Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Gyorsbillentyűk listája

A Hegyvidékről

Turul mint márka

A dualizmus korától a turul megjelent hidakon, üzleteken, patikákon, sportklubok nevében és különböző épületeken is. Népszerűségét mutatja, hogy igen elterjedt volt a társadalom minden szférájában, így előfordult a tömegkultúrában, nótákban, reklámokon, cégéreken, szállodákon és közlekedési eszközökön is. A Hegyvidéken legalább két vendéglő viselte a nevét: az egyik a „Turul madárhoz” címzett hely volt, amely 1902-ben már biztosan üzemelt a mai Németvölgyi út 67. alatt, a másik pedig az 1920–30-as években működő „Vendéglő a turulhoz” a mai Németvölgyi út 114.-ben.

A két világháború között a turul nem volt hivatalos állami szimbólum. Horthy kormányzó az 1919-es ellenforradalom emlékét őrizni hivatott Turul Rend létrehozását éppúgy megakadályozta, ahogy 1943-ban a kizárólag külföldieknek adományozandó reprezentatív magyar érdemrend létrehozásakor a Turul Rend elnevezés helyett a Magyar Szent Korona Rend megalapítását támogatta. A Magyar Nemzeti Hadseregnél, a Magyar Királyi Honvédségnél ugyan megjelentek a turulos jelvények, jelképek, de szerepük nem volt jelentős. Csupán a légierő jelképrendszerében kapott kiemelt helyet a „katonai madár”, amelyet azonban inkább „sasként” határoztak meg.

Nem állami szinten viszont rendkívül széles körben használták a turult. A legjellegzetesebb emlékcsoportnak az ország akár legkisebb településein is felállított első világháborús hősi emlékművek nagy része tekinthető, de mint márkanév is mindenhol megjelent. Vallástól függetlenül gyakori volt a turulábrázolás a síremlékeken, így a Kozma utcai zsidó temető első világháborús hősi emlékműve is egy hatalmas, stilizált turuldomborművet mintáz.

Noha a szélsőjobboldali mozgalmak az 1920-as, 30-as években erőteljesen elkezdték kisajátítani a turul szimbólumot, ez a törekvésük nem járt teljes sikerrel, mert a turulos márka- nevek megjelenésén és elterjedtségén ez sokáig nem látszott. A különféle felfogások és ideológiák párhuzamosan éltek egymás mellett a korabeli társadalmi nyilvánosságban.

Ábrahám Pál-Harmath Imre:
Viktória című operett (részlet)

„Ahol az ember felmászik a fára
S a turulmadárra
Ott van Budapest
Ahol a sárga villamosok járnak
S a boltok bezárnak
Ott van Budapest”
(1930)

Dr. Kiss-Angyal Ernő: Ott Ahol Zúg az a Négy Folyó

„Ott ahol zúg az a négy folyó, ott ahol szenvedni jó,
Hol csodás tündéri tó felett kacag, s nézi benne tűz arcát a nap
Hol regék születnek száll a dal, búg a kürt az ős szilaj,
S merre Erdély kéklő bérce áll,
Zúgva száll a magyar turul madár!”
(1939)

További képeket talál a galériában, amely a képre kattintva érhető el.