Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata

Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

12/1995.(X.25.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete[1]

 

            A Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:

 

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. §

 

            (1) A Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete e rendeletben szabályozza az Önkormányzat szervezetét és működését, az önkormányzati szervek feladat- és hatáskörét.[2]

            (2) Az Önkormányzat és szervei számára a jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

 

2. §

 

            (1)[3] Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:

 

Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata

 

            (2) Az Önkormányzat székhelye:

 

Budapest, XII. kerület, Böszörményi út 23-25.

 

(3)[4] A Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény 2.§-ának (2) bekezdése által adott felhatalmazás alapján a Budapest XII. kerület elnevezése:

 

Budapest XII. kerület Hegyvidék

 

3. §

 

            (1) Az Önkormányzat közigazgatási területét a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény állapítja meg.

 

            (2) Az Önkormányzat városrészi önkormányzatokat hozhat létre. A városrészi önkormányzat létrehozására csak helyi népszavazással jóváhagyott képviselő-testületi döntés alapján kerülhet sor.

 

4. §[5]

 

            (1) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

 

            (2)[6] Az Önkormányzat bélyegzője körpecsét, középen a Magyar Köztársaság címerével, körben a következő felirattal: „Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata”.

            (3)6 A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző bélyegzője körpecsét, középen a Magyar Köztársaság címerével, körben a következő felirattal: "Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata Polgármester", "Alpolgármester", "Jegyző", "Aljegyző".

 

(4) A (2)-(3) bekezdésben írt körbélyegzőket az Önkormányzat címerével is el kell készíteni. Az önkormányzat címerével ellátott körbélyegzőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző használhatja az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.

 

            (5)[7] A Polgármesteri Hivatal bélyegzője körpecsét, közepén a Magyar Köztársaság címerével, körben a következő felirattal: "Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata Polgármesteri Hivatal". A Polgármesteri Hivatal által használt körpecsét szövegét sorszámmal kell kiegészíteni.

 

II. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

 

5. §

 

            (1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyekre az Ötv. és más törvények, továbbá e rendelet rendelkezései az irányadók.

 

            (2) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartoznak az Ötv. és más törvények által a fővárosi kerületi önkormányzatok feladat- és hatáskörébe utalt helyi közügyek.

 

            (3) A törvényekben előírt kötelező önkormányzati feladat- és hatásköröket meghaladó feladat- és hatáskör az Ötv.-ben meghatározott módon kerülhet az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe.

 

 

 

 

6. §

 

            (1) Az Önkormányzat támogatja és elősegíti a lakosság önszerveződését és önszerveződő közösségeinek tevékenységét.

 

            (2) Az Önkormányzat működési alapelve a szubszidiaritás (együttműködés és kisegítés). Ennek szellemében gondoskodik azon feladatok ellátásáról, amelyek feladat- és hatáskörébe tartoznak és amely feladatokat az állampolgárok, vagy az állampolgárok önszerveződésen alapuló szervezetei és közösségei nem tudnak megvalósítani, vagy nem valósítanak meg, illetőleg amelyeket a közösség, elsősorban a kerület lakossága érdekében az Önkormányzat feladatába és hatáskörébe kell vonni, vagy e feladat- és hatáskörben kell tartani.

 

            (3) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörében normatív és eseti döntéseket, rendelkezéseket hoz, ezen belül engedélyez és megtilt; továbbá létrehoz, fenntart, működtet és megszüntet intézményeket, gazdálkodó szervezeteket hoz létre, tart fenn, szüntet meg.

7. §

 

            (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg, ha törvény eltérően nem rendelkezik. A Képviselő-testület törvények által előírt kötelező önkormányzati feladat- és hatásköreit tartalmazó jegyzék nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

 

            (2) A Képviselő-testület önkormányzati feladatait egyrészt ülésein, másrészt szervei (a polgármester, a bizottságok és a Polgármesteri Hivatal) útján, továbbá a képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

 

8. §

 

            (1) A Képviselő-testületet egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a Budapest Főváros XII. kerületi helyi kisebbségi önkormányzatokra - minősített többséggel - átruházhatja, ha az Ötv. vagy az Önkormányzat rendelete eltérően nem rendelkezik.

 

            (2) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja, az átruházott hatáskör gyakorlóinak döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, a hatáskört gyakorló szervet beszámoltathatja.

 

            (3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

 

9. §

 

            A Képviselő-testület bírálja el a polgármester és a Képviselő-testület bizottsága által önkormányzati jogkörben hozott első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést.

 

 

 

III. fejezet

A KÉPVISELÕ-TESTÜLET MÛKÖDÉSE

 

10. §

 

            A Képviselő-testület tagjainak száma: 28 fő (27 képviselő és a polgármester).

 

A képviselő-testületi előterjesztések

 

11. §

 

            (1) A Képviselő-testület elé előterjesztést tehet

            a) a polgármester, az alpolgármester,

            b) a tárgykör szerint illetékes bizottság,

            c) bármelyik képviselő,

            d) a tanácsnok,

            e) a jegyző,

            f) a Budapest Főváros XII. kerületi helyi kisebbségi önkormányzat testülete.

 

            (2) Az előterjesztést előzetesen meg kell küldeni véleményezésre:

            a) a tárgykör szerint illetékes szakbizottságnak (bizottságoknak),

            b) törvényességi szempontból a jegyzőnek,

            c) a Képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálónak, ha az Ötv. 92/C.§-a szerint az előterjesztés a könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozik,

            d) azoknak a szerveknek, amelyekkel a véleményeztetést, egyeztetést jogszabály írja elő.

 

            (3) Az előterjesztést a tárgykör szerint illetékes szakbizottságon kívül előzetesen véleményezésre meg kell küldeni:

            a) a Pénzügyi Bizottságnak is, ha a döntési javaslat az Önkormányzat éves költségvetésének bármely jogcímében az éves költségvetési főösszeg egy ezrelékének megfelelő vagy annál nagyobb mértékű bevételi vagy kiadási változtatást von maga után;

            b) a Jogi és Ügyrendi Bizottságnak is, ha a döntési javaslat rendeletalkotásra irányul vagy a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala vezetőjének törvényességi felhívására vonatkozik;

            c)[8] a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottságnak is, ha a döntési javaslat vagyonszerzésre vagy az Önkormányzat vagyonának az elidegenítésére irányul;

            d)[9] a Tulajdonosi és Városfejlesztési, valamint a Környezetvédelmi Bizottságnak is, ha a döntési javaslat elfogadása esetén rendezési terv vagy építési szabályzat készítése, módosítása válik szükségessé, továbbá ha a döntési javaslat építési telek értékesítésére irányul.

 

 

 

 

            (4) Az előterjesztést véleményezésre úgy kell megküldeni, hogy a véleményezőnek legalább 15 nap, rendkívül indokolt esetben 30 nap álljon rendelkezésre álláspontjának kialakítására. Indokolt esetben a véleményezésre 15 napnál rövidebb határidő is megjelölhető.

 

12. §

 

            (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni.

 

            (2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

            a) a tárgy megjelölését,

            b) a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,

            c) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi      döntéseket, azok végrehajtásának állását,

            d) jogszabályi felhatalmazást,

            e) tájékoztatást az előzetes egyeztetésekről, a véleményezők eltérő álláspontját,

            f) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket,

            g) a költségkihatásokat,

            h) a határozati javaslatot vagy annak megjelölését, hogy milyen céllal (pl. beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről, tájékoztató anyag, amely tudomásulvételt igényel) javasolják a téma megtárgyalását.

 

            (3) Az előterjesztésnek a (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeiről - az előterjesztővel együttműködve - a jegyző gondoskodik.

 

13. §

 

            Az előterjesztést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik annak kézbesítéséről.

 

A Képviselő-testület összehívása

 

14. §

 

            (1)[10] A Képviselő-testület évente legalább az Ötv. 12. §-ának (1) bekezdésében meghatározott számú ülést tart.

 

            (2) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze az Önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

            (3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő legidősebb képviselő hívja össze.

 

            (4) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők legalább egynegyedének vagy a Képviselő-testület bármely bizottságának a rendkívüli ülés tárgyát és indokát tartalmazó indítványára, valamint a Képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálónak az Ötv. 92/C. §-ának (6) bekezdése szerinti kérésére. A rendkívüli ülést a polgármesternek az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül kell összehívni. Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester 8 napon belül nem intézkedik, a Képviselő-testület ülését a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala vezetője hívja össze.

 

15. §

 

            (1) A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és kezdési időpontját, a tervezett napirendi pontokat és az előterjesztők nevét. A meghívóhoz mellékelni kell a tervezett napirendi pontok írásbeli előterjesztését.

 

            (2) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés időpontját megelőzően legalább 6 nappal megkapják. Az Önkormányzat

            a) éves költségvetésének,

            b)[11]

            c) a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadásának, módosításának megtárgyalására a meghívót és az írásbeli előterjesztést az ülés időpontját megelőzően legalább 13 nappal kell kézbesíteni.

 

            (3)[12] A rendkívüli ülésre (14. § (4) bekezdés) a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés időpontját megelőzően legalább 4 nappal megkapják.

 

            (4)¹² A Képviselő-testület ülésének helyéről, kezdési időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével tájékoztatja.

 

A Képviselő-testület ülésére meghívandók köre

 

16. §

 

            (1) Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

            a) a képviselőket,

            b) a jegyzőt,

            c) a Budapest Főváros XII. kerületi helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit,

            d) a Budapest Főváros XII. kerület országgyűlési képviselőjét,

            e) a Képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálót,

 

 

 

            f)[13] a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt Budapest Főváros XII. kerületi köztestületek, illetve lakossági önszerveződő közösségek képviselőit az olyan napirendi ponthoz (pontokhoz), amely a köztestület, illetve lakossági önszerveződő közösség tevékenységi körét érintik,

            g) akiket a polgármester vagy bármely bizottság valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan megjelöl.

 

            (2) A Képviselő-testület ülésén a képviselők tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt (37. § (2) bekezdés a) pont).

 

            (3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

            a) a jegyzőt,

            b) a Budapest Főváros XII. kerületi helyi kisebbségi önkormányzatok elnökeit,

            c) a Budapest Főváros XII. kerület országgyűlési képviselőjét,

            d) a Képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálót.

 

            (4) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg a tanácskozási jog a meghívottak közül:

            a)[14] a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt Budapest Főváros XII. kerületi köztestületek és lakossági önszerveződő közösségek képviselőit,

            b) akiket a polgármester vagy bármely bizottság meghívott.

 

A Képviselő-testület ülése

 

17. §

 

            (1) A Képviselő-testület ülése - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eseteket kivéve - nyilvános.

 

            (2) A Képviselő-testületnek zárt ülést kell tartania:

            a)[15] önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során;

            b) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

 

            (3) A Képviselő-testület minősített többséggel zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

 

 

 

 

            (4) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a Budapest Főváros XII. kerületi helyi kisebbségi önkormányzatok elnökei, a jegyző és a Képviselő-testület által megbízott könyvvizsgáló, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő, valamint a Polgármesteri Hivatalnak a jegyző által – a polgármester egyetértésével – kijelölt köztisztviselője vehet részt.

 

            (5) A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester vagy az általa kijelölt személy adhat tájékoztatást.

18. §

 

            (1)[16] A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint a fele (15 fő) jelen van. Az ülés tartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazatok összesített száma az irányadó.

 

            (2) Ha az ülés kezdetekor az ülésvezető megállapítja a határozatképtelenséget, az ülést nem nyitja meg. Ha a Képviselő-testület az ülés megnyitását követően válik - bármilyen oknál fogva - határozatképtelenné, az ülést be kell rekeszteni.

 

            (3) Az ülés határozatképtelensége miatt meg nem tárgyalt napirendi pontokat a következő ülés napirendjére fel kell venni.

 

A napirend megállapítása

 

19. §

 

            (1)[17] A Képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A javaslat alapján a napirendeket a Képviselő-testület állapítja meg. Eltérő indítvány hiányában a napirendek sorrendje:

            a) zárt ülésen tárgyalandó napirendi pont vagy pontok,

            b) rendeletalkotásra irányuló előterjesztések,

            c) határozathozatalt kezdeményező előterjesztések,

            d) minden képviselő-testületi ülés kötelező napirendi pontjai (19. § (3) bekezdés).

 

            (2) Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő, valamint a 11. § (2)-(3) bekezdéseiben, vagy a 12. § (2) bekezdésében foglaltaknak nem megfelelő napirendi javaslat.

 

            (3) Minden képviselő-testületi ülés kötelező napirendi pontjai:

            a) a polgármester beszámolója a képviselő-testületi ülések között végzett munkájáról és a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről,

            b) az interpellációk, kérdések,

            c) a képviselői közlemények.

 

 

 

            (4) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrendben tárgyalja. A Képviselő-testület eltérő döntése hiányában a következő napirendi pont tárgyalását csak akkor lehet megkezdeni, ha az előző napirendi pont lezárást nyert vagy az arra vonatkozó döntést a testület elnapolta.

 

A Képviselő-testület ülésének vezetése

 

20. §

 

            (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vagy az általa kijelölt alpolgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az őt helyettesítő alpolgármester vezeti. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök vezeti.

 

            (2) Az ülést vezető polgármester, alpolgármester, illetve korelnök (a továbbiakban: ülés elnöke) feladatai és jogosítványai:

            a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,

            b) előterjeszti a napirendi javaslatot,

            c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

            d) hozzászóláskor megadja a szót,

            e) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgytól. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót,

            f) tárgyalási szünetet rendelhet el,

            g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.

 

            (3) Az ülés zavartalan rendjének biztosítása érdekében az ülés elnöke:

            a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

            b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

            c) figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki az ülés rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi,

            d) a tanácskozás folytatását akadályozó rendbontás (zavar) esetén az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti.

 

            (4) Az ülés elnökének a rend fenntartása érdekében tett - a (3) bekezdésben meghatározott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy velük vitába szállni nem lehet.

 

A napirendi pontok tárgyalásának rendje

 

21. §

 

            (1) A napirendi pontok tárgyalásának rendje a következő:

            a) az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság (bizottságok) elnökeinek szóbeli kiegészítése;

            b)[18] a napirendi ponttal kapcsolatban a képviselők és a tanácskozási joggal jelenlévők az előterjesztőhöz, a tárgy szerint illetékes bizottság (bizottságok) elnökeihez egy-egy alkalommal, legfeljebb egy-egy perc időtartamban kérdéseket intézhetnek;

            c)¹⁸ válasz a kérdésekre, amelynek időtartama legfeljebb tíz perc. Az előterjesztő a válaszadásnál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét is. A kérdésekre adott válaszra a vita megnyitása után, a hozzászólások keretében lehet észrevételt tenni.

            d)[19] a vita megnyitása, hozzászólások. A vita, külön általános és részletes szakaszban, egymást követő testületi üléseken is lefolytatható képviselői javaslat alapján, amelyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Az ülés elnöke a módosító és kiegészítő javaslatok előadása után az általános vitát bezárja. A részletes vitában újabb módosító és kiegészítő javaslat már nem tehető;

            e) a vita lezárása, az előterjesztő válasza a hozzászólásokra;

            f) az ülés elnöke összefoglalja a vitát, ismerteti a módosító és kiegészítő javaslatokat;

            g) az ülés elnöke először a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

 

            (2) A vitához a képviselők és a tanácskozási joggal jelenlévők szólhatnak hozzá. A Képviselő-testület engedélyezheti, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkező érintettek, érdekeltek, meghívott szakértők és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői konkrét kérdésekre konkrét válaszokat adjanak. Erről a testület vita nélkül dönt.

 

            (3) Ha a hozzászólás a döntési javaslat módosítására vagy kiegészítésére irányul, az erre vonatkozó javaslatot a szavazás megkezdéséig az ülés elnökének írásban is be kell nyújtani.

 

            (4)[20] A vitához (21. § (1) bekezdés d) pont) két alkalommal lehet hozzászólni, amelynek időtartama első alkalommal legfeljebb három perc, rendelet-tervezet tárgyalása esetén négy perc, második alkalommal egy perc. A vita lezárását követő előterjesztői válasz (21. § (1) bekezdés e) pont) időtartama legfeljebb tíz perc. A napirendi pont tárgyalása során a jegyző törvényességi jelzés céljából (62. § (2) bekezdés b) pont) több alkalommal, időbeli korlát nélkül szólalhat fel.

 

            (5) A vita elhúzódása esetén bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. Ebben az esetben is szót kell adni a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek.

 

 

 

 

 

Az interpelláció, a kérdés és a képviselői közlemény

 

22. §[21]

 

            (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez - önkormányzati feladatkörükbe tartozó ügyben - magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet. Interpellációnak az a felszólalás tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az Önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely – az Önkormányzat irányítása alatt álló – szervezet tevékenységi körével.

 

            (2) Az interpellációban meg kell jelölni a címzettet és címszerűen az interpelláció tárgyát.

 

            (3)[22] Amennyiben az interpelláció nem magyarázat kérésére irányul, az ülés elnöke a kérdésre, illetve a képviselői közleményekre vonatkozó szabályok alkalmazását rendeli el, a nem az interpellált önkormányzati feladatkörébe tartozó, illetve a (2) bekezdésnek és a 23.§ (1) bekezdésének  nem megfelelő interpellációt pedig visszautasítja. A képviselő az ülés elnökének döntésével kapcsolatban a Jogi és Ügyrendi Bizottság állásfoglalását kérheti.

 

23. §²¹

 

            (1) Az interpellációt a polgármesternél írásban kell benyújtani. Az interpellációnak tartalmaznia kell a vele kapcsolatos tények és körülmények közlését.

 

            (2) A Képviselő-testület ülésén az az interpelláció tárgyalható, amelyet az ülést megelőző 3. napig benyújtottak.

 

            (3) Az interpellációt a Képviselő-testület ülésén szóban is elő kell terjeszteni. Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

 

            (4) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott.

 

(5) Az interpelláció három perc időtartam alatt terjeszthető elő. A válasz négy perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre.

 

24. §²¹

 

(1) Minden interpellációra az ülésen kell választ adni, és az írásba foglalt választ az interpelláló képviselőnek átadni. Az interpellált kérésére a Képviselő-testület – vita nélküli szavazással – engedélyezheti, hogy 15 napon belül írásban válaszoljon.

 

(2) Az interpellációra adott írásbeli választ a polgármesterhez kell benyújtani, aki gondoskodik az interpellációnak és a válasznak a képviselőkhöz történő eljuttatásáról; az interpellációt a következő ülés napirendjére kell tűzni és mind az interpellációt, mind a választ szóban is elő kell adni.

 

(3) A válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik a válasz elfogadásáról is. A viszontválasz nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

 

(4) Ha a Képviselő-testület a választ elutasította, a polgármester az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak további vizsgálat céljából kiadja. A vizsgálat időpontjáról a bizottság elnöke értesíti az interpelláló képviselőt.

 

(5) A Képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentést követő ülésen – a jelentés alapján és az interpelláló képviselő meghallgatása után – vita nélkül dönt.

24/A. §²¹

 

            (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez és a tanácsnokhoz kérdést intézhet. A kérdés: az Önkormányzat feladatkörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvilágosítás kérés.

 

            (2) A kérdésre a 22-24. § rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a kérdéshez hozzászólásnak, viszontválasznak nincs helye, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület nem dönt;

b) a kérdés elmondására és a válaszra három-három perc áll rendelkezésre.

 

25. §²¹

 

            (1) A képviselő a közérdeklődésre számot tartó bejelentéseket, kéréseket a képviselői közlemények keretében legfeljebb egyszer, 2 perc időtartamig terjesztheti elő. A közleményekhez kérdésnek, hozzászólásnak nincs helye.

 

(2) A képviselői kéréssel kapcsolatos intézkedésről a képviselőt 15 napon belül írásban kell tájékoztatni.

 

Az ügyrendi hozzászólás

 

26. §

 

            (1) Az ügyrendi hozzászólás: a képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésre vonatkozó hozzászólás, javaslat.

 

            (2) Ügyrendi hozzászólás céljából a képviselők az ülés során bármikor szót kérhetnek. Ha az ülésvezető megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi, a képviselőtől megvonja a szót.

 

            (3) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

 

A döntéshozatal módja

 

27. §

 

            (1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

 

            (2) A megválasztott képviselők több mint a felének (legalább 15 képviselő) a szavazata (minősített többség) szükséges a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott ügyek eldöntéséhez.

28. §

 

            A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

29. §

 

            (1) A Képviselő-testület döntéseit - a 30. § (1) bekezdésében meghatározott kivételekkel - nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy szavazatszámláló gép alkalmazásával történhet.

 

            (2) Bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.

 

            (3) A név szerinti szavazás alkalmával az ülés elnöke alfabetikus sorrendben minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. Minden újabb név szerinti szavazásnál az előző szavazást kezdő képviselő után a névsorban soron következő képviselő szavaz először.

            (4)[23] A nyílt szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg, majd ismerteti a Képviselő-testület döntését. Ha a szavazás eredménye felől a szavazatszámláló gép hibája miatt kétség merül fel, a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

 

30. §

 

            (1) A 17. § (2) - (3) bekezdésében foglalt ügyekben, bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület titkos szavazást rendelhet el. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. Az alpolgármester választásánál titkos szavazást kell elrendelni.

 

            (2) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület három tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás szavazólappal történik.

 

            (3) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

 

            (4) A szavazatszámláló bizottság által készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

            a) szavazás helyét, időpontját és tárgyát,

            b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

            c)a szavazás során felmerült körülményeket,

            d) a szavazás eredményét.

 

            A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

 

            (5) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz.

 

A Képviselő-testület döntései

 

31. §

 

(1)   A Képviselő-testület

            a) rendeletet alkot;

            b) határozatot hoz.

 

            (2) A rendeleteket és a határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni.

 

            (3)[24] A Képviselő-testület által alkotott rendeletek megjelölése: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata ...../......(a rendelet sorszáma per évszám), valamint a kihirdetés időpontja (hónap, nap) rendelete .... (tárgy megjelölése). Például: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata 1/2001. (II.7.) rendelete a Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata új elnevezéséről, jelképeiről és azok használatáról, rövidítve 1/2001. (II.7.) Bp. XII. ker. Hegyvidék Ök. r.

 

            (4)²⁴ A határozat megjelölése: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata Képviselő-testületének ....../...... (a határozat sorszáma per évszám), valamint a határozat meghozatalának időpontja (hónap, nap). Például: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2001. (II.25.) határozata, rövidítve: 1/2001. (II.25.)Bp.XII. ker. Hegyvidék Kt.h.

 

            (5) A rendeletekről és a határozatokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik.

 

 

 

 

 

 

A rendeletalkotás

 

32. §

 

            (1) A rendelet-tervezetek előterjesztésére a képviselő-testületi előterjesztések szabályait (11-13. §) kell alkalmazni a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

 

            (2) Rendelet alkotását a polgármester, az alpolgármester, a tárgy szerint illetékes bizottság, bármely képviselő, a jegyző és a Budapest Főváros XII. kerületi helyi kisebbségi önkormányzat testülete kezdeményezheti.

 

            (3)[25] Ha a szabályozandó kérdés tárgya lehetővé teszi, a tárgy szerint illetékes bizottság (bizottságok) és a Jogi és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről.

 

            (4)²⁵ A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik a tárgy szerint illetékes bizottság és a Jogi és Ügyrendi Bizottság közreműködésével. A tervezet előkészítéséhez a Képviselő-testület - szükség esetén - szakértőket is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre.

 

            (5) A rendelet-tervezetet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 8 napra közszemlére kell kifüggeszteni. A beérkezett észrevételekről a Képviselő-testület dönt.

33. §

 

            (1) A Képviselő-testület a beterjesztett rendelet-tervezet felett általános és részletes vitát is tarthat.

 

            (2)[26] A Képviselő-testület által megalkotott rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A kihirdetett rendeletet a XII. kerületi „Hegyvidék” nevű újságban is közzé kell tenni.

 

            (3)²⁶

A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

 

34. §

 

            (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján, 10 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

            (2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

            a) az ülés helyét, időpontját,

            b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét,

            c) az elfogadott napirendet,

            d) a vita, egyes napirendi pontokkal kapcsolatos hozzászólások, interpellációk, kérdések és válaszok tartalmi kivonatát,

            e) a képviselő kérésére véleményének rögzítését,

            f) a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntések szövegét.

 

            (3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

            a) a meghívót,

            b) a jelenléti ívet,

            c) az előterjesztéseket,

            d) az írásban benyújtott hozzászólásokat,

            e) az ülésen megalkotott rendelet hiteles példányát

            f) az egyéb írásos indítványokat, anyagokat.

 

            (4) A képviselőknek az üléstől számított 12 napon belül meg kell kapniuk a jegyzőkönyv hiteles kivonatát, amely tartalmazza:

            a) az ülés helyét, időpontját,

            b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét,

            c) az elfogadott napirendet,

            d) az előadók, hozzászólók névsorát,

            e) a hozott döntéseket és a szavazás számszerű eredményét.

 

            (5) A képviselőknek kérésükre a jegyzőkönyv egyes részeiről vagy egészéről teljes másolatot kell átadni.

 

            (6) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal az erre vonatkozó külön szabályok szerint kezeli, félévente bekötteti és elhelyezi az irattárban.

35. §

 

            (1)[27] A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyveket és mellékleteit a választópolgárok a Polgármesteri Hivatalban tekinthetik meg. A nyilvános ülés jegyzőkönyveiről, mellékleteiről a választópolgárok jegyzeteket készíthetnek, költségtérítés ellenében másolatot kérhetnek.

 

            (2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülés jegyzőkönyveibe, mellékleteibe a választópolgárok nem tekinthetnek be. A zárt ülés jegyzőkönyveit, mellékleteit az erre vonatkozó külön szabályok szerint elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

IV. fejezet

A KÉPVISELÕ

 

36. §

 

            (1) A képviselő az, akit a törvény rendelkezései szerint az Önkormányzat Képviselő-testülete tagjának megválasztottak.

 

            (2) A képviselő a Budapest Főváros XII. kerület egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

 

            (3)[28]

37. §

 

            (1) A képviselők élhetnek a törvényben meghatározott jogaikkal és kötelesek ellátni a törvényben meghatározott feladataikat.

 

            (2) A képviselő jogai különösen:

            a) tanácskozási és szavazati joggal vesz részt a Képviselő-testület ülésein;

            b)[29] a Képviselő-testület elé előterjesztést (döntési javaslatot) tehet, az ülésen a 22-24/A. §-ban foglaltak szerint interpellációt, kérdést terjeszthet elő;

            c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéhez kell mellékelni;

            d) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén;

            e) javasolhatja bármelyik bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni;

            f) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a Képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

            g) a Képviselő-testület vagy a polgármester megbízása alapján képviselheti a Képviselő-testületet;

            h) a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést;

            i) közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni. A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.

 

(3) A képviselő köteles különösen:

            a)[30] a Képviselő-testület (bizottság) munkájában, a Képviselő-testület (bizottság) elé terjesztett döntési javaslatról tartott szavazásban, továbbá felkérés alapján a testületi döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban részt venni. A képviselőtől a tiszteletdíj, természetbeni juttatás külön önkormányzati rendeletben szabályozottak szerint megvonható, ha a képviselő a Képviselő-testület (bizottság) ülésén igazolatlanul nem vesz részt;

            b) írásban vagy szóban a polgármesternél (bizottság elnökénél) előzetesen bejelenteni, ha a Képviselő-testület (bizottság) ülésén nem tud megjelenni vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

            c) a képviselői tevékenység során tudomására jutott állami, szolgálati, magán és üzleti titkot a vonatkozó rendelkezések szerint megőrizni;

            d) bejelenteni - döntéshozatal előtt - személyes érintettségét (28.§).

 

38. §

 

            A képviselők kiesett jövedelmének megtérítését, tiszteletdíját, természetbeni juttatását és költségtérítését külön önkormányzati rendelet szabályozza.

39. §[31]

 

            A képviselők részére a Polgármesteri Hivatal gondoskodik a képviselői tevékenység anyagi, tárgyi és személyi feltételeiről.

 

V. fejezet

A BIZOTTSÁGOK

 

40. §

 

            (1) A Képviselő-testület bizottságai feladatkörükben:

 

            a) előkészítik a Képviselő-testület döntéseit, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását,

            b) véleményezik a képviselő-testületi előterjesztéseket,

            c) ellenőrzik a Polgármesteri Hivatalnak a Képviselő-testület döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.

 

            (2) A bizottságok gyakorolják a Képviselő-testület által átruházott hatásköröket.

 

            (3) A bizottságok munkájukról, ennek keretében a Képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlásáról évente kötelesek a Képviselő-testületnek beszámolni.

 

40/A. §[32]

 

            A hatáskörrel rendelkező bizottság gyakorolja az Ötv. 10. § (1) bekezdésének l) pontjában írt hatáskört. A bizottság véleményéről a Képviselő-testület soron következő ülésén a polgármester beszámol.

 

41. §

 

            (1) A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

 

            (2) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságokat meghatározott időre vagy feladat elvégzésére hozza létre. Az ideiglenes bizottság a meghatározott idő elteltével, illetőleg a feladat elvégzésével megszűnik. Eltérő rendelkezés hiányában az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

42. §

 

            (1)[33] Képviselő-testület állandó bizottságai:

 

            1. Családvédelmi és Szociális Bizottság

            2. Egészségügyi Bizottság

            3. Jogi és Ügyrendi Bizottság

            4. Környezetvédelmi Bizottság

            5. Közellátási és Közbiztonsági Bizottság

            6. Kulturális Bizottság

            7. Oktatási Bizottság

            8. Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság

9. Pénzügyi Bizottság

            10. Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság

 

            (2) Az állandó bizottságok feladatkörét a rendelet 3.számú melléklete tartalmazza.

 

            (3) Az állandó bizottságok Képviselő-testület által átruházott hatáskörére az Önkormányzat rendeleteiben és a képviselő-testületi határozatokban foglaltak az irányadók. Az állandó bizottságok átruházott hatáskörét tartalmazó jegyzék nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

 

43. §

 

            (1)[34]

 

            (2) A bizottságok elnökét és tagjait a Képviselő-testület minősített többséggel választja meg. A bizottság tagjainak több mint a fele csak képviselő lehet. A bizottság elnökének csak képviselő választható meg.

 

            (3)[35] A Jogi és Ügyrendi, valamint az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottságnak csak képviselő lehet a tagja.

 

            (4) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak a jogai és kötelezettségei a bizottság működése szempontjából azonosak.

 

44. §

 

            (1) A bizottsági elnöki tisztség, tagság megszűnik:

            a) a Képviselő-testület megbízatásának lejártával, illetve a képviselői megbízatás megszűnésével,

            b) felmentéssel,

            c) lemondással.

 

            (2) A bizottsági tagságról való lemondást a bizottság elnökének kell bejelenteni, aki erről a Képviselő-testületet a bejelentést követő ülésen tájékoztatja. Lemondással a bizottsági tagság a Képviselő-testület tájékoztatásának napján szűnik meg.

 

            (3) A bizottsági elnöki tisztségről történő lemondást a Képviselő-testület ülésén kell bejelenteni és a tisztség a bejelentés napján szűnik meg. A bizottság elnöki tisztség megszűnésével egyidejűleg megszűnik a bizottsági tagság is.

 

45. §

 

            A bizottságok működésük szabályait az Ötv. és e rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével maguk határozzák meg.

 

46. §

 

            (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság ülését a polgármester hívja össze és az ülést a bizottság által, az ülés elnökének megválasztott képviselő bizottsági tag vezeti. A bizottsági ülés vezetésére a 20. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

 

            (2) A bizottság ülését úgy kell összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket a tagok és a (4) bekezdésben meghatározott résztvevők az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal megkapják.

 

            (3) A bizottságot össze kell hívni a polgármesternek, az alpolgármesternek, továbbá a képviselők vagy a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

 

            (4)[36] A bizottság elnöke a (3) bekezdés szerinti indítvány benyújtását követő 8 napon belüli időpontra köteles a bizottság ülését összehívni. Ha a bizottság elnöke e kötelezettségének nem tesz eleget, a bizottság ülését a polgármester hívja össze.

 

            (5) A bizottság ülésein tanácskozási joggal vehet részt:

            a) a polgármester, az alpolgármester,

            b) a nem bizottsági tag képviselő,

c) a jegyző, az aljegyző és a Polgármesteri Hivatalnak a jegyző által megbízott köztisztviselője,

            d) a Budapest Főváros XII. kerületi helyi kisebbségi önkormányzat elnöke,

            e)[37] a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt köztestületek, illetve lakossági önszerveződő közösség tevékenységi körét érintő napirendi pont tárgyalásakor a köztestület, illetve lakossági önszerveződő közösség képviselője,

            f) akit a bizottság, vagy elnöke valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan megjelöl.

47. §

 

            (1)[38] A bizottsági ülés napirendjére az elnök tesz javaslatot a kiküldött meghívóban foglaltak szerint. A bizottsági tagok további napirendi pontokat javasolhatnak. A napirendről, a meghívóban nem szereplő napirendi javaslat napirendre való felvételéről a bizottság egyszerű többséggel dönt.

 

            (2) A bizottság köteles napirendjére tűzni azokat az ügyeket, amelyek megtárgyalását

 

            a) a Képviselő-testület,

            b) a polgármester, az alpolgármester,

            c) a képviselő (37. § (2) bekezdés e) pontja) indítványozza.

 

            (3) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a jegyző az érintett bizottságok elnökeit tájékoztatja.

 

48. §

 

            (1) A bizottságok ülései nyilvánosak. A bizottság zárt ülésére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat (17. §) kell alkalmazni.

 

            (2) A bizottság tagja a bizottság ülésén köteles részt venni. Ha a bizottság tagja három egymás utáni ülésen indokolatlanul nem vesz részt, a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről.

 

            (3) A bizottság indokolt esetben külső szakértő igénybevételét kezdeményezheti a polgármesternél.

 

49. §

 

            (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a 47. § (1) bekezdésének harmadik mondatában foglalt kivétellel.

 

            (2) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

 

            (3) A bizottság döntéseit, állásfoglalásait határozati formában hozza meg. A bizottsági határozatokra a 31. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

 

            (4) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményt bármely bizottsági tag kérésére a Képviselő-testület ülésén - annak napirendi tárgyalásakor - ismertetni kell.

50. §

 

            (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

            a) az ülés helyét, időpontját,

            b) a megjelent bizottsági tagok, a tanácskozási joggal résztvevők és a jelenlevő meghívottak nevét,

            c) az elfogadott napirendet,

            d) a bizottság határozatait, állásfoglalásait,

            e) kérésre az elhangzott véleményeket.

 

 

            (2) A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az előterjesztéseket, az egyéb írásos indítványokat, anyagokat. A jegyzőkönyv egy példányát 8 napon belül meg kell küldeni a bizottsági tagoknak, a polgármesternek, az alpolgármestereknek és a jegyzőnek.

 

            (3) A bizottság üléseinek jegyzőkönyveibe, mellékleteibe a választópolgárok a 35. §-ban foglalt szabályok szerint tekinthetnek be.

 

50/A. §[39]

 

            (1) Az előterjesztő kezdeményezésére a több bizottság feladatkörét érintő napirendet az érintett bizottságok együttes ülés keretében is tárgyalhatják.

 

            (2) Az együttes ülés keretében tárgyalt napirendre a 46-50. § rendelkezéseit bizottságonként külön-külön kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) az együttes ülés elnöke a bizottságok külön-külön hozott döntésével az ülés elnökének – a bizottságok elnökei közül – megválasztott személy;

b) az ülés elnökének megválasztott személy nyitja meg, vezeti és zárja le a vitát, illetve gyakorolja a 20. § (2) bekezdésének d)-g) pontjában, (3) és (4) bekezdésben meghatározott jogokat;

c) a 20. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti intézkedésekre, illetve a határozathozatalra – bizottságonként külön – a bizottságok nevének ábécé sorrendjében kerül sor. A szavazásra az érintett bizottság elnöke teszi fel a döntési javaslatot;

d) ha a bizottságok a zárt ülés kérdésében eltérő döntést hoznak, a napirendi pont tárgyalását be kell rekeszteni és a bizottságok külön-külön folytatják a napirend megtárgyalását.

51. §

 

            A bizottságok működéséhez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző - a Polgármesteri Hivatal útján - gondoskodik.

 

VI. FEJEZET

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER,

A TANÁCSNOK

 

A polgármester

 

52. §

 

            (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, megbízatását főállásban betöltő tisztségviselő.

 

            (2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő.

 

            (3) Az Önkormányzatot és ezen belül a Képviselő-testületet a polgármester képviseli. A polgármester jogosult a képviselet körében meghatalmazás adására.

 

            (4)[40] A polgármester - a Képviselő-testület minősített többséggel hozott egyetértése nélkül - képviselőnek külön díjazás ellenében nem adhat megbízást a Képviselő-testület képviseletére, továbbá önkormányzati ügyben szakértő vagy egyéb tevékenység ellátására.

 

53. §

 

            A polgármester feladat- és hatáskörét az Ötv., más jogszabályok és e rendelet tartalmazza.

54. §

 

            A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

            a) az ülések előkészítése és összehívása,

            b) az ülések vezetése, rendjének fenntartása,

            c) meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait a Képviselő-testület rendeleteinek és határozatainak végrehajtásában,

            d) ha a Képviselő-testület döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a Képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt,

            e) gyakorolja a Képviselő-testület által átruházott egyes határköröket,

            f) beszámol saját tevékenységéről és a Polgármesteri Hivatal munkájáról a Képviselő-testületnek,

            g) előzetes bejelentés mellett soron kívül fogadja a Képviselő-testület tagjait.

 

55. §

 

            A polgármesternek a bizottságokkal kapcsolatos feladatai különösen:

            a) segíti és összehangolja a bizottságok működését, a bizottságok elnökei részére rendszeresen tájékoztatást nyújt,

            b) meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait a bizottságok döntéseinek előkészítésében és végrehajtásában,

            c) indítványára a bizottságot össze kell hívni,

            d) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az Önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésen határoz.

 

56. §

 

            A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Polgármesteri Hivatalt. A polgármester

            a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait az Önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.

            b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

            c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

            d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

            e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármesterek, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,

            f) az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó (63. § b) pont) kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, jutalmazás esetén.

 

57. §⁴¹

 

            A polgármester szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal fogadóórát tart.

58. §

 

            (1) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a vonatkozó jogszabály keretei között határozza meg.

 

            (2) A polgármester illetményének emelésére és jutalmazására vonatkozó javaslatot a Jogi és Ügyrendi Bizottság terjeszti a Képviselő-testület elé.

 

            (3) A polgármester ellen a fegyelmi eljárást minősített többséggel a Képviselő-testület rendeli el. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére a Képviselő-testület tagja, bizottsága és a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője jogosult.

 

            (4) A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a Képviselő-testület tagjai közül három tagú vizsgáló bizottságot választ.

 

            (5) A polgármester az Ötv. 33/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi okot - az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül - köteles megszüntetni.

 

            (6) Ha a polgármester az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára - a képviselők közül választott három tagú bizottság javaslata alapján - a Képviselő-testület minősített többséggel megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha az Ötv. ezt lehetővé teszi.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az alpolgármester

 

59. §[41]

 

            (1) A Képviselő-testület - a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két alpolgármestert választ. Az alpolgármesterek tisztségüket főállásban töltik be. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik, és amennyiben az önkormányzati választáson képviselőnek megválasztották, akkor az új Képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.

 

            (2) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat. Az alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztást, valamint a polgármester helyettesítésének rendjét a polgármester határozza meg.

 

            (3) Az alpolgármesterek - előzetes bejelentés mellett - soron kívül fogadják a Képviselő-testület tagjait.

A tanácsnok

 

60. §

 

            (1) A Képviselő-testület a polgármesternek, bármely képviselőnek a javaslatára a képviselők közül tanácsnokokat választhat a Képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, felügyeletére, ellenőrzésére.

 

            (2) A tanácsnok megválasztása határozott időre vagy meghatározott feladat ellátására szólhat.

 

            (3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:

            a) a képviselői megbízatás megszűnésével,

            b) határozott időre történt választás esetén a határozott idő elteltével,

            c) meghatározott feladat ellátására történt választás esetén a feladat elvégzésével,

            d) felmentéssel,

            e) lemondással.

VII. FEJEZET

A JEGYZÕ ÉS AZ ALJEGYZÕ

 

A jegyző

 

61. §

 

            A Képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időre.

 

62. §

            (1) A jegyző gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében különösen:

            a) a polgármester feladat-meghatározásainak figyelembevételével a képviselő-testületi, bizottsági ülések, előterjesztések előkészítéséről, a képviselő-testületi, bizottsági döntések végrehajtásáról,

            b) a képviselő-testületi, bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről,

            c) az Önkormányzat rendeleteinek kihirdetéséről.

 

            (2) A jegyző

            a) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület és a bizottságok ülésén,

            b) köteles jelezni a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel,

            c) köteles az ülést követő 15 napon belül megküldeni a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal vezetője részére a Képviselő-testületnek, a bizottságnak, a Budapest Főváros XII. kerületi helyi kisebbségi önkormányzat testületének üléséről készült jegyzőkönyveket, továbbá a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát.

63. §

 

A jegyző

            a) vezeti a Polgármesteri Hivatalt,

            b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges,

            c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

            d) dönt azokban a hatósági ügyekben, melyeket a polgármester ad át,

            e) dönt a határkörébe utalt ügyekben,

            f) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

            g) előzetes bejelentés mellett soron kívül fogadja a Képviselő-testület tagjait.

 

Az aljegyző

 

64. §

 

            (1) A Képviselő-testület a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

 

            (2) Az aljegyző - előzetes bejelentés mellett - soron kívül fogadja a Képviselő-testület tagjait.

 

 

 

 

 

 

 

 

VIII. FEJEZET

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

 

65. §

 

            (1)[42] A Képviselő-testület Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre és tart fenn. A Polgármesteri Hivatal funkciója az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyek döntésre való előkészítése, a döntések végrehajtása, valamint a jogszabályokban meghatározott államigazgatási feladatok ellátása.

 

            (2) A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján határozza meg a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadási rendjét. A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembevételével teszi meg.

 

            (3) A Polgármesteri Hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott Ügyrend szerint működik, amely részletezi a Polgármesteri Hivatal feladatait és belső (szervezeti egységek és köztisztviselők közötti) munkamegosztását.

65/A. §[43]

 

A Képviselő-testület négy önkormányzati főtanácsadói munkakört hoz létre a Polgármesteri Hivatalban a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására. Az önkormányzati főtanácsadói munkaköröket az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.

IX. FEJEZET

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

 

A közmeghallgatás

 

66. §

 

            (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás olyan képviselő-testületi ülés, amelyen az állampolgárok és a Budapest Főváros XII. kerületben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

 

            (2) A közmeghallgatást, ennek időpontját legalább 15 nappal korábban a helyi írott és elektronikus sajtó, valamint plakátok útján közzé kell tenni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

 

            (3) A felmerült közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőleg még a közmeghallgatáson választ kell adni.

 

 

            (4) Ha a közérdekű kérdés, javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a Képviselő-testület a polgármestert vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot bízza meg a kérdés, javaslat megvizsgálásával. A vizsgálat eredményéről a kérdezőt, javaslattevőt és a Képviselő-testületet 30 napon belül tájékoztatni kell.

 

A lakossági fórum

 

67. §

 

            (1) A Képviselő-testület, a bizottság, a polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a lakosság szélesebb körét, nagyobb csoportjait érintő döntések előkészítésére a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

 

            (2) A lakossági fórumról emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőnek tartalmazni kell az elhangzott hozzászólások, vélemények lényegét is. A lakossági fórumról - az emlékeztető megküldésével - a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

 

A képviselői fogadóóra

 

68. §

 

            A képviselők rendszeres időközönként (az általuk meghirdetett helyen és időben) fogadóórát tartanak.

 

A lakossági kezdeményezés

 

69. §

 

            (1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a Budapest Főváros XII. kerület bármelyik lakósa , a kerületben tevékenykedő bármely társadalmi vagy egyéb szervezet, közösség, egyesület, társulás, intézmény, gazdasági társaság, más gazdálkodó szervezet vagy kerületi lakosok bármely csoportja javaslattal, kéréssel, panasszal, észrevétellel (a továbbiakban együtt: lakossági kezdeményezés) fordulhat az Önkormányzathoz, ezen belül a Képviselő-testülethez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a tanácsnokhoz, a bizottsághoz, a képviselőkhöz. Külön címzett hiányában a polgármestert kell címzettnek tekinteni.

 

            (2) A szervezet, társaság, intézmény, egyesület, más törvényesen megalakult jogi személy, illetve jogalanynak tekinthető közösség vagy alakulat részéről csak azt a kezdeményezést lehet figyelembe venni, amely az illető jogi személy (jogalany) képviseletére jogosult(ak)-tól származik.

 

 

 

 

 

 

 

            (3) A jogi személyiséggel, illetve jogalanyisággal nem rendelkező, természetes személyekből álló csoport részéről csak akkor lehet a kezdeményezést, vagy bármely más nyilatkozatot, illetve észrevételt figyelembe venni, ha személy szerint pontosan megállapítható, hogy hányan és kik alkotják az illető csoportot és valószínűsíthető, hogy a csoport részéről nyilatkozók nyilatkozattételre jogosultak. Kétség esetén e jogosultságot meg kell vizsgálni. Ha megállapítást nyer, hogy valaki mások nevében jogosulatlanul nyilatkozott, nyilatkozata csak saját személye vonatkozásában vehető figyelembe. Amennyiben törvényes alapja van, ilyen jellegű visszaélés esetén a polgármester büntető, szabálysértési vagy egyéb eljárást kezdeményezhet, illetőleg tájékoztathatja azokat, akiknek a nevével, illetve személyével kapcsolatban visszaélést tapasztal.

 

A helyi népszavazás és népi kezdeményezés

 

70. §[44]

 

            A helyi népszavazás és népi kezdeményezés a Budapest Főváros XII. kerület helyi önkormányzati választáson választójoggal rendelkező polgárainak alkotmányos joga, amely közvetlen részvételi lehetőséget biztosít a helyi önkormányzásban.

 

70/A. §[45]

 

            (1) A Képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvényben (a továbbiakban: Ötv.) meghatározott kérdéseken kívül városrészi önkormányzat létrehozása kérdésében is.

 

            (2) Az Ötv. 47. §-ának (1) bekezdése alapján helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti

            a) a képviselők legalább egynegyede,

            b) a Képviselő-testület bizottsága,

            c) a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,

            d) a Budapest Főváros XII. kerület népszavazásban részvételre jogosult választópolgárainak legalább 10 %-a.

 

            (3) A Képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a Budapest Főváros XII. kerület népszavazásban részvételre jogosult választópolgárainak legalább 25 %-a kezdeményezte.

 

            (4) A helyi népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen igennel vagy nemmel lehessen válaszolni.

 

70/B. §

 

            (1) A helyi népszavazásra irányuló kezdeményezést a polgármester elutasítja, ha

            a) a kezdeményezést arra nem jogosultak nyújtják be,

            b) a kezdeményezés olyan tárgykörre vonatkozik, amelyben helyi népszavazás nem rendelhető el,

            c) a népszavazásra irányuló választópolgári kezdeményezést késve nyújtották be, vagy a helyi választási bizottság azt állapította meg, hogy az érvényes aláírások száma nem éri el a 70/A. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott számot.

            (2) A polgármester népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést elutasító döntése ellen három napon belül a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

 

70/C. §

 

            (1) A helyi népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezésről a Képviselő-testület határozattal dönt. A Képviselő-testület ülésére hozzászólási joggal meg kell hívni a kezdeményezést benyújtók képviselőjét is.

 

            (2) Ha a helyi népszavazás elrendelése nem kötelező, a népszavazás elrendeléséhez a megválasztott képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.

70/D. §

 

            A helyi népszavazást elrendelő képviselő-testületi határozatnak tartalmaznia kell

            a) a helyi népszavazásra feltett kérdés (kérdések) szövegét,

            b) a helyi népszavazás időpontját,

            c) a helyi népszavazás költségvetését, költségfedezetét.

 

70/E. §

 

            (1) A helyi népszavazást az elrendelésétől számított 60 napon belül meg kell tartani.

 

            (2) A helyi népszavazást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja ne essen munkaszüneti napra és az azokat megelőző vagy követő napra.

 

            (3) Nem lehet helyi népszavazást tartani az országgyűlési képviselők, továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 72 napon belül.

 

            (4) Ha a helyi népszavazást a (3) bekezdés rendelkezései miatt nem lehet az (1) bekezdés szerint kitűzni, a népszavazást a választást követő 132 napon belüli időpontra kell kitűzni.

 

            (5) A helyi népszavazás elrendeléséről és időpontjáról szóló képviselő-testületi határozatot a "Hegyvidék" nevű lapban, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és plakátok elhelyezésével, továbbá a helyi (kerületi) televízióban, a népszavazás eredményét a "Hegyvidék" nevű lapban és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, továbbá a helyi (kerületi) televízióban kell közzétenni. A közzétételről a polgármester gondoskodik.

 

 

            (6) A helyi népszavazás költségeit, ha törvény eltérően nem rendelkezik, az Önkormányzat költségvetéséből kell fedezni.

 

70/F. §

 

            (1) A Budapest Főváros XII. kerület helyi népi kezdeményezésben részvételre jogosult választópolgárainak legalább 5 %-a népi kezdeményezést nyújthat be a polgármesterhez. A népi kezdeményesnél pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra javasolt kérdést.

 

(2) A népi kezdeményezés polgármesteri elutasítására a 70/B. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

 

70/G. §

 

            (1) A népi kezdeményezés tárgyalásának időpontjáról a Képviselő-testület a polgármester bejelentését követő 30 napon belül, határozattal dönt.

 

            (2) A Képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a Budapest Főváros XII. kerület népi kezdeményezésre jogosult választópolgárainak legalább 10 %-a indítványozott.

 

            (3) A népi kezdeményezést tárgyaló Képviselő-testületi ülésre hozzászólási joggal meg kell hívni a kezdeményezést benyújtók képviselőjét is.

 

70/H. §

 

            A 70-70/G. §-okban nem szabályozott kérdésekben az Ötv., a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló, többször módosított 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló, módosított 1997. évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

X. FEJEZET

 

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA

 

71. §

 

            Az Önkormányzat a törvények és más jogszabályok keretei között önállóan gazdálkodik bevételeivel és kiadásaival, rendelkezik saját vagyonával, az önkormányzati célok megvalósítása érdekében.

 

72. §

 

            A Képviselő-testület a törvény szerint hatáskörébe tartozó helyi adók megállapításáról és kivetéséről rendeletben dönt.

 

 

 

 

73. §

 

            (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, ingó dolgokból, pénzből, értékpapírból, valamint az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.

 

            (2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon. A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat az Ötv. és más törvények, továbbá az Önkormányzat külön rendelete határozza meg.

 

            (3) Az önkormányzati vagyont, annak változásait és értékét a jogszabályokban meghatározott módon és körben nyilván kell tartani (vagyonleltár). A vagyonleltárban elkülönítetten kell nyilvántartani a törzsvagyont, az egyéb önkormányzati ingatlanokat, az Önkormányzat gazdasági társaságokban fennálló érdekeltségeit, egyéb vagyoni értékű jogosítványait, valamint az ingóságokat. A vagyonleltár elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. Az éves zárszámadáshoz csatolni kell a vagyonállapotot kimutató leltárt.

 

            (4) Az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlására a törvények, az Önkormányzat rendeletei (különösen az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet), továbbá a jogszabályok keretei között hozott képviselőtestületi határozatok az irányadók.

 

74. §

 

            (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának kereteit éves költségvetésében határozza meg. Az éves költségvetést és annak módosítását a Képviselő-testület rendeletben állapítja meg.

 

            (2) A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló (zárszámadás) elfogadásáról rendeletben dönt.

 

            (3)[46]

75. §

 

            Az Önkormányzat intézményei az éves költségvetés alapján, a törvényekben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint gazdálkodnak. Az intézmények jogszabályban meghatározott tervezési és beszámolási feladatait a jegyző koordinálja.

 

XI. FEJEZET

A BUDAPEST FÕVÁROS XII. KERÜLETI HELYI KISEBBSÉGI

ÖNKORMÁNYZATOK

 

76. §

 

            (1) A Budapest Főváros XII. kerület helyi kisebbségi önkormányzat a Képviselő-testület külön rendeletében foglalt keretek között határozza meg:

            a) a törvényekben szabályozottak szerint az Önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát,

            b) költségvetését, zárszámadását, az Önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását,

            c) műemlékvédelmi jogszabályok keretei között a védett műemlékei és emlékhelyei körét, valamint ezek védelmének helyi szabályait.

 

            (2) Ha a Budapest Főváros XII. kerületi helyi kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához az Önkormányzat döntése szükséges, a helyi kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni, ha a döntés más önkormányzati szerv hatáskörébe tartozik, akkor az a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.

 

            (3) A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő önkormányzati rendeletet a Képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő Budapest Főváros XII. kerületi helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

77. §

 

            (1) Az Önkormányzat éves költségvetése és zárszámadása a jogszabályi előírásoknak megfelelően tartalmazza a Budapest Főváros XII. kerületi helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését és beszámolóját.

            (2) A jegyző és a Polgármesteri Hivatal ellátja a Budapest Főváros XII. kerületi helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésével, gazdálkodásával kapcsolatos, a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995.(III. 3.) Korm. rendeletben meghatározott feladatokat.

 

            (3) A Budapest Főváros XII. kerületi helyi kisebbségi önkormányzat testülete működésének elősegítése érdekében a Polgármesteri Hivatal - kérésre - biztosítja

            a) a Polgármesteri Hivatal épületében a helyi kisebbségi önkormányzat testületi működésének rendjéhez igazodó helyiséghasználatot,

            b) a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és

            c) viseli az a) és b) pontokban foglaltakkal járó költségeket.

 

XII. FEJEZET

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

78. §

 

            Az Önkormányzat kellően megalapozott, jogi, társadalmi, kulturális és gazdasági szempontok szerint megvizsgált önkormányzati társulásokban vesz részt, képviselőtestületi határozat alapján. A társulás jellege szerint illetékes bizottság, valamint a Jogi és Ügyrendi Bizottság állásfoglalását előzetesen be kell szerezni. Ugyanez vonatkozik bármely más önkormányzati közös intézmény, társaság vagy szervezet létrehozására, módosítására vagy megszüntetésére.

 

78/A. §[47]

 

79. §

 

            E rendeletben nem szabályozott szervezeti és működési kérdésekben az Ötv. és más törvények, valamint az Önkormányzat rendeleteinek a rendelkezései az irányadók.

80. §

 

            (1) Ez a rendelet 1995. november 1-jén lép hatályba; egyidejűleg a Képviselő-testület 994/1991.(XII. 12.) határozatával elfogadott Budapest XII. kerület Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata hatályát veszti.

 

            (2) A Képviselő-testület az állandó bizottságok önkormányzati rendeletekben és testületi határozatokban átruházott hatásköreit 1995. december 31-ig felülvizsgálja és azokat szükség szerint módosítja, illetve kiegészíti.

 

            (3) A Képviselő-testület a bizottságok létszámát és összetételét a rendelet rendelkezéseinek megfelelően felülvizsgálja és legkésőbb 1995. december 31-éig a bizottságokat újraválasztja.

 

 

 

 

 

 

 

 

1. számú melléklet a 12/1995.(X.25.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendeletéhez[48]

 

A rendelet 16. § (1) bekezdésének f) pontja és a 46. § (5) bekezdésének e) pontja szerint a Képviselő-testület és a bizottságok ülésére tanácskozási joggal meghívandó Budapest Főváros XII. kerületi köztestület, illetve lakossági önszerveződő közösség

 

1.         Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara XII. kerületi szervezete

2.         Budapesti Kézműves Kamara XII. kerületi szervezete

3.         Budapesti Agrárkamara XII. kerületi szervezete

4.         Hegyvidéki Ipartestület

 

 

 

 

 

 

 

 

2. számú melléklet a 12/1995.(X.25.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendeletéhez

 

Minősített szavazattöbbséget igénylő ügyek

 

1.      Az Ötv. rendelkezései alapján minősített többség szükséges:

            a) a rendeletalkotáshoz,

            b) a Képviselő-testület szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,

            c) a törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz (pl.: alpolgármester, bizottsági elnök és tagok, tanácsnok megválasztásához, a Fővárosi Közgyűlés ülésén résztvevő kerületi küldött megbízásához, jegyző, aljegyző, önkormányzati intézmény vezetőjének kinevezéséhez), illetve felmentéshez, megbízás visszavonásához,

            d) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,

            e) külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodáshoz,

            f) intézmény alapításához, megszüntetéséhez, átszervezéséhez,

            g) képviselőnek képviselő-testületi döntéshozatalból való kizárásához (Ötv. 14. §-ának (2) bekezdése),

            h) az Ötv. 12. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez,

            i) a Képviselő-testület feloszlásának kimondásához (Ötv. 18. § (3) bekezdése),

            j)[49] az Ötv. 33/C. §-ának (1) bekezdése szerinti kereset benyújtásához a polgármester, alpolgármester tisztségének megszüntetése érdekében.

 

2. Minősített többség szükséges az 1. pontban foglaltakon túlmenően:

            a) a városrészi önkormányzat létrehozásához,

            b) a képviselő-testületi feladat- és hatáskör átruházásához és visszavonásához,

            c) a népszavazás elrendeléséhez, ha a népszavazás elrendelése törvény vagy az Önkormányzat rendelete szerint nem kötelező,

            d) a polgármester, alpolgármester, jegyző ellen fegyelmi eljárás elrendeléséhez, fegyelmi büntetés kiszabásához,

            e) a polgármesterrel, alpolgármesterrel szemben fennálló összeférhetetlenség kimondásához,

            f) a képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő, valamint a 11.§ (2)-(3) bekezdéseiben, vagy a 12.§ (2) bekezdésében foglaltaknak nem megfelelő napirendi javaslat napirendre vételéhez,

            g)[50] az SZMSZ 52. §-ának (4) bekezdésében meghatározott egyetértés kérdésében a döntéshozatalhoz,

            h)⁵⁰ törvényben vagy az Önkormányzat rendeletében meghatározott egyéb ügyek eldöntéséhez.

 

 

 

3. számú melléklet a 12/1995.(X.25.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendeletéhez[51]

 

A Képviselő-testület állandó bizottságainak feladatköre

 

Családvédelmi és Szociális Bizottság

 

            1. Előkészíti a családvédelmi és szociális politikával kapcsolatos önkormányzati döntéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását.

 

            2. Számon tartja a szociális gondoskodást és fejlesztést szolgáló forrásokat, és ellenőrzi ezek célirányos felhasználását.

 

            3. Véleményezi a kerületben működő önkormányzati családvédelmi és szociális intézmények munkáját.

 

            4. Javaslatot tesz önkormányzati családvédelmi és szociális intézmények létrehozására, megszűntetésére, átszervezésére.

 

            5. Elemzi a családvédelmi és szociális gondoskodás különböző formái működésének tapasztalatait, s javaslatok kidolgozásával közreműködik a gondoskodás és segítőszolgálat formáinak fejlesztésében.

 

            6. Előkészíti az Önkormányzat által működtetett családvédelmi és szociális intézmények vezetői állására a pályázatok kiírását és véleményezi a benyújtott pályázatokat.

 

            7. A családvédelmi és szociális gondoskodás kiterjesztése érdekében együttműködik az egyházakkal és a karitatív egyesületekkel.

 

            8. Részt vesz a szociális ellátásban és a családvédelmi tevékenységben közreműködő egyesületekkel, szervekkel kötendő együttműködési megállapodások előkészítésében.

 

            9. Részt vesz a családvédelmi és szociális gondoskodás fejlesztését támogató pályázatok előkészítésében.

 

            10. Figyelemmel kíséri és elemzi a kerület hátrányos helyzetben élő polgárai, rétegei szociális helyzetének alakulását.

 

            11. Figyelemmel kíséri a hajléktalanokról való gondoskodás módjait, illetve azok feltételeinek alakulását.

 

            12. Az Önkormányzat által fenntartott, személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények

            - szakmai programját, továbbá törvényben meghatározott esetekben házirendjét jóváhagyja;

            - szakmai munkájának eredményességét évente egy alkalommal értékeli.

 

Egészségügyi Bizottság

 

            1. Véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő egészségüggyel kapcsolatos előterjesztéseket.

 

            2. Ellenőrzi az egészségüggyel kapcsolatos önkormányzati döntések végrehajtását.

 

            3. Figyelemmel kíséri a kerület népegészségügyi helyzetét.

 

            4. Kezdeményezi egészségügyi intézmények alapítását.

 

            5. Véleményezi az egészségügyi intézmények helyiségeinek használatra történő átengedésével, bérletével kapcsolatos javaslatokat.

 

            6. Véleményezi az Önkormányzat által fenntartott egészségügyi intézmények vezetői pályázatait, valamint az Önkormányzat által foglalkoztatott orvosok alkalmazását.

 

            7. Ellenőrzi az Önkormányzat által fenntartott és irányított egészségügyi intézmények tevékenységét.

 

            8. A szükségleteket és lehetőségeket felmérve véleményezi az Önkormányzat által fenntartott és irányított egészségügyi intézmények fejlesztését.

 

            9. Kapcsolatot tart az Egészségügyi Közalapítvány kuratóriumával, figyelemmel kíséri munkáját.

 

            10. Szervezi az egészségügyi felvilágosító munkát, felhasználva a helyi sajtó lehetőségeit is.

 

Jogi és Ügyrendi Bizottság

 

            1. Véleményezi jogi és célszerűségi szempontból az önkormányzati rendelet-tervezeteket.

 

            2. Állást foglal az önkormányzati rendeletek jogértelmezési kérdéseiben.

 

            3. Kezdeményezi a Képviselő-testület feladatköreit érintő önkormányzati rendelet megalkotását.

 

            4. Koordinálja a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatának tervezetét, annak módosításait.

 

            5. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a szervezeti és működési szabályzat hatályosulását, s az ezzel kapcsolatos észrevételeit jelzi.

 

            6. Előzetesen véleményezi a Közigazgatási Hivatal - törvényességi ellenőrzés körében a Képviselő-testület felé tett - felhívásaiban foglaltakat.

 

            7. Véleményezi - testületi vagy tisztségviselői felkérésre - az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok, alapítványok, intézmények, társulások alapító okiratait és az önkormányzat fontosabb szerződés-tervezeteit.

 

            8. Saját kezdeményezésre vagy felkérés alapján megvizsgálja és véleményezi az Önkormányzat kiemelkedő jelentőségű polgári jogi vitáit, s állást foglal megoldásuk ügyében.

 

            9. Véleményezi a Polgármesteri Hivatal szervezetének kialakítására vonatkozó javaslatokat.

 

Környezetvédelmi Bizottság

 

            1. Véleményezi az Önkormányzat szerveinek tervezett környezetvédelmi intézkedéseit.

 

            2. Javaslatot tesz környezetvédelmi intézkedések megtételére, természeti értékek védetté nyilvánítására.

 

            3. Ellenőrzi a környezetvédelem terén hozott intézkedések végrehajtását.

 

            4. Kezdeményezi rövid- és hosszú távú környezetvédelmi program készítését.

 

            5. Véleményezi a településfejlesztési koncepciót, illetve a településrendezési terveket.

 

            6. Véleményezi szomszédos önkormányzatok olyan településrendezési terveit, melyeknek a kerületre környezetvédelmi kihatása van.

 

            7. Véleményezi az övezeti átminősítési és a belterületbe vonási terveket.

 

            8. Kezdeményezi változtatási, telekalakítási és építési tilalom elrendelését kerületi építési szabályzat, illetőleg kerületi szabályozási terv készítésének, jóváhagyásának idejére, vagy környezet- és természetvédelmi érdekből.

 

            9. Ellenőrzi a környezet épített és természeti értékeinek védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását.

 

            10. Véleményezi a 10 MFt feletti, a környezetre feltételezhetően káros hatással lévő beruházások programját.

 

            11. Javaslatot tesz a zöldterület-ellátási szintkülönbségek mérséklésének módjára.

12. Figyelemmel kíséri a fővárosi közterület felügyelet munkáját.

 

            13. Véleményezi az önkormányzati tulajdonú telkek eladását, vállalkozásba vitelét, megosztását, bérbeadását.

 

            14. Véleményezi a helyi rendelet-tervezeteket, melyek környezetvédelmi kihatásúak.

 

            15. Kezdeményezi, véleményezi utak, közművek építését, átalakítását és a jelentősebb forgalomtechnikai módosításokat.

 

            16. Javaslatot tesz a közlekedéssel és a tömegközlekedéssel kapcsolatosan, véleményezi az ezzel kapcsolatos terveket.

 

            17. Kezdeményezi környezetvédelmi mérések, vizsgálatok, hatástanulmányok készítését.

            18. Figyelemmel kíséri a kerület környezetvédelmével kapcsolatos lakossági panaszokat, bejelentéseket és kivizsgálását.

 

            19. Szervezi a propaganda tevékenységet a kerületi környezet- és természetvédelem területén.

 

            20. Javaslatot tesz a zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítandó területekre, illetve csendes övezet kialakítását javasolhatja a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény körül.

 

            21. Javaslatot tesz a kulturális, szórakoztatóipari, üdülési, sport és más hasonló létesítményekben, továbbá a helyi hírközlési, vagy hirdetési célokra alkalmazott hangosító berendezések üzemben tartásával kapcsolatban helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályokra.

 

            22. Javaslatot tesz az avar és kerti hulladék égetésével, illetve a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályokról szóló rendelet megalkotására és módosítására.

 

Közellátási és Közbiztonsági Bizottság

 

            1. Előkészíti, illetve véleményezi a közrenddel, közbiztonsággal kapcsolatos előterjesztéseket.

 

            2. Figyelemmel kíséri a kerületi televízió működésével, valamint a kábelhálózattal kapcsolatos műszaki, gazdasági és vállalkozási tevékenységet.

 

            3. Figyelemmel kíséri a rendőrség közbiztonság megszilárdítása ügyében végzett munkáját.

 

            4. Kezdeményezi, illetve előzetesen véleményezi helyi rendőrőrs létesítését, megszüntetését.

 

            5. Figyelemmel kíséri a kerület közrendjét, közbiztonságát és ezzel összefüggésben javaslatokat dolgoz ki az ezzel kapcsolatos kerületi rendőrkapitányi tájékoztató alapján.

 

            6. Koordinálja a kerületi Rendőrkapitányság és az Önkormányzat közös feladatainak ellátását.

 

            7. Segíti a rendőrség és más szervek bűnmegelőzési tevékenységét.

 

            8. Előzetesen véleményezi a kerületi rendőrkapitány és a kerületi rendőrőrsök vezetőinek kinevezésére vonatkozó javaslatot.

 

            9. Segíti és koordinálja a rendőrség és a közterület-felügyelet együttműködését.

            10. Kapcsolatot tart a kerületi Közbiztonsági Alapítvány Kuratóriumával, figyelemmel kíséri tevékenységét.

 

            11. Ellenőrzi a közművek üzemeltetését.

 

            12. Javaslatot tesz a kommunális közüzemi szolgáltatások ellátása szervezeti formáira.

 

            13. Figyelemmel kíséri a kerület köztisztasági helyzetét és a szükséges esetben intézkedést kezdeményez.

 

            14. Előkészíti, illetve véleményezi a kereskedelemmel, fogyasztóvédelemmel kapcsolatos előterjesztéseket.

 

            15. Kezdeményezi a belkereskedelmi és szolgáltató tevékenység ellenőrzését az érdekelt irányító szervekkel együttműködve.

 

            16. Tárgyalja mindazokat a közellátással, közbiztonsággal kapcsolatos ügyeket, amelyek feladatai ellátásával összefüggnek.

 

            17. Véleményezi a közterület-használattal kapcsolatos első fokú önkormányzati hatósági határozatok ellen benyújtott fellebbezések tárgyában készített képviselő-testületi előterjesztéseket.

 

Kulturális Bizottság

 

1.      Szervezi a feladatkörébe utalt művelődési tevékenységet.

 

2.      Ellenőrzi és koordinálja az Önkormányzat által létesített, fenntartott közművelődési és sportintézmények tevékenységét.

 

3.      Véleményezi az Önkormányzat által létesített, fenntartott közművelődési és sportintézmények, vezetői állására benyújtott pályázatokat.

 

4.      Feladatkörében javaslatot tesz kitüntetés adományozására a beérkezett kezdeményezések, illetve saját elhatározása alapján.

 

5.      Támogatja a meglévő kulturális, ifjúsági és sport cserekapcsolatokat.

 

6.      Feladatkörében javaslatot tesz külföldi szakmai utak anyagi támogatására.

 

7.      Közreműködik nemzetközi szintű kulturális, ifjúsági és sport rendezvények helyi megszervezésében és lebonyolításában.

 

8.       Figyelemmel kíséri a kerületben folyó közművelődési, kulturális tevékenységet, a kerületi diák- és tömegsportot, a versenysport helyzetét.

 

9.       Javaslatot tesz új kulturális, művészeti, sport díjak létrehozására.

 

10. Kezdeményezi a természet és társadalom muzeális emlékeinek gyűjtését, őrzését, tudományos feldolgozását, bemutatását.

 

11. Közreműködik a képzőművészeti, kulturális pályázatok kiírásában, elbírálásában.

 

12. Javaslatot tesz köztéri műalkotások elhelyezésére, áthelyezésére, megszüntetésére.

 

13. Gondoskodik a kerület kulturális hagyományainak ápolásáról, megújításáról.

 

14. Támogatja kulturális egyesületek, csoportok munkáját.

 

15. Javaslatot tesz közművelődési és sportintézmények alapítására, megszüntetésére, átszervezésére, illetve alapító okiratának módosítására.

 

16.  Megszervezi, figyelemmel kíséri, ellenőrzi, koordinálja az Önkormányzat által    fenntartott és működtetett nevelési-oktatási intézményeknél a drogellenes program működtetését.

 

17. Jóváhagyja

-          a közművelődési és sportintézmények szervezeti és működési szabályzatát, valamint azok módosítását;

-          a közművelődési intézmények éves munkatervét.

 

 Oktatási Bizottság

 

1.      Ellenőrzi az oktatásüggyel kapcsolatos önkormányzati döntések végrehajtását.

 

2.      Ellenőrizheti az óvodák, az alapfokú iskolák, az alapfokú művészeti iskola, valamint az Önkormányzat által fenntartott középfokú iskolák gazdálkodását, működését.

 

3.      Ellenőrzi és koordinálja az Önkormányzat által fenntartott és működtetett nevelési-oktatási intézmények, valamint a szakszolgálati és a szolgáltató intézmény szakmai tevékenységét.

 

4.      Véleményezi az Önkormányzat által létesített és fenntartott nevelési-oktatási intézmények, valamint a szakszolgálati és szolgáltató intézmény vezetői állására benyújtott pályázatokat.

 

5.      Véleményezi a kerületi oktatásfejlesztési koncepciót (az önkormányzati feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet), valamint az önkormányzati minőségirányítási programot.

 

6.      Részt vesz az iskoláztatással kapcsolatos feladatok ellátásában közreműködő szervekkel kötendő együttműködési megállapodások előkészítésében.

 

7.      Javaslatot tesz a nevelési-oktatási, valamint szakszolgálati és szolgáltató intézmények alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, illetve alapító okiratának módosítására.

 

8.      Értékeli a nevelési-oktatási intézmények foglalkozási, illetve pedagógiai  programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.

 

9.      Javaslatot tesz tanulmányi ösztöndíjak létesítésére.

 

10. Feladatkörében javaslatot tesz kitüntetés adományozására a beérkezett kezdeményezések, illetve saját elhatározása alapján.

 

11.  Támogatja a meglévő oktatási cserekapcsolatokat.

 

12.  Feladatkörében javaslatot tesz külföldi szakmai utak anyagi támogatására.

 

13.  Közreműködik az oktatással összefüggő nemzetközi rendezvények helyi megszervezésében és lebonyolításában.

 

14.  Figyelemmel kíséri a kerületben az idegennyelv-oktatást.

 

15. Dönt az oktatási intézményeknek a tanév rendje módosítására vonatkozó kérelméről.

 

16. Dönt a közoktatási intézmény kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékével kapcsolatos ügyekben.

 

17. Jóváhagyja

-          a közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatát, valamint azok módosítását;

-          a közoktatási intézmények minőségirányítási programját;

-          a nevelési-oktatási intézmények nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, valamint azok módosítását.

 

18.  Meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát,   továbbá engedélyezi a maximális osztály, csoport létszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok) számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést.

Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság

 

1. Kivizsgálja az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló, a polgármester által a Bizottság részére átadott kezdeményezést és a kezdeményezés tárgyában előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek. (2000. évi XCVI. törvény 9. §-a)

 

2. Az Ötv. 33/B. §-ában, 103. § (2) bekezdésében, valamint a 2002. évi XCVI. törvény 10/A. §-ában foglaltak szerint

a) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát, továbbá

b) nyilvántartja a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát és azokba ellenőrzés céljából betekinthet, valamint

c) lefolytatja a Bizottságnál kezdeményezett vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást és az eljárás eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésen a Képviselő-testületet.

 

Pénzügyi Bizottság

 

            1. Az Önkormányzatnál és intézményeinél:

 

            a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;

            b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat;

            c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. Vizsgálati megállapításait a Képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek. (Ötv. 92. § (3)-(4) bekezdése.)

 

            2. Véleményezi azokat a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztéseket, amelyek az Önkormányzat éves költségvetésének bármely jogcímében az éves költségvetési főösszeg egy ezrelékének megfelelő, vagy annál nagyobb mértékű bevételi vagy kiadási változtatást vonnak maguk után.

 

            3. Figyelemmel kíséri a költségvetés végrehajtását, folyamatosan vizsgálja az alapszerűen kezelt céltartalékok és egyéb pénzügyi alapok célirányos és hatékony felhasználását.

 

            4. Figyelemmel kíséri a képviselőtestület által hozott pénzügyi döntések végrehajtását.

 

            5. Betekintési joga van bármely iratba és felvilágosítást kérhet bármely önkormányzati szervtől és tisztségviselőtől a hatályos jogszabályok szerint.

 

            6. Figyelemmel kíséri az Önkormányzat gazdálkodására vonatkozó szabályok betartását, esetenként cél-téma-utóellenőrzések elvégzésére tesz javaslatot.

 

            7. Véleményezi az Önkormányzat gazdasági társaságban való részvételére irányuló előterjesztést.

 

            8. Véleményezi a pénzügyi befektetéseket és a portfolió kezeléseket.

 

            9. Figyelemmel kíséri az Önkormányzat ellenőrzési szervezetének munkáját, folyamatosan beszámoltatja annak vezetőjét.

 

            10. Elemzi az önkormányzati alapítású költségvetési szervek, társaságok gazdasági- pénzügyi ellenőrzéseinek tapasztalatait, javaslatot tehet ellenőrzési szempontokra, koordinálja az ellenőrzéseket.

 

            11. Jóváhagyja a gazdasági és pénzügyi ellenőrzések éves programját.

 

            12. Figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyon kezelésével, nyilvántartásával és leltározásával kapcsolatos feladatok ellátását.

 

            13. Javaslatokat tehet az Önkormányzat saját bevételei növelésének, illetve kiadásai csökkentésének lehetőségeire.

 

            14. Javaslatot tehet új helyi adó bevezetésére, illetve véleményezi az ilyen irányú javaslatokat.

 

            15. Javaslatot tesz érdekeltségi szabályozók kialakítására, illetve véleményezi az ezirányú tervezeteket.

 

            16. Figyelemmel kíséri a kerületben a privatizációs folyamatokat.

 

            17. Véleményezi az önkormányzati intézmények vállalkozási tevékenységeinek előterjesztéseit.

 

            18. Ellenőrizhet minden olyan tevékenységet, amelynek pénzügyi-gazdasági hatása van.

 

            19. A XII. kerületi helyi kisebbségi önkormányzatok pénzügyi támogatásáról szóló polgármesteri javaslatot előzetesen véleményezi.

 

            20. Figyelemmel kíséri a kerületi televízió működésével, valamint a kábel-hálózattal kapcsolatos műszaki, gazdasági és vállalkozási tevékenységet.

 

Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság

 

1. Véleményezi az Önkormányzat gazdasági programjait, költségvetési tervezetét, a költségvetés módosításait, kezdeményezheti a zárszámadást.

 

2. Javaslatokat dolgoz ki az Önkormányzat saját bevételei növelésének lehetőségeire.

 

3. Véleményezi a gazdasági, pénzügyi kihatású előterjesztéseket.

 

4. Véleményezi az Önkormányzatot érintő vállalkozásfejlesztési elképzeléseket.

 

5. Előkészíti az Önkormányzat gazdasági társaságban való részvételére irányuló előterjesztéseket, s javaslatot tesz a társaságban az Önkormányzatot képviselő személyre.

 

6. Értékeli gazdaságilag, pénzügyileg az Önkormányzat gazdasági társaságban való részvételét.

 

7. Véleményezi önkormányzati intézmény, vállalat alapítását, gazdasági társaság, intézményirányító társulás létrehozását, vagy javaslatot tehet ilyen döntés meghozatalára.

 

8. Javaslatot tesz a privatizáció, valamint vállalkozásba adható vagyoni kör kijelölésére.

 

9. Javaslatot tesz az önkormányzati vagyon kezelésével, működtetésével foglalkozó szervezet kialakítására.

 

10. Javaslatot dolgoz ki az Önkormányzat bérlet útján hasznosítható vagyontárgyai bérleti díjaira.

 

11. Közreműködik a helyi közüzemi vállalatok vagyonátadásában, illetve javaslatot tesz az új szervezeti forma kialakítására.

 

12. Elkészíti a fővárosi közüzemi vállalati vagyonrészek átvételével és jövőbeni üzemeltetésével kapcsolatos döntéstervezeteket.

 

13. Javaslatot dolgoz ki az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására, kötelezettségek teljesítésére.

 

14. Figyelemmel kíséri a kerületben a privatizációs folyamatokat.

 

15. Véleményezi az önkormányzati tulajdonú telkek eladását, vállalkozásba vitelét, megosztását, bérbeadását.

 

16. Javaslatot tehet önkormányzati tulajdonú területek hasznosítására, felhasználására.

 

17. Véleményezi az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik, továbbá a helyi közművek működtetési jogának átengedéséről szóló koncessziós szerződést.

 

18. Véleményezi munkahelyteremtő beruházások megvalósítását.

 

19. Az önkormányzat rendeleteiben meghatározott esetekben dönt a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról, elidegenítéséről.

 

20. Véleményezi a lakás- és helyiséggazdálkodást is érintő előterjesztéseket.

 

21. Ellenőrzi és koordinálja a településfejlesztéssel és településrendezéssel, továbbá a környezet épített és természeti elemeinek védelmével - kivéve a műemlékvédelem hatósági és egyéb jogszabályban meghatározott feladatait -, összehangolásával kapcsolatos feladatokat.

 

22. Kezdeményezi a településfejlesztési koncepció, illetve a településrendezési tervek kidolgozását, illetve véleményezi azokat.

 

23. Figyelemmel kíséri a településfejlesztési koncepció, illetve a településrendezési tervek érvényesülését, szükség esetén kezdeményezi a módosításukat.

 

24. Kezdeményezi a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények alkalmazását, illetve véleményezi az ezzel kapcsolatos előterjesztéseket.

 

25. Kezdeményezheti településrendezési terv-pályázat kiírását.

 

26. Kezdeményezi és véleményezi a védett területek, épületek karbantartását, felújítását, rekonstrukcióját s annak támogatását.

 

27. Javaslatot tesz a városrendezési, műemlékvédelmi szempontok szerint el nem idegeníthető ingatlanokra.

 

28. Intézkedéseket kezdeményez az esztétikai környezetszennyezés fokozatos felszámolására.

 

29. Elemzi a kerület átmenő- és tömegközlekedési helyzetét.

 

30. Ellenőrzi a közlekedési létesítmények üzemeltetését.

 

31. Kezdeményezi és felügyeli gyalogút és gyalogos felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán kívüli gyalogos biztonsági berendezések létesítését, fenntartását és a kijelölt gyalogosátkelő-helyek megvilágítását.

 

32. Összehangolja a területi idegenforgalom érdekeit az országos érdekekkel és gondoskodik propagálásáról.

 

33. Véleményt nyilvánít a kiemelt üdülőkörzetek fejlesztési koncepciójáról, összehangolja az idegenforgalom helyi fejlesztését.

 

34. Javaslatot tesz utcák elnevezésére.

 

4. számú melléklet a 12/1995.(X.25) Budapest Főváros XII. kerületi Önkomrányzat rendeletéhez[52]

 

A Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata Polgármesteri Hivatalában létrehozott önkormányzati főtanácsadói munkakörök

 

a) Polgármesteri kabinetfőnök                  önkormányzati főtanácsadó                       1 fő

 

b) Polgármesteri titkárságvezető              önkormányzati főtanácsadó                       1 fő

 

c) Polgármesteri stratégiai                         önkormányzati főtanácsadó                       1 fő

    tanácsadó

 

d) Polgármesteri tanácsadó                      önkormányzati főtanácsadó                       1 fő”