Tisztelt Látogató!
A Hegyvidéki Önkormányzat online kiállítása a turulmadár mint szimbólum történetét mutatja be az Árpád-kori gyökerektől a millenniumi ünnepségeken és a nyilasterroron keresztül egészen napjainkig. Ezenkívül, mivel a turulról rendkívül nehéz általános, egységes és elfogulatlan képet alkotni, – amit jól jelez a XII. kerületi Turul-szobor körül kialakult politikai és emlékezéstörténeti vita is – ennek bemutatására szintén nagy hangsúly került a kiállításon. A kiállítás fizikailag „A TURUL” címmel a Hegyvidék Galériában volt bemutatva 2021. október 5. és 2021. december 4. között. Jelen kiállítás annak a kiállításnak az online változata.
A kiállítás szakmai hátterét és szövegét egy hattagú szakmai történész bizottság állította össze, melynek tagjai Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója, Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója, Földváry Gergely, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont volt főigazgatója, Porogi András, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója és Ungváry Krisztián történész.
A kiállítás létrehozásában közreműködő intézmények:
- Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
- Budapest Főváros Levéltára
- Budapesti Történeti Múzeum - Kiscelli Múzeum
- Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest Gyűjtemény
- Hadtörténeti Intézet és Múzeum
- Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény
- Holokauszt Emlékközpont
- Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
- Magyar Nemzeti Múzeum
- Országos Széchényi Könyvtár
A turul sokrétű szimbólum. Feltűnt a magyar mondákban mint totemisztikus nemzetségi jelkép, a középkori címereken mint nemesi hadi szimbólum, majd megjelent az irodalomban, az ezredévi emlékműveken, a művészetekben mint a modern magyar nemzet egyik jelképe. Ma is megtalálható több nemzetbiztonsági és katonai szervezet, testület emblémáján. Az első világháborúban előbb katonai szimbólum, majd a hősi halottak, később a két világháború között a revizionizmus egyik jelképe lett, így az irredenta emlékművek szinte állandó díszeként szolgált.
A turul mint szimbólum újabb és újabb jelentései párhuzamosan léteztek egymás mellett. Ugyanakkor a trianoni sérelmek miatt megerősödő szélsőjobboldali pártok és egyesületek az 1920-as évektől arra törekedtek, hogy kisajátítsák ezt a jelképet, és jelentését mindinkább a saját kirekesztő nemzetértelmezésükre szűkítsék le. Megjelent a zsidóellenességéről hírhedt egyetemi szövetség nevében, továbbá a különböző magyar nemzetiszocialista és nyilas pártok jelvényein is, így fogalma hamar összeforrt az antiszemitizmussal, az agresszív nacionalizmussal, majd a nyilas rémuralommal. Mivel a turul egyfelől az ősi hagyományok egyik fontos emléke, másfelől pedig egy történelmi léptékkel mérve rövid életű, ám annál nagyobb hatású időszak jelképe, szimpátiától függően mindenki számára más jelentést hordoz.
