Miért fontos a mozgás a gyermekek számára?

Bármennyire is közhely, de igaz: egy kicsi mozgás mindenkinek kell! Általában jól is esik, csak az elhatározásig nehéz eljutni.

A rendszeres sportolásnak számtalan pozitív hatása ismert: önbizalmat ad, levezeti a felesleges energiákat, fejleszti az erőnlétet, állóképességet, és az egészség megőrzésében is segít. Azt csak kevesen tudják, milyen súlyos, sőt akár végzetes következményei lehetnek a mozgásszegény életmódnak, de az örök igazság erre is érvényes: elkezdeni sohasem késő.

A gyermekek töretlen testi-lelki, szellemi fejlődéséhez elengedhetetlen a rendszeres mozgás, sportolás. Előnyei nem csupán a fiatal szervezet egészséges fejlődésének biztosításában, valamennyi szerv és szervrendszer – légzés, vérkeringés, anyagcsere, mozgatórendszer – optimális működésében, hanem a környezeti, vagy egyéb okok miatt létrejövő stressz könnyebb elviselésében, a kedvezőbb szociális beilleszkedésben és az egészséges önbizalom kialakulásában is megmutatkoznak.

A rendszeres testmozgást végző gyerekek és serdülők között egyértelműen kevesebb anyagcsere-betegség – elhízás, cukorbetegség, zsíranyagcsere-zavar – fordul elő. Aktív gyermekből sokkal inkább válik aktív felnőtt, mint fordítva, vagyis a rendszeres testedzést végző, sportoló serdülőkből kevésbé lesz mozgásszegény életmódot folytató felnőtt. A gyerekek és serdülők körében biztosított és serkentett testedzés, sportolás jobb egészségi állapotot biztosíthat felnőtt-, de akár időskorban is. Sajnálatos tény ezzel szemben, hogy különböző felmérések némileg eltérő adatai szerint is világjelenségnek tekinthető: mindkét nemben és minden életkorban csak a népesség 20-30%-a végez megfelelő mennyiségű és intenzitású testmozgást.

A gyermekek fejlődése igen különböző lehet, ezért csak általánosságban mondható el, hogy kora gyermekkorban, az óvodában a gyors növekedés szakaszában vannak; ilyenkor alapmozgásokat sajátítanak el, mint például futás, ugrás, rúgás, dobás. A 6–12 éves korig tartó szakaszban alakul ki a finomabb mozgáskoordináció, ilyenkor ajánlott minél többféle sporttevékenység kipróbálása.

A gyerekek játék közben fedezik fel a világot. Életük első éveiben számukra a mozgás az egyik legalapvetőbb inger, a világ és az én felfedezésének alapvető eleme, a megfelelő mozgásfejlődés pedig az idegrendszer fejlődése szempontjából is kiemelt fontosságú. A játékok fejlesztik az önfeledt és szabad játékot, mozgósítják a mozgáskoordinációt és az ügyességet, a többi gyerek társasága pedig nagyban előmozdítja a szociális érettséget.

Sok játszótéri játék olyan mozgásra ad lehetőséget a gyerekeknek, amilyet otthon nem feltétlenül könnyű megteremteni. A játszótér már egészen kicsi kortól az együtt megtett séták terepe lehet, főleg ha a családban nagyobb testvér is van, de az egyes játékok kipróbálása nagyban függ attól, hogy éppen hol tart a gyermek mozgásfejlődése. Amikor a baba már stabilan ül, tehát nagyjából 6-8 hónapos kortól, elkezdődhet a homokozó és a hinta felfedezése. Fontos tudni, hogy a hinta csak akkor alkalmas és biztonságos a baba hintáztatására, ha teljesen körbeöleli őt, és a játéknak mindig szoros szülői kontroll mellett kell zajlania. A mászást gyakoroltató játékok, a mászókák és mászótornyok az izomerősítés, az erőnlét szempontjából hasznosak a gyerekek fejlődésében.

Milyen helyet foglalunk el az egészségstatisztikákban?

Magyarország elszomorító helyet foglal el az Európai Unió egészségügyi statisztikákkal kapcsolatos listáin – azonban tévénézésben igen jók vagyunk… Sok szülő azt kérdezi, miért lenne ártalmas a gyermekre, ha sokat néz tévét, akik pedig belátják a televíziózás káros hatásait, nem tudják, mennyi tévézést engedélyezhetnek csemetéiknek.

A Nielsen Measurement, egy tévénézési szokásokat monitorozó cég felmérése szerint 2015-ben a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 26 percet töltött a tévékészülékek előtt. A 4–17 évesek tévénézéssel töltött ideje 3 óra 16 perc volt. Ennek csökkentése, visszaszorítása elemi érdek, és már gyermekkorban el kell kezdeni. Szakemberek szerint a 3 év alatti gyerekek egyáltalán nem nézhetnének tévét, 3 és 5 éves kor között legfeljebb 30 percet, a 6 és 8 év közöttiek maximum 1 órát, 9 és 12 éves kor között pedig nem tévézhetnek többet másfél óránál.

A jó játszótér ismérvei:
• biztonságos,
• évszaktól független,
• kényelmes,
• tiszta,
• az eszközpark fejleszti a gyermek képzelőerejét, kreativitását, mozgáskoordinációját és erőnlétét.

A XII. kerületi játszóterek

A kerületben az utóbbi években átfogó játszótér-rekonstrukciós program valósult meg. A fejlesztéseknek köszönhetően a Hegyvidék immár valamennyi kerületi fenntartású játszótere megfelel a szigorú uniós szabványoknak. Az újabb játszószerek megóvása és az éjszakai rendbontások megakadályozása érdekében a Böszörményi úti, a Hollósy Simon, a Margaréta, a Pethényi, a Szent Család Park és a Pagony utcai játszóterek kapuit sötétedés után zárják.

A Hegyvidék valamennyi körzetében folyamatosan épülnek és megújulnak a játszóterek – addig is vegyük sorra a meglévőket! A játszóterek fül alatt található lista egyúttal segítséget jelenthet a szülőknek a tájékozódáshoz. A játszótereken csúszdák, várak, csúszdás tornyok, hinták, mérleghinták, mászókák, rugós játékok, homokozók, kötélhidak, egyensúlyozó játékok, egyéb játszótéri eszközök, ütközéscsillapító gumilapok találhatók.