Osskó Judit
Okleveles építészmérnök, televíziós szerkesztő, rendező
1973-ban szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd műemléki szakmérnöki szakot végzett. Még hallgatóként elhatározta, hogy szakmájának népszerűsítésével, az építészet megismertetésével fog foglalkozni. Felismerve a televízió és az építészet, e két vizuális műfaj és kultúra kapcsolódási lehetőségét, ezzel műfajt és személyes küldetést teremtett. Ezután jön 34 éven át az Unokáink is látni fogják maratoni sorozata és más építészeti műsorok, összességében kb. 500 film, melyben megszólaltak a kortárs építészet belföldi és külföldi kiválóságai, megjelentek az akkori nemzetközi építészeti trendek, műhelyek, konferenciák, biennálék, elmúlt korok építészete a világ minden tájáról. Az Unokáink is látni fogják sorozat a televízió leghosszabb életű műsorfolyama volt, ennek címe adta később az ötletet Ráday Mihálynak az Unokáink sem fogják látni műsorához.
Másik hosszú életű sorozata …az én váram, azaz Lakáskultúra mindenkinek tizenhat évig havonta jelentkezett a képernyőn. E két sorozat mellett számos egyedi műsort készített, amelyeknek legjelentősebb vonulatát az építészetet meghatározó alkotók vallomásai képezik. Gerle János építész, szakíró írta egykor: „Osskó Judit megszólaltatta mindazokat, akik tevékenységükkel erőteljesen hatottak a magyarországi környezet alakítására, s akiknek gondolatait több esetben csak ezek a filmek őrzik az utókor számára.” Több művelődés- és építészettörténeti film szerkesztő-rendezője volt, A HÉT műsorában számos építészeti témájú riportot készített.
Televíziós munkája mellett lakberendezési újságok és az Otthon folyóirat főszerkesztője volt. Tagja volt az Építészeti Kritikusok Nemzetközi Társaságának, a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Tanácsának, 2012-től 2020-ig elnökségi tagja a Magyar Építőművészek Szövetségének.
Öt könyve jelent meg. Három televíziós műsoraiból: Unokáink is látni fogják címmel, Új építészet, új társadalom 1945-1978 dokumentumkötet, társszerkesztő Major Máté, Antall József. Kései memoár, publikálatlan interjúk.
Több építészeti és filmes elismerésben részesült: Öt televíziós Nívódíj (1979-1993), VI. Magyar Képzőművészeti Filmszemle tévéfilm kategória I. díj (1988), a lausanne-i Tudományos Filmintézet díja (1989), Kós Károly-díj (1994), Dercsényi Dezső-díj (1995), Akadémiai Újságíró Díj (1997), Táncsics Mihály-díj (2000), Ybl Miklós-díj (2005), Príma Primissima Díj (2006), MUOSZ Képzőművészeti Különdíj (2015), MMA Aranyérem (2017).
Férjével, Tokár György Ybl- és Príma díjas építésszel megalapították kettejük nevének összekapcsolásával az Építészeti OSSKÁR-díjat, amelyet idén immár harmadik éve hirdettek és ítéltek meg az építészek jelentős érdeklődése mellett.
A szakmai életrajzában szereplő Renan idézet jellemzi vállalt és következetesen végzett tevékenységét: „Egy nemzet becsülete, tisztessége és ítélőképessége az építészetén keresztül mutatkozik meg.”.