Működés

4/1994.(III.2.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendelete a Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról [1]

A Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 80. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról az alábbi rendeletet alkotja:

I.

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

1. §

Az Önkormányzat vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, ingó dolgokból, pénzből, értékpapírokból, valamint az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.

A törzsvagyon

2. §

Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen (3. §), vagy korlátozottan forgalomképes (4. §).

3. §

Forgalomképtelenek

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a terek és a parkok,

c)[2]

d) a vizek és a viziközműnek nem minősülő közcélú vizilétesítmények,

e) a levéltári anyag.

4. §[3]

Korlátozottan forgalomképesek

a) az országos műemlékvédelmi jegyzékben nyilvántartásba vett műemlék, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok,

b) a védett természeti terület és természeti emlék,

c) a muzeális gyűjtemény és a muzeális emlék,

d) a közművek,

e) az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények használatában lévő önkormányzati vagyon,

f) a Képviselő-testület és szervei elhelyezésére szolgáló középület.

A forgalomképes önkormányzati vagyon

(A nem törzsvagyon)

5. §

Forgalomképes minden olyan önkormányzati vagyon, amely nem tartozik a 3. és 4. §-ban meghatározott törzsvagyon körébe.

5/A. §[4]

(1) A Képviselő-testület - az Ötv. 79. §-ának keretei között – dönt a vagyonának forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatásáról.

(2) Az ingatlan forgalomképtelensége jelen rendelet módosítása nélkül is megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban az ingatlan közterületi jellege megszüntetésre kerül.

II.

TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSA

6. §

(1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik.

(2) A tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát - a törvények és e rendelet keretei között - szerveire, intézményére átruházhatja.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

6/A. §[5]

(1) Az önkormányzati vagyon szerzésére, értékesítésére, megterhelésére irányuló döntést megelőzően a vagyontárgy értékét:

a) ingatlan, valamint telekszabályozás során 150 m²–nél nagyobb telekterület esetén a forgalmi (piaci) értéket 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

b) ingó vagyon esetén könyv szerinti nyilvántartás alapján,

c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az

- a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdei árfolyamon,

- a tőzsdén kívül másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi árfolyamon,

- egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján

kell meghatározni.

(2) Ha a vagyontárgy értékesítésénél, illetve hasznosításánál rendelkezésre áll 6 hónapnál régebben készült forgalmi értékbecslés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

Az önkormányzati vagyon használata

7. §

Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) és az intézmény a használatában lévő önkormányzati vagyont, a részére nyújtott támogatást és a saját bevételét - alapfeladatai ellátása keretében, az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében szabályozott módon - önállóan használja fel működtetése érdekében.

A törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

8. §

(1) A forgalomképtelen önkormányzati vagyon (3. §) nem idegeníthető el, nem terhelhető meg. A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis.

(2)[6] A forgalomképtelen önkormányzati vagyon bérbe-, használatba adás útján hasznosítható. Ha önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, a hasznosításról a jogszabályok keretei között:

a) 150 millió Ft egyedi értékhatár feletti forgalomképtelen önkormányzati vagyontárgy esetében a Képviselő-testület dönt;

b) 150 millió Ft egyedi értékhatárt meg nem haladó forgalomképtelen önkormányzati vagyontárgy esetében a polgármester a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság egyetértésével dönt.

(3)[7] Az Önkormányzat a törzsvagyonának részét képező közutak és műtárgyaik működtetése céljából önkormányzati intézményt, vagy saját többségi részesedésével e célra gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy a működtetést koncesszióba adhatja. A helyi közutak és a műtárgyaik hasznosítása esetén a koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.

8/A. § [8]

(1) A helyi közutak részét képező járdák burkolatának megbontásával járó nyomvonalas közmű- és távközlési létesítmény építése esetén a tulajdonosi hozzájárulás az alábbi feltételekkel adható meg:

a) a járdaburkolatot a felbontott szakasz szélességétől függetlenül az alépítmény átépítésével – a nyomvonal teljes hosszában, és a járda teljes szélességében roncsolásmentesen bontható térkő burkolattal kell szakszerűen helyreállítani. Ebben az esetben az Önkormányzat a nyomvonalas közmű- és távközlési létesítmény elhelyezéséhez kapcsolódó kártalanítási igényéről lemond;

b) a járdaburkolatot a felbontott szakasz szélességétől függetlenül az alépítmény átépítésével érintett nyomvonal teljes hosszában, és a járda teljes szélességében öntött aszfalt burkolattal kell szakszerűen helyreállítani, valamint meg kell téríteni a nyomvonalas közmű- és távközlési létesítmény elhelyezésével kapcsolatban felmerült egyéb károkat is.

(2) A nyomvonalas közmű- és távközlési létesítmény beruházója vagy kivitelezője a járdaburkolatok megbontásának megkezdését megelőzően az általa végzett munka szakszerűsége és megfelelő minőségének biztosítására 3.000,-Ft/m²+ÁFA összegű bankgaranciát köteles az Önkormányzatnak nyújtani a munkák kezdésétől számított 12 hónap időtartamra, amelyet a minőségi kifogások érvényesítésére lehet felhasználni.

(3) A (2) bekezdésben említett bankgarancia összegének meghatározása során a teljes helyreállítandó területet kell figyelembe venni.

9. §

(1) A Képviselő-testület dönt a 4. §-ban meghatározott korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba való beviteléről a (3) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2)[9] A 4. § (1) bekezdése a)-c) pontjában meghatározott korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, megterheléséhez, használati vagy bérleti jogának gazdasági társaságba való beviteléhez az a) és c) pontban megjelölt vagyontárgy esetében a kultúráért felelős miniszter, a b) pontban megjelölt vagyontárgy esetében a természetvédelemért felelős miniszter hozzájárulása szükséges.

(3) A 4. § e) pontjában meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyonhoz tartozó ingó vagyontárgyak szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, ha az az intézmény szokásos gazdálkodási és tevékenységi körébe tartozik:

- 200.000.- Ft egyedi nyilvántartási értékhatárig az intézmény vezetője,

- 2 millió Ft egyedi nyilvántartási értékhatárig a polgármester, minden egyéb esetben,

- 20 millió Ft egyedi nyilvántartási értékhatárig az illetékes képviselő-testületi bizottság véleményének kikérése mellett a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság,

- 20 millió Ft egyedi nyilvántartási értékhatár fölött a Képviselő-testület dönt.

10. §

(1) Az intézmény, a Hivatal a használatában lévő korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyont alapfeladataik sérelme nélkül, bérbeadás útján hasznosíthatja. Ingatlan egy évet meghaladó bérbeadásához a polgármester előzetes hozzájárulása szükséges. A hozzájárulásról a polgármester az illetékes képviselő-testületi bizottság véleményének kikérése mellett dönt.

(2) Az intézmény, a Hivatal az ingatlan bérbeadására kötött szerződés egy példányát az aláírást követő 15 napon belül tájékoztatás céljából köteles a polgármesternek megküldeni.

(3) A közművek koncessziós pályázatát a Képviselő-testület írja ki és bírálja el.

(4) Az (1) bekezdésben és a 9. § (3) bekezdésében említett illetékes képviselő-testületi bizottságok felsorolását a rendelet melléklete tartalmazza.

11. §

A 9. és 10. §-ban nem szabályozott esetekben a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jogot a polgármester gyakorolja.

A forgalomképes önkormányzati vagyon (a nem törzsvagyon) feletti

rendelkezési jog gyakorlása

12. §

(1)[10] A Képviselő-testület dönt a nem törzsvagyon körébe tartozó 150 millió Ft egyedi értékhatár feletti önkormányzati vagyontárgy szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba való beviteléről.

(2)[11] A polgármester

a) a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság egyetértésével dönt a nem törzsvagyon körébe tartozó 150 millió forint egyedi értékhatárt meg nem haladó önkormányzati vagyontárgy szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bárbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba való beviteléről

b) gyakorolja az (1) bekezdésben nem szabályozott esetekben a rendelkezési jogot, valamint a gazdasági társaságokban meglévő önkormányzati tulajdonú tőkerészesedéshez kapcsolódó tagsági jogokat, továbbá dönt az önkormányzati vagyon alkalmi célú (30 napot meg nem haladó) hasznosításáról. A polgármester döntéseiről köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(3)[12] Az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a polgármester jogosult lemondani.

(4)¹² Az Önkormányzatot megillető, a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító elővásárlási jog gyakorlásáról a Képviselő-testület jogosult lemondani.

III.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. §[13]

A 20 millió forint egyedi értékhatárt meghaladó vagyontárgyat elidegeníteni, használatba(bérbe) adni, illetve más módon hasznosítani, a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntésétől függően nyilvános vagy indokolt esetben zártkörű versenyeztetési eljárás alkalmazásával, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

13/A. §[14]

(1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában –

a) közérdekű célra kötelezettségvállalás,

b) közalapítvány részére vagyonrendelés vagy vagyoni hozzájárulás jogcímén, továbbá

c) közhasznú tevékenység eredményes ellátása, anyagi forrásai biztosításának céljából,

d) az egyházak és a társadalmi szervezetek részére,

e) más önkormányzat részére feladat- és hatáskör átadásával – átvételével, valamint ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésével összefüggésben

lehet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról a Képviselő-testület dönt.

13/B. §¹⁴

(1) Az Önkormányzat behajthatatlan követeléseiről mondhat le. Behajthatatlan követelés:

a) az elévült követelés;

b) a felszámolási eljárás során a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján várhatóan meg nem térülő követelés;

c) a felszámolási eljárás befejezésével ki nem egyenlített követelés;

d) az a követelés, amely olyan kötelezettel szemben áll fenn, aki nem lelhető fel;

e) az a követelés, amely dokumentumokkal, számítással igazoltan aránytalan költségráfordítással érvényesíthető;

f) az a követelés, amelynek behajtása iránti indított bírósági végrehajtási eljárás nem vezetett eredményre.

(2) Az Önkormányzat behajthatatlan követeléséről

a) 1 millió Ft egyedi nyilvántartási értékhatárig a polgármester,

b) 1 millió Ft egyedi nyilvántartási értékhatár felett 5 millió Ft egyedi nyilvántartási értékhatárig a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság,

c) 5 millió Ft egyedi nyilvántartási értékhatár felett a Képviselő-testület mondhat le.

14. §[15]

(1) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás mutatja be. A vagyonkimutatást a rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerint kell elkészíteni.

(2) Az önkormányzati vagyonról külön jogszabályokban meghatározott vagyonnyilvántartást kell vezetni. A jegyző köteles a vagyonnyilvántartás folyamatos karbantartásáról, valamint a külön jogszabályokban foglaltak szerinti leltározásáról gondoskodni.

(3)[16] Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközöket a vagyonvédelem biztosítása érdekében minden évben leltározni kell.

(4) Egyeztetéssel kell leltározást végrehajtani immateriális javak, követelések és csak értékben kimutatott eszközök esetében.

(5) Fizikai leltározási tevékenység (mennyiségben és értékben) szükséges az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések és gépjárművek eszközcsoportoknál.

(6) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a (3) bekezdés szerinti mennyiségi felvétellel történő leltározást - a Számviteli Politikában meghatározott leltározási-leltárkészítési és Selejtezési Szabályzatban meghatározott módon – kétévenként, első ízben a 2007. évi költségvetési beszámoló elkészítésénél kell kötelezően végrehajtani.

15. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére a külön jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 4/1994.(III.2.) Budapest Főváros XII. kerületi Önkormányzat rendeletéhez

(A mellékletben megjelölt bizottságok megnevezése a Képviselő-testület bizottsági szervezetében bekövetkezett változásoknak megfelelően módosított megnevezés.)

1. A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyonnal való rendelkezés (9. § (3) bekezdés és 10. § (1) bekezdés) szempontjából illetékes bizottságok:

a) oktatási intézmények használatában lévő vagyon esetében a Képviselő-testület Oktatási Bizottsága, művelődési és sportintézmények használatában lévő vagyon esetében a Képviselő-testület Kulturális Bizottsága;

b) egészségügyi intézmények használatában lévő vagyon esetében a Képviselő-testület Egészségügyi Bizottsága;

c) szociális intézmények használatában lévő vagyon esetében a Képviselő-testület Családvédelmi és Szociális Bizottsága;

d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság;

e) a rendelet 4. §-a (1) bekezdése a) és b) pontjában meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak esetében illetékes bizottság a Környezetvédelmi, valamint a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság is.

---