József Attila-díjas író, költő, a Palatinus Könyvkiadó alapítója.

Vámosmikolán született, Budapesten töltött gimnáziumi évei alatt ismerkedett meg a kortárs alternatív kultúrával, és itt vett részt első ízben olyan zenei és képzőművészeti rendezvényeken, melyek nagy hatással voltak későbbi munkásságára. 1985-ben szerzett diplomát a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar orosz-történelem szakán. Itt megalapított egy rockzenei együttest, amely közel egy évig működött. Bár felhagyott a zenéléssel, a zene iránti rajongása a mai napig megmaradt. 1985-ben Háy irodalmi periodikát indított útjára Podmaniczky Szilárddal és Kurdy Fehér Jánossal Narancsszív-szonett címmel. A szamizdat nyolc számot ért meg. 1985-1988 között Budapesten általános iskolai tanárként, majd 1989-től 2004-ig szerkesztőként dolgozott több kiadónál is (Holnap, Pesti Szalon, Palatinus Kiadó). 1989-ben jelent meg első verseskötete Gyalog megyek hozzád sétálóúton címmel. A kötet az 1976-tól 1985-ig terjedő írói időszakot zárja le, híres nyitómondata: „Háy János nevű személy nem létezik”. Több műfajban számos könyve jelent meg (verses, dráma és novelláskötetek), köztük a Dzsigerdilen című regény (a kilencvenes évek prózatermésének az egyik legjelentősebb darabja) prózaíróként és A Gézagyerek, amely drámaíróként tették ismertté a nevét. Legutóbbi munkái: A Dzsigerdilen – Török korom (elbeszélések, újrakiadás, 2004), A gyerek (regény, 2007), Az öregtó felé (versek, 2017), Otthonunk könyve (2017), Ne haragudj, véletlen volt (karanténnapló, 2020), A cégvezető (regény, 2020), Mamikám (regény, 2021). Írói, költői teljesítménye mellett szerkesztői munkája is jelentős, gondozásában a legutóbb megjelent kötetek: Csokonai Vitéz Mihály válogatott versei, (2008), Szép versek (2008), Karácsonyi történetek (magyar írók novellái (2009). Háy Jánosnak több ízben jelentek meg rajzai és festményei, maga illusztrálja könyveit és készíti el azoknak borítóit. Kik vagytok ti? című irodalomtörténeti kötete (2019), annak kritikája felkeverte és megosztotta az irodalmi életet. Felnőtt fejjel, két gyermekének megszületése után, 1991-ben végezte el az ELTE esztétika szakát. Jelenleg szabadfoglalkozású íróként él a Hegyvidéken.

Munkásságáért számos díjban részesült (a teljesség igénye nélkül): Sziveri János-díj (1993), József Attila-díj (2002), Legjobb magyar dráma díja (2002), A Heidelbergi drámafesztivál közönségdíja (2005), Gundel-díj (2007), Márai Sándor-díj (2009), Arany Medál-díj (2013).