló tanulmányút a partnervárosokban tevékenykedő helyi munkacsoportok tagjainak részvételével;
-
a jó gyakorlat átvételét szolgáló esettanulmányok kidolgozására és a különféle témakörök megvitatására szolgáló partnerségi találkozók: biológiai sokféleség fenntartása a városi területeken, BeePathNet oktatási csomagok, szemléletformálás, a „méh és beporzó barát hálózatok” fejlesztése, és új méhészeti termék fejlesztése;
-
tematikus útmutatók, hírlevelek és projektkézikönyv készítése annak érdekében, hogy a projektben felhalmozódó tudást a partnerségen belüli és azon kívüli érdekelt felek számára továbbadhassuk;
-
a projekteredmények, tapasztalatok, tudás, jó gyakorlatok terjesztése a különféle kommunikációs csatornákon keresztül;
-
2020-ban, a méhek világnapja (május 20.) kapcsán egészen 2020 év végéig események szervezése mind a 6 partnervárosban a BeePathNet projekt égisze alatt, emellett számos más helyi esemény és rendezvény lebonyolítása;
-
BeePathNet projektzáró konferencia szervezése 2020 novemberében Ljubljanában.
BeePathNet partnerség:
A BeePathNet hálózatban 6 EU város dolgozik együtt – Ljubljana (Szlovénia) mint vezető partner, Amarante (Portugália), Bydgoszcz (Lengyelország), Cesena (Olaszország), Nea Propontida (Görögország), és Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat (Magyarország).
A partnerség összetétele biztosítja, hogy a BeePathNet projekt a méhészkedéssel összefüggésben a klimatikus viszonyok többségét lefedje (atlanti, kontinentális, mediterrán, alpesi), valamint a városok közötti kulturális és társadalmi különbségek hatásainak figyelembevételét is lehetővé teszi. Ezen felül, a partnerek kiválasztása úgy történt, hogy eltérő tapasztalatok és jó gyakorlatok csatornázódhassanak be a projektmegvalósítás folyamatába. Mindez lehetőséget ad arra, hogy EU szinten bármelyik város adaptálhassa a jó gyakorlatot.
A BEE PATH-től a BeePathNet hálózatig
Minden akkor kezdődött, mikor Ljubljana 2015-ben létrehozta a BEE PATH-ot, amely két és fél év alatt a helyi érdekeltek hálózatává fejlődött, egy önkéntes alapon működő platformot teremtve a városi méhészkedéshez kapcsolódó kihívások megvitatására, megoldások keresésére és új termékek fejlesztésére. A BEEPATH emellett egy turisztikai és oktatási hálózat, amely a méhek és a városi méhészet fontosságát hangsúlyozza. Egy oktatási program, amely a célcsoportok szemléletformálására törekszik. “Kutatóközpont”, új vállalkozói ötletek fejlesztéséra irányuló inkubátor.
Ljubljana sikerét az URBACT Program Jó Gyakorlat címmel jutalmazta, de ez korántsem jelenti azt, hogy a BEEPATH egy befejezett projekt lenne. Sokkal inkább egy folyamatosan mozgásban lévő, naponta fejlődő projektről van szó. Ráadásul Llubljana úgy döntött, hogy kihasználja az URBACT program által biztosított lehetőségeket és a BeePathNet Transzfer Hálózat projekten keresztül átadja a jó gyakorlatot más uniós városoknak, és így alkalma nyílik arra is, hogy a partnervárosoktól tanuljon, ezáltal továbbfejlessze a jó gyakorlatát.
A városok méhekkel történő gazdagítása a hálózatunk kiépítésével elkezdődött és folyamatosan halad előre. Csatlakozol hozzánk?
HOGYAN KELL VISELKEDNI MÉHÉSZETEKBEN, KAPTÁRAK, MÉHEK KÖZELÉBEN?
MI KÉRDEZTÜNK, ÖNÖK VÁLASZOLTAK - KÉRDŐÍVÜNK EREDMÉNYEIRŐL RÖVIDEN
Milyen növényekkel kedveskedhetünk a helyi beporzóknak?
Szomjasak-e a méhek? A szakértő válaszol
Legutóbbi, méhekkel és beporzó rovarokkal kapcsolatos facebookposztunknál élénk beszélgetés kezdődött a rovarok itatásával kapcsolatban. Megkérdeztük a témában a Hegyvidéki Méhbarát Hálózat egyik tagját, Vásárhelyi Tamás biológus kutatót, hogy írjon erről a témáról nekünk. Válasza itt olvasható: https://www.hegyvidek.hu/download.php?docID=76570
KISZÁMOLÓ
A Beporzók napja
A beporzók napja a természetvédelmi jeles napok sorába 2018-ban javasolt nap, március 10-e.
Az ELTE Természettudományi Kara tudománykommunikáció a természettudományban mesterfokú képzésének egy oktatója és egy hallgatója kezdeményezte 2018. január 11-én. A felhívásban már számos intézmény és civil szervezet támogatására hivatkozhattak, mert mértékadó hazai tudományos és környezeti nevelési fórumok ismerték a problémát és helyeselték a figyelemnek, a mozgósításnak ilyen magas szintjét. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület már korábban is felkarolta a beporzók ügyét. A javaslat mögött a rovarvilág és a beporzást végző rovarok világszerte, de elsősorban az északi féltekén tapasztalt pusztulása,[1] [2] tehát konkrét természetvédelmi probléma és annak orvoslása, illetve a lakossági cselekvésből származó környezeti nevelési lehetősége is ott volt. A pusztulás legfőbb okai a nagyüzemi, iparosodott mezőgazdaság (élőhelyek eltűnése, feldarabolódása, vegyszerhasználat) és a klímaváltozás, tehát globális és ipari léptékű változások. Mégis, ilyen körülmények közepette is egyszerű, lakossági módszerekkel a beporzó rovarok védelmében, életlehetőségeinek javításában jelentős lépések tehetők. Nem utolsósorban a sok ember számára kellemetlen rovarok hasznosságát a beporzók példáján keresztül szemléletesen és hatékonyan lehet ismertetni, elfogadottá tenni.
A beporzók napjának szellemisége annyiban különbözik a méhek napjától (április 30.) és a méhek világnapjától (május 20.), hogy a mérsékelt égövben sem csak a háziméhre, a méhalkatúakra koncentrál, hanem minden beporzó szervezetre, hazánkban elsősorban rovarokra. A világon azonban sok madár és denevér által megporzott virág, illetve növény létezik, őrájuk is kiterjed a figyelem. Ezeknek is szerepe van abban, hogy Magyarországon trópusi dísznövények, déligyümölcsök, egzotikus fűszerek kaphatók. Általánosságban a termesztett növények kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát köszönhetjük nekik.
A kezdeményezők a honlapon és a létrehozott Facebook-oldalon,[3] továbbá ismeretterjesztő cikkekben,[4] előadásokban, rádió- és tévéinterjúkban kampányoltak két hónapig, és mások is a javaslat mögé álltak.[5] [6] A folyamatot szakdolgozatban és később szakcikkekben is leírták. Mindennek eredményeképpen a Kárpát-medence 20 településén 24 program jött létre, a legnagyobb létszámú a Magyar Természettudományi Múzeumban, 800 vendéggel (és 6 médium jelenlétével), a második legnagyobb Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Állattani Múzeumában.
2019-ben kevesebb energia jutott a kampányra, de hasonló volt az eredmény. Ebben az évben létrejött a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Beporzók munkacsoportja.
2020-ban a Magyar Múzeumok online folyóiratban felhívás jelent meg,[7] hogy minden múzeum, szakmai területétől függetlenül, csatlakozzon a jeles nap megünnepléséhez, számos portál és folyóirat, rádió és tévéműsor foglalkozott a beporzással, a beporzókkal, és a kezdeményezők is folytatták Facebook-kampányukat. Végül 46 múzeum közreműködéséről érkezett hír, de néhány helyen a koronavírus járvány miatt elhalasztották a nyilvános eseményt. Egyetemeken, iskolákban zajlottak még események. Több településen és Budapest X., XII. kerületében közterületen avattak rovarszállót, és több másik kerület is tervezi ilyenek létrehozását.
aktualitások
Beporzó barátaink
Megjelent Természeti Kincsek a Hegyvidéken kiadványsorozatunk második kötete, melyben Vásárhelyi Tamás tollából tudhatjuk meg, milyen változatos is kerületünk rovarvilága. A szerző érdekfeszítő stílusban, képekkel illusztrálva mutatja meg nekünk, hogy melyek is azok a kis élőlények, melyeknek köszönhetjük előző kötetünk színkavalkádos virágkölteményeit is.
A kiadvány a címre, vagy ide kattintva tölthető le.
A Nyár virágai a hegyvidéken
Beporzók és a zene
LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV
Lakossági kérdőívünk május 20-ával lezárult. Köszönjük a visszajelzéseket, a beérkezett adatokat kiértékelés után feltesszük honlapunkra.
Köszönjük a segítséget!
Mit tehetünk a környezetünkért, ha városi erkélyünk van?
A biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség kérdésköre egyre komolyabb és hangsúlyosabb feladat. Higgyük el, hogy a magunk eszközeivel még akkor is tehetünk ezért, ha mindössze egy erkélyünk van.
Az ENSZ biológiai sokféleség megőrzésével foglalkozó tudományos világszervezete 2019 májusában fogadta el azt a több mint 100 kutató által készített jelentést, amely szerint napjainkban körülbelül egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás, sokan közülük évtizedeken belül eltűnhetnek. Köztük vannak többek közt a beporzást végző rovarok is, amelyek az emberiség élelmiszereinek előállításában segédkeznek.
Gazdagítsuk a sokféleséget!
.jpg)
Ezt a komoly gondot nyilván nem oldhatjuk meg otthonainkból, de mi is tehetünk azért, hogy a magunk részéről – ha csak egy apró lépéssel is – hozzájáruljunk a szűkebb környezetünkben élő állat- és növényvilág sokszínűségének megőrzéséhez. A természetes élőhelyekhez képest a városok flórája és faunája nyilván kevéssé változatos képet mutat, mégis ezeken a területeken is találunk ökoszisztémákat, állat- és növénypopulációkat.Az emberek és az élővilág szempontjából is lényeges, hogy településeinken, városainkban is megőrizzük, gazdagítsuk a helyi biodiverzitást, természetes sokféleséget, sőt újabb és újabb tereket, részeket csatoljunk be a zöldhálózatokba. Parkok, ligetek, fasorok, növényágyások, magán- és intézményi kertek, arborétumok, tetőkertek, zöldtetők, zöldfalak, élővizek, illetve az ezeket összekötő zöldfolyosók számos állat- és növényfajnak biztosítanak életteret. Itt, a kerületben például az Istenhegyi utat övező rézsűn, 2018 tavaszán a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területe, a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztálya és a Hegyvidéki Önkormányzat Zöld Irodája egy közös gyepkezelési kísérletbe fogott.
.jpg)
Ennek célja, hogy szeretnénk visszaállítani az eredeti, természetközeli gyepművelést, melynek eredményeképpen helyreállíthatjuk az őshonos növényzetet, és ezzel megnöveljük annak fajkészletét. Ez a fajta területkezelés hozzájárul a beépített környék élőhelyeinek, zöldfelületeinek stabilitásához, a talaj tápanyagtartalmának megőrzéséhez és a terület gyommentesen tartásához.Mindez a közeli kertekre is jótékony hatással lesz, mivel könnyebben visszaszoríthatók a kártevők, és az allergén növények is nehezebben tudnak megtelepedni a területen. A gyep kezelésével helyreállíthatjuk a növényzetet, megnöveljük annak fajkészletét, és ezzel a beporzást végző és egyéb rovarok, valamint a velük táplálkozó énekesmadarak állományát.
A biodiverzitást óriási mértékben befolyásolja a nagyüzemi mezőgazdálkodás. A művelés alá vont hatalmas területek, a monokultúra, a tonnaszám kipermetezett növényvédő szerek, a túlzott műtrágyahasználat, a talaj túlhasználata – csak néhány az ipari szintű agráriumhoz kötődő problémaforrás közül. Bár minden beszerzésünket nem tudjuk függetleníteni ettől a rendszertől, mégis törekedhetünk arra, hogy minél több élelmiszert állítsunk elő saját magunk számára, illetve vásároljunk meg kistermelőtől, kisgazdálkodótól, közösségi mezőgazdálkodótól. Az ilyen kisebb léptékű, vegyszermentes, ökológiai szemléletű mezőgazdaság jóval kisebb környezeti terhet ró a természetre, és nem avatkozik bele drasztikusan a helyi szintű ökológiai rendszerekbe.
.jpg)
Balkonon, teraszon is termeszthetünk zöldségeket és fűszernövényeket, szerencsére évről évre egyre több erkélyen bukkannak fel minikonyhakertek. Elegendő hozzá nagyobb ültetőedényeket, cserepeket, balkonládákat beszerezni, vagy a rendelkezésünkre álló hely méretétől függően magaságyást kialakítani. Paradicsom, saláta, paprika, cukkini, padlizsán, cékla, fűszer- és gyógynövények, szamóca és egy sor más zöldségféle sikerrel termeszthető tetőkertekben, teraszokon is, ráadásul permetezőszerek nélkül.A kereskedelmi forgalomban már kaphatók külön balkontermesztéshez nemesített vetőmagok is, érdemes utánajárni! Ha eddig még csak virágokat nevelgettünk az erkélyen, próbáljuk ki a zöldségtermesztést is, a befektetett munka minden bizonnyal megtérül, amint az első zamatos termést betakarítjuk. A Zöldboltban például különféle biovetőmagokat szerezhetünk be.
Legyen madárbarát balkonunk!
A kerttulajdonosoknak viszonylag könnyű dolguk van, ha madárbarát zöldfelületet szeretnének kialakítani maguk körül. Ám azok is kivehetik részüket ebből a fontos természetvédelmi munkából, akiknek balkonjuk vagy teraszuk van. Télen etetéssel, itatással segíthetik a tollas repülőművészeket, nyáron madárfürdő és itatóhely kialakításával. Sőt, az alacsonyabb emeleteken a sarokban, a falra szerelve madárodút is el lehet helyezni, előbb-utóbb biztosan rátalál egy költőhelyet kereső madár.
Az ilyen fészkelési lehetőségekre igen nagy szükség van, hiszen városainkban – de sok helyütt az erdeinkben is – hiányoznak az idősebb és holt fák, amelyeken természetes módon kialakult üregek segítik az odúlakó madarak fészkelését. Számít tehát minden egyes kihelyezett odú.
Ültessünk és gondozzunk virágokat!
A városokban sokszor nehéz dolguk van a beporzóknak. A rendszeresen nyírt gyepeken, zöldfelületeken ritkán találnak virágot, a fák és a cserjék sem virágoznak tavasztól őszig folyamatosan.
Sokat segíthetünk, ha minél több teret, ablakot és teraszt virágosítunk! Sőt, a nagyobb erkélyeken akár kisebb cserjéket is nevelhetünk, amelyek további színfolttal gazdagítják nemcsak a látványt, de a táplálkozó- és élőhelyek tárházát is.
A beporzók – mint például a pillangók, szenderek – előszeretettel keresik fel az akár balkonon, teraszon is nevelhető levendulát, méhbalzsamot, kakukkfüvet, mézvirágot, vaníliavirágot, nyári orgonát és számos más színes, illatos növényt.
.jpg)
Évelő vagy egynyári futónövényekkel is növelhetjük a balkon zöldfelületeit, ami ráadásul a mikroklímát és a hőérzetet is javítja. Ha pedig olyan házban lakunk, dolgozunk, amelynek tetőkert kialakítására alkalmas tere, lapos teteje van, akkor „nagyban” is belevághatunk a növényesítésbe!Örömteli, hogy egyre több zöldtető is létesül hazánkban. Ezek a jelenleg még elsősorban inkább új társasházak, irodaházak tetején megbújó zöldfelületek is a városi biodiverzitás hasznos építőkockái.
A Hegyvidéki Önkormányzat egyedülálló módon 2009 óta az építési szabályzatában előírja, hogy új lapostetők létesítése és meglévő lapos tetők rekonstrukciója esetén legalább extenzív zöldtetőt kell kialakítani. A szakmai hátteret 2017 óta a Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége biztosítja, mivel a kerületben kiemelt fontossággal bír a már meglévő zöld felületek megóvása és azok növelése ilyen alternatív megoldásokkal is.
.jpg)
Helyezzünk ki rovarhotelt!A teraszokon, balkonfalakon biztosan akad olyan hely, ahová fel tudunk akasztani egy-egy kisebb rovarhotelt. Üzletben is kaphatók tetszetős darabok, de készíthetünk – az egyszerűtől az összetettebb verzióig – mi magunk is sokfélét.
A legkézenfekvőbb megoldás, ha egy maroknyi nádat vagy más üreges növényszárat kötünk egybe, és fedettebb, védettebb helyen akasztjuk fel fára, ágra. A magányos beporzóknak minden megtalált kis üreg lehetőséget biztosít az utódneveléshez, a beporzók segítése pedig nemcsak az állatvilág, hanem a saját érdekeinket is szolgálja.
Méhbarát kerület
A XII. kerületi Önkormányzat elkötelezett a lakosságnak kedvező zöld, egészséges városi környezet kialakításában, ahol a méhek és más beporzó rovarok is otthonra lelhetnek.
Most megjelent online kérdőívünkkel otthonából tud visszajelzést adni tavaly kezdődött Méhbarát kerület projektünkkel kapcsolatban, melyet többek között a Hegyvidék biológiai sokféleségének megőrzéséért indítottunk. Válaszaival hozzájárul, hogy az önkormányzat egy zöldebb és egészségesebb városi környezetet alakítson ki, ahol a méhek és emberek egymás mellett élhetnek és fejlődhetnek.
A kérdőív kitöltése önkéntes és anonim, és megközelítőleg 5 percet vesz igénybe.
MOMKULT programok
MÉHLEGELŐK ÜLTETÉSE - OKTATÓFILM (VIDEÓ)
BARABÁS VILLA KAPTÁR (video)
TEGYÜNK EGYÜTT A MÉHEKÉRT!
Vessünk közösen, minél több méhlegelő növényt…
Kedves Méhbarátok, Méhszerető Ismerőseim,
Mindennapi méhészeti munkám során is tapasztalom, hogy a változékony, romló környezeti átalakulások érzékenyen érintik a környezeti folyamatok indikátorainak tekintett beporzó rovarokat, a házi méheket (Apis mellifera) és a vadon élő, hártyásszárnyú fajok színes világát.
Minden apró hasznos élőlény öröm a kertben. Öröm látni és tapasztani, hogy a megalkotott világban eleségre, és otthonra is lelnek. Fontos ajándék számunkra, hogy a betelepülő állatok hasznot is hajtanak számunkra, melyet jól végzett munkánkért kapunk cserébe. Érdemes tudni arról is, hogy bizonyos állatok környezetre gyakorolt hatásától, milyen nagy mértékben függünk.
Számomra, nagy öröm a méhek világának folyamatos felfedezése, amit már, 27 éve végzek. Szeretem a méhek világát. Jelenleg a méhészeti ágazatnak sok gonddal kell szembenéznie, ilyen, a környezet, klímaváltozás hatása, a méhlegelők összetételének átalakulása, a változó terméshozam, a szűkülő értékesítési csatornák és a méhegészségügyi problémák hatásai.
Kérlek tudjatok róla, hogy ezeknek az élőlényeknek az élettevékenysége, nagyban hozzájárul a biológiai sokszínűség megőrzéséhez. A ma termesztett növényeink 83%-ának termékenysége nagyban függ a beporzó rovaroktól és a beporzás intenzitásától.
Úgy tapasztalom, hogy a méhekre, lassan, a mezőgazdaságban is felelősségteljesen, egyre nagyobb figyelmet fordítanak.
Mit jelent az a fogalom, hogy hanyatló élettér?
Azt jelenti, hogy sajnos egyre több az olyan időszak a Kárpát – medencében, amikor a méheink nem, vagy csak nagyon korlátozottan találnak a természetben nektár- és pollenforrást. A szántóföldi mézelő kultúrák közül országos, nagy kiterjedésű vetésszerkezettel, a repce és a napraforgó, az erdei méhlegelők közül, összefüggő területtel, az akác rendelkezik. Megfigyeltem, hogy nemcsak a méhcsaládok tavaszi fejlődésénél, hanem a júliusi-augusztusi hónapokban is fontos lenne, hogy folyamatosabban álljanak rendelkezésre hordást adó növényeink. Az lenne a lényeg, hogy minél kevesebb hordástalan időszak legyen a méhcsaládoknak. Kitűzött cél, és célunk, hogy a táplálékot szolgáltató növények sokszínűségén, biodiverzitásán folyamatosan javítsunk.
Röviden, mit lehet tudni a méhlegelőkről?
A méhlegelők többfunkciós területeknek tekinthetők. A méhlegelők tájkép kialakításában betöltött szerepe nagyon fontos tényező. A méhlegelőnek hasznosított területek kiemelten szolgálnak más állatok élőhelyéül, táplálékforrásául. A mozgatatlan területek, szegélynövények, vadlegelők, vadföldek, a nagyobb területen vetett takaró- és zöldtrágyanövények, a mezőgazdasági helyes gyakorlat részévé váló köztesnövények, nagy lehetőséget kínálnak, a termelési évben, minden beporzó rovarok számára is.
A méhlegelők és a területeik csak összefogással javíthatóak. Úgy gondolom, hogy a kiskert tulajdonosok, a park és kertépítők, kertbarátok, a zöldfelület fenntartók, a mezőgazdaságban dolgozók, a nemzeti parkok szakemberei, az erdőgazdaságok döntéshozói, a vadásztársaságok vezető testületei közösen sokat tehetnek.
Milyen növényeket ültessünk vagy vessünk a beporzó rovarok számára?
Sokan megkeresnek, segítséget kérve, hogy milyen növényeket ültessenek vagy vessenek és mikor a beporzó rovarok számára. A tavaszi és nyár eleji vegetációs időszakban, tág lehetőségben intenzíven mézelő fajok közül több félcserje és cserje is szerepel. Fontos, hogy milyen növényekből állítjuk össze az út menti fásítások, telepítések, a szélfogó erdősávok, a közterületek, a parkok, a családi házak kertjeinek növénytársítását.
Társadalmi és élőhelyfejlesztési szempontból, a mézelő szántóföldi és erdei kultúrák mellett egyre nagyobb szerep jut a szántóföldi vetésszerkezetben, a jól mézelő alternatív növényeknek, mint a mustár, az olajretek, a bíborhere, a facélia (mézontófű), vetési bükköny, szarvaskerep és a pohánka.
Saját tapasztalat alapján összeállított méhlegelőnek vethető virágmagkeverék, általában egy vagy többéves fajta növényekből állnak. Szeretném javasolni, ha méhlegelőnek vetett sávoknak a legideálisabb összetevői olyan évelő növények, amelyek hosszan szinte folyamatosan virágoznak. Az előállított keverékek növényi faj összetétele változó. Az egyéves növényi keverékekben önfelújító vagy áttelelve megújuló növényeket használunk. A többéves keverékekben, jelentős mennyiségben tartalmaznak évelő pillangósokat, mint a szarvaskerep, fehér-, vörös here, lucerna növényeket.
Szeretném felhívni a figyelmet a fák jelentőségére is. Az akác faj és fajtákon kívüli fontosabb fafajok ritkán erdőalkotók, ezekkel leginkább, elegyes fafajként találkozhatunk. A cserjék közül a kökény, a som és a galagonya jelentősége a kiemelkedő. Az erdészeti, méhészeti erdészeti rendszertan, fűz fajokat, a virágos kőrist, a hárs fajokat, a vadkörtét, a szelídgesztenyét, a zselnicemeggyet kiemelten fontosnak tartja.
Hogyan és mikor alakítsunk ki virágos méhlegelőt?
Az elmúlt napokban a kertembe virágmag keveréket vetettem (képeken látható), a beporzó rovarok számára.
Ökológiai előnye, hogy rengeteg élőlénynek nyújt lakóhelyet és folyamatos virágpor gyűjtési lehetőséget biztosít a rovarok számára. A növények között békák, sünök, gyíkok élhetnek. Fontos a növények közötti egyensúly, mert, ha a talaj túl termékeny, az erősebb növények átvehetik az irányítást, elnyomva a többi virágos növényeket.
Ha méhlegelőt, akarunk készíteni, akkor a talajt tápanyaggal lássuk el, komposzt, vagy szervestrágya a legjobb. A vetőmag keverék a legtöbb mezőgazdasági művelésre alkalmas talajon vethető.
A nagy faji összetétel garantálja, hogy a keverékből mindig lesznek növények, melyek szépen fejlődnek, és feladatukat betöltik. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a veszélyes egyszikű gyomokra figyeljünk, mert gondokat okozhatnak a területeken (közönséges tarackbúza – Elymus repens).
Talaj-előkészítés során, figyeljünk, az asztalsimaságú területre, mert a keverék nagyobb számban tartalmaz apró magvú növényeket. Figyeljünk a talajnedvesség megőrzésére. Vetés után, ha tehetjük hengerezzünk.
Megvetés ideje lehet ősszel és tavasszal egyaránt. Én, most tavasszal vetettem el. Vetőmagdózis tekintetében a vetőmagkeveréket; 1 m2-re 15-20 gramm-ot számoltam. Vetésmélység 1 – 1,5 cm mélyen, a fellazított talajba. E keverék vegyes fajgazdag magkeverék, jól bokrosodik, elágazásokkal teljesek a növények. Sűrű állomány se jó. A talajt ne hagyjuk kiszáradni, öntözzük be, de arra is figyeljünk, hogy a területen ne álljon meg a víz
A méhek által látogatott növények méhészeti értéke több tényezőtől, körülménytől függ. Az egyes növények méhészeti értékének sikeres megállapítása miatt, a méhésznek nagyon fontos, hogy felismerje, az egyes méhlegelő-növényeket, a virágok szerkezetét, a virágzási időt, a nektár és a virágpor mennyiségét, valamint minőségét is.
Méhlegelő
A méhlegelő, mely a méhészet termelékenysége szempontjából alapvető fontosságú, a kora tavasztól késő őszig virágzó és méhek, egyéb viráglátogató rovarok áltat látogatott növények összességéből áll. A rendkívül sokféle, vadon vagy termesztésben előforduló méhlegelőnövényünk nem egyformán értékes a méhek, méhész számára. Vannak növények, amelyeket csak virágporért, vagy csak nektárért keresnek fel a méhek, más fajok virágaiban pedig mindkettőt megtalálják. Vannak, amelyekre tömegesen szállnak, némelyeket azonban csak szükségből látogatnak.
Az egyre változó környezetünk mellett, a méhlegelők bővítése, javítása, közös ügyünk és feladatunk. Tegyünk Együtt a megporzó rovarokért, a környezetünk védelme és megóvása érdekében is!
Együtt – Mindenkiért!
|
VADVIRÁG MAGKEVERÉK ÖSSZETÉTELE |
|
|
Közönséges cickafark |
Achillea millefolium |
|
Nyúlszapuka |
Anthyllis vulneraria |
|
Harangvirág |
Campanula persicifolia |
|
Fodros bogáncs |
Carduus nutans |
|
Terjőke kígyószisz |
Echium vulgare |
|
Festő csülleng |
Isatis tinctoria |
|
Mezei varfű |
Knautia arvensis |
|
Réti margitvirág |
Leucanthemum vulgare |
|
Pézsmamályva |
Malva moschata |
|
Orvosi somkóró |
Melilotus officinalis |
|
Baltacim |
Onobrychis viciaefolia |
|
Pohánka |
Fagopyrum esculentum |
|
Szarvaskerep |
Lotus corniculatus |
|
Facélia |
Phacelia tanacetifolia |
|
Fehér mustár |
Sinapis alba |
|
Bíborhere |
Trifolium incarnatum |
|
Vetési bükköny |
Vicia angustifolia |
|
Orvosi szappanfű |
Saponaria officinalis |
|
Hólyagos habszegfű |
Silene vulgaris |
|
Gilisztaűző varádics |
Tanacetum vulgare |
|
Ökörfarkkóró |
Verbascum thapsiforme |
|
Körömvirág |
Calendula officinalis |
|
Magvas gomborka |
Camelina sativa |
|
Koriander |
Coriandrum sativum |
|
Parlagi pipitér |
Anthemis arvensis |
|
Vad búzavirág |
Centaurea cyanus wild |
|
Réti imola |
Centaurea jacea |
|
Vad margaréta |
Chrysanthemum leucanthemum wild |
|
Mezei katáng |
Cichorium intybus |
|
Vetési szarkaláb |
Consolida regalis |
|
Tarka koronafürt |
Coronilla varia |
|
Keleti szarkaláb |
Consolida (Delphinium) orientalis |
|
Tejoltó galaj |
Galium verum |
|
Közönséges orbáncfű |
Hypericum perforatum |
|
Vad len, évelő |
Linum perenne |
|
Erdei mályva |
Malva sylvestris |
|
Estvéli mécsvirág |
Melandryum noctiflorum |
|
Közönséges szurokfű (Oregánó) |
Origanum vulgare |
|
Mezei pipacs |
Papaver rhoeas |
|
Lándzsás útifű |
Plantago lanceolata |
|
Osztrák zsálya |
Salvia austriaca |
|
Ligeti zsálya |
Salvia nemorosa |
|
Mezei zsálya |
Salvia pratensis |
|
Hólyagos habszegfű |
Silene vulgaris |
(Az eredeti cikk Sipos gazda honlapján jelent meg)
A biodiverzitás mindennek a teteje
 |
| (Vizi Gergely fotója) |
A Méhbarát Kerület programunk fő célkitűzései közé tartozik a Hegyvidék biológiai sokféleségének bemutatása és megőrzése. Sokan nem is sejtik, hogy nem csak a természetes, vagy természethez közeli helyeken lehet a növényzet és az állatok megélését segíteni. Épített környezetünk is remek helyszínt szolgáltathat különböző fajok megtelepedésére. Önkormányzatunk ennek terén is igyekszik magasra tenni a mércét. Október 10-én pont ezért szerveztünk sétát az önkormányzat alagsorát fedő zöldtetőre. A látogatókat Vizi Gergely zöldtetőépítő vezette be a növényzettel borított födémek világába. A hallgatóság bepillantást kapott a legmodernebb építkezéseken használt csúcstechnikákba. A jelenlevőket mindennek tetejébe még arról is felvilágosították, hogy a zöldtetők szerfelett sok szempontból hasznos szerkezetek. Nem csupán növényeknek adnak otthont, de általuk a legnagyobb melegben mért átlaghőmérséklet is csupán 30 Celsius fok körül alakul. Ennek aztán pozitív hatása van a födém alatt elterülő helységek hőmérsékletére, nem is beszélve az épület szerkezetére gyakorolt kedvező hatásokról (egyes források szerint megháromszorozza a tetők élettartamát). Ezeken felül szűri a szállóport, megköti a széndioxidot és oxigént bocsát ki helyette, valamint a káros zajhatásokat is jobban szűri, mint más tetőfajták. Mindennek tetejébe még a biodiverzitás megőrzésében is a városlakók segítségére van.
Kell ennél több?
HEGYVIDÉKI FÁSSZÁRÚ NÖVÉNYEK
Október 17-én dr. Csontos Péter botanikus, a Hegyvidéki Méhbarát Hálózat törzstagja tartott lebilincselő előadást a Hegyvidék fásszárú növényzetéről a biológiai sokféleség jegyében. A Hegyvidéki Kulturális Szalonban tartott ismertetőjében terítékre került a XII. kerület és tágabb értelemben a Budai-hegység őshonos flórája.
 |
| Csontos Péter előadása a Hegyvidéki Kulturális Szalonban 2019. Október 17. |
A hallgatóság sorai közt ülve megismerkedhettünk a korai, a mezei és a hegyi juharral, pontos leírást kaptunk a virágos kőrisről, és bepillantást nyerhettünk a különböző tölgyek, és őshonos gyümölcsfák életébe és kinézetébe, hogy csak egy pár példát említsünk.
Meghívott előadónk olyan érdekességmorzsákat is megosztott a nagyérdeművel, mint például, hogy a mannakabóca melyik helyi fán érzi magát otthon, hogy a Hárs-hegy miért és melyik hársfajról kapta a nevét és, hogy melyik növényt hívják az erdő szorgos katonájának. Sőt még az is kiderült, hogy Ötzi, a jégbefagyott prehisztorikus vadász nyílvesszőjének faanyagát adó növény is megtalálható kerületünkben. (Aki kíváncsi, az megtalálja a részleteket a Hegyvidéki Újság összefoglalójában, itt.)
Szemléletes bemutatót láthattunk a méhek és más beporzók fontosságáról. A példaként felhozott almafa gyümölcsén látszott, hogy amely részen a méhek elvégezték feladatukat, és megtermékenyítették a termést, ott vastag gyümölcshús és mag érett, míg az a rész, mely szerencsétlenül kiesett a megporzásból satnyább és mag nélküli maradt.
 |
| Részlet Csontos Péter 'A HEGYVIDÉK ŐSHONOS FÁSSZÁRÚ NÖVÉNYZETE' c. előadásából 2019. Október 17. |
Külön élmény volt a már-már feledésbe merülő őshonos fák neveivel találkozni. Egyből ott van pukkanó dudafürt, amely nevét egyfelől kinézetéről, másfelől arról a hangról kapta, amelyet termése talpunk alatt kidurranva hallat. Hasonlóan érdekes története van az előadáson bemutatott ükörkeloncnak, mely ikres termésének köszönheti elnevezését.
Az előadás után már csak egyetlen kérdésünk maradt: milyen fa a Normafa?
A válasz megtudható a vonatkozó wikipédia cikkből.
Emberek nélkül megélnek a méhek, de méhek nélkül az ember nem…
 |
| Szabó Olivér előadása a Hegyvidéki Kulturális Szalonban 2019.november 18. |
 |
| 'Hozzávalók:1500 méh, 9000 megtett kilóméter' |
 |
| OMME mézesüveg |
 |
| Szabó Olivér és mézei |
Kevesebb kaszálással a méhekért már a vízműveknél is
A Beporzók Védelmében
A méhek a barátaink
A méhek és a megporzás jelentősége a gazdaság és a biodiverzitás szempontjából is kiemelkedő
BeePathNet – Méhek a városi dzsungelben
Klemen Strmšnik URBACT szakérő megosztja lelkesedését Ljubljana (SLO) zöld törekvéseivel és a városi méhészetet népszerűsítő hat európai várost összekötő BeePathNet projekt folyamatos sikereivel kapcsolatban. Azt kérdezi: ha a tudatosság és a lelkesedés megvan, a városi méhészet szerves részévé válhat-e városi életünknek?
- URBACT helyi csoportok létrehozása és működtetése mind az öt partnervárosban – alulról jövő, nyitott, proaktív csoportok azonosítják be a szinergiákat, a lehető legjobb megoldásokat.
- Kedvező feltételek megteremtése a városi méhészet számára – a helyi közösség tudatosságának növelése a méhek és a vadon élő beporzók fontosságával kapcsolatban, a méhektől való félelem csökkentése, valamint a városi méhészet formális és informális akadályainak leküzdése minden partnervárosban.
- „Méh-tanösvények” kifejlesztése új oktatási és turisztikai termékekként az egyes városokban, valamint a városi méhészkedés és termékei népszerűsítésére szolgáló platformok kialakítása
- A városi méhészet hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása az egyes városokban közép- és hosszú távú fejlesztési tervek kidolgozása révén.
Az eredeti cikk fordítása az URBACT III. Program Nemzeti Tájékoztatási Pont gondozásában került ki a http://www.urbact.hu/ oldalon