Tovább a tartalomhoz Tovább a lábléchez

Gyorsbillentyűk listája

Hegyvidéki Urbanisztikai Beszélgetések

2024. április 29. | május 6. | május 13. 17:30
Hegyvidéki Kulturális Szalon

Szeretettel várunk minden érdeklődőt a Hegyvidéki Urbanisztikai Beszélgetések című rendezvénysorozatunkra, amelyen a kerület urbanisztikát érintő helyzetének főbb aspektusait beszéljük meg meghívott szakértők jelenlétében, rövid felvezető előadás után.

A beszélgetésekre a Hegyvidéki Kulturális Szalonban április 29-én, május 6-án és 13-án, délután fél hattól kerül sor.

Április 29: Agglomeráció hatása a Hegyvidéken

Tartalom: A budapesti agglomerációs övezet jelenleg egyre erősebb térszervező hatással bír az érintkező kerületek számára is. A Budapest körüli funkcionális várostérség népességrobbanásával a települések növekedése és szétterülése mellett olyan problémák is felmerülnek, mint az óvodai, iskolai kapacitáshiányok, a közművek terhelése. Továbbá az egyre nagyobb népesség egyre nagyobb forgalmat generál, így a közúti kapacitások sem elegendőek. Az agglomerációba költözők zöme a fővárosban dolgozik, így a népességnövekedéssel az ingázók száma is növekszik.

Az agglomerációban jelentkező oktatás-nevelési intézményhálózati kapacitáshiányból adódó szükséglet egy része a közeli, fővárosi kerületekben tud ellátásra kerülni. Ugyanez igaz lehet az egészségügyi ellátás esetén, különös tekintettel a Hegyvidéken meglévő széleskörű egészségügyi szolgáltatásra. Mindemellett fogyasztói oldalról is növekedést generál az agglomeráció lakosságnövekménye, melyet a helyben elérhető szolgáltatások nem minden esetben tudnak ellátni, így a kereskedelmi szolgáltatások igénybevétele is más településeken, kerületekben tud megvalósulni. A kerület közlekedésében a kívülről érkező intenzív forgalom jelentős szerepet játszik, ami elsősorban átmenő személygépjármű forgalomként érezteti hatását a kerület közúti közlekedésében. A Budakeszi út – Szilágyi Erzsébet fasor Budakeszi és a zsámbéki medence irányában biztosít kapcsolatot, az Alkotás utca az M1-M7 egyik bevezető útvonala. Ezen útvonalak forgalma egy nagyságrenddel nagyobb, mint a kerületrészeket összekapcsoló főúthálózati elemeké, ugyanakkor az átmenő forgalom szintén terheli ezeket az útvonalakat is.

A kerület célja a fővárosi agglomerációból érkező ingázók mihamarabbi közösségi közlekedésre való átvezetése, ugyanakkor a kerületben erre kevés lehetőség van; az érkező forgalmat már hamarabb szükséges megfogni. Emellett az autós ingázás csökkentéséhez szoros együttműködés is elengedhetetlen az érintett települések és kerületek között, hogy a legmegfelelőbb helyeken lehessen biztosítani a személygépkocsiról való átszállási lehetőségeket.

Az agglomerációs övezet népességrobbanása által okozott problémákra léteznek megoldási lehetőségek, bár fontos kiemelni, hogy nincs egy-egy jó gyakorlat a helyzet feloldására. Egyfajta lehetséges irány lehet más célterületek vonzerejének növelése, ezzel csökkentve az agglomerációra háruló kiköltözési nyomást. Ha erős, központi akár állami, akár fővárosi irányítás mellett nagy számban jelennének meg a főváros peremkerületein jelenleg használaton kívüli, közlekedésileg jól föltárt valamikori intézményi és barnamezős területeken (tehát nem a természeti környezet rovására) változatos igényeket lefedő, vonzó környezetben elhelyezkedő lakások. További lehetőség lehet a helyben (agglomerációban) elérhető szolgáltatások fejlesztése, munkahely-kínálat növelése, így csökkentve a más településeken, kerületekben generált fogyasztást és az ehhez tartozó közlekedési nyomást.

Május 6: Hegyvidéki alközpontok fejlesztése

Tartalom: A Hegyvidéken számos barátságos alközpont van, ahol a lakosság változatos szolgáltatási igényeire talál lehetőséget. Miközben a kerületi alközpontok fejlődnek, kifejezetten kerületi erény, hogy ez a zöldfelületek megmaradásával megy végbe. Ugyanakkor néhány alközpont korlátozottan tud ellátni bizonyos, a helyi lakosság számára fontos funkciókat és további lehetőségekkel rendelkezik.

A kerületben több alközpont található, amelyek a következők: Böszörményi út, MOM Park – Gesztenyés kert környéke, Déli pályaudvar környéke, Városmajor park, Normafa – CBA környéke és Diana utca- Szépkilátás utca környéke, Szent Orbán tér és a Fodor utca, Pagony utca környezete.

Az alközpontok egy részét inkább családos és idősebb emberek használják, míg a fiatalok és a kamaszok kevésbé vannak jelen. A kerület célja, hogy tovább erősítse az alközpontok család- és idősbarát jellegét, miközben a fiatalabb korosztályok számára is vonzóvá váljanak. A kerületi lakosság közösségi életéhez, társadalmi csoportok és generációk összekapcsolásához és identitásának megőrzéséhez, ápolásához jelentékeny mértékben hozzájárulnak a jól kialakított, változatos funkciókkal rendelkező alközpontok.

Szolgáltatásokkal jól ellátottnak minősülnek a kerület fő útvonalai, például a Krisztina körút, a Böszörményi út, a Győri út, az Alkotás utca és az erről nyíló Nagyenyed utca és Márvány utca, illetve egyes terek, mint például a Királyhágó tér és a Magyar Jakobinusok tere.

A sűrű beépítésű területen található alközpontokban legjellemzőbb a közlekedés, fogyasztás és a szolgáltatások igénybevétele. A Hegyvidék tágasan elterülő kertvárosias területén pedig bensőségesebb helyek találhatók, amelyek találkozási helyként szolgálnak a lakosság számára. Ezek az alközpontok szolgáltatások tekintetében kevésbé fejlettek.

Az alközpontok színvonalának emeléséhez hozzátartozik a biztonságos gyalogos közlekedési lehetőségek bővítése, és a gyalogosátkelőhelyek elhelyezésének javítása. Megfontolandó a járdaszintre emelt kereszteződések kiépítése bizonyos helyeken a gyalogosátkelés körülményeinek jobbítása céljából. Ahol a tereket, alközpontokat nehéz átlátni, a gyalogos szempontok előnyben részesítésével, jól és egyértelműen használható térkialakítással emelhető a színvonal. Az alközpontok kihasználtságát nagymértékben bővítik az ideiglenes használati alkalmak, mint például a kerületi piacok, melyek elősegítik a lakossági interakciót és a közösség találkozásának lehetőségét.

Május 13: Idős- és demenciabarát kerület

Tartalom: A kerületben várható élettartam az egyik legmagasabb Budapesten, amelyben az itt élő időslakosság jelentős aránya is közrejátszik, nagyságrendileg tizenötezer hatvanöt év feletti polgár él a Hegyvidéken. A lakosság egészségi állapota is jóval kedvezőbb, mint a fővárosi és országos átlag, a magasabb életszínvonal elősegíti az egészség minél magasabb szintű megőrzését. A nagykiterjedésű, mindenki számára elérhető zöldterületek változatos lehetőséget biztosítanak sport- és szabadidős tevékenységre is.

A Hegyvidék 2015-ben elnyerte az Idősbarát Önkormányzat díjat, számos kezdeményezéssel támogatja az időseket, például az Otthon Megöregedni, a Szépkorúakért a Hegyvidéken, a Zöld Recept programok, egészségszűrő alkalmak, illetve további speciális szolgáltatások biztosítása, például informatikai képzés, szállítási szolgáltatás. A kerületben megannyi egészségügyi létesítmény található, melyek akár speciális (Pethő Intézet) és országos ellátást is biztosítani képesek. Szintén elősegíti a lakosság egészségmegőrzését a verseny-, és tömegsport jelentős szerepe, a kerület meglévő programjai (Aktív Hegyvidék, kötelező úszásoktatás, Hegyvidéki Szabadidősport Kft. programjai) mellett széleskörű ellátást biztosító intézményhálózattal rendelkezik (MOM Sport, Dr. Koltai János Sportközpont, Testnevelési Egyetem, sportpályák és kalandpark).

A kerület vezetése a minőségi életkörülmények megteremtését támogató fejlesztéseivel hozzájárul ahhoz, hogy a magas várható élettartam minél több aktív, egészségben eltöltött évet jelentsen polgárai számára. A meglévő tevékenységeken túl ilyen lehet például további idősbarát parkok kialakítása, idősek számára bentlakásos intézmény létrehozása, és az önkormányzati idősápolás kiszélesítése, a rászorultakat gondozó hozzátartozók támogatásának további fejlesztése.

A Hegyvidék jelentős erőfeszítést tesz a demencia kialakulásának megelőzésében és a demencia ellátás fejlesztésében is. Cél a korábbi programok folytatása, a tájékoztatás és prevenció további erősítése, melyek eszközei a lakossági szűrési akciók sűrítése a meglévő egészségügyi és kerületi intézményhálózattal együttműködve, támaszkodva a Szent János Kórház szakértelmére. A nappali demencia ellátás megvalósítása a Normafa Gondozási Központban, társadalmi érzékenyítés, valamint a hozzátartozók támogatása egészítheti ki a fentieket.

A kerület szeretne új funkciót találni az üresen álló volt egészségügyi intézményeknek, gyarapítani az aktív, sportos életmódot támogató rendezvényeket, és ismertetni a lakossággal a megvalósult célkitűzéseket, mint például a nagyszabású háziorvosi rendelő megújítási programot. További fejlesztési potenciálja alapvetően a nem kerület által bonyolított magánegészségügyi fejlesztésekhez való kapcsolódás, olyan nem pénzbeli támogatásokkal, mint például a magánegészségügyi beruházások kerületi lakosság számára megfelelő engedélyeztetése, illetve területrendezési eszközök használata.