Úton Thuronyi István műveivel
Számos programmal csatlakozik az idén a „Keresd a békét” jelmondattal meghirdetett, immáron XVII. Ars Sacra fesztiválhoz a Hegyvidék, egyediségében pedig ezek közül is kiemelkedik Thuronyi István festőművész Úton című kiállítása. A polgármesteri hivatal folyosógalériáján megnyílt tárlaton az élete jelentős részét Franciaországban eltöltő keresztény festő hazánkban eddig még nem látott grafikái láthatók.
A tárlatot megnyitó Fonti Krisztina alpolgármester mindenekelőtt a béke, a békesség fontosságáról beszélt. Mint elmondta, ezt az állapotot akkor hiányoljuk igazán, amikor nem adatik meg. „Mindannyiunk élete a békéről szól, mindenhol a békét, a békességet keressük. Mert a béke a biztonság, a nyugalom biztosítéka, Ritkán gondolunk ere békeidőben, de amikor nincs béke, akkor felerősödik az érzés, és ilyenkor minden a békéről szól” – hívta fel a figyelmet utalva az Európában zajló eseményekre, a szomszédunkban dúló háborúra. Ahogyan fogalmazott, a II. világháború óta nem volt annyira bizonytalan a világ sorsa, mint napjainkban. Fonti Krisztina elárulta, hogy nemrégiben Kárpátalján járt, gyerekeknek vitt társasjátékokat. Ott, a helyszínen értette meg, mi is valójában a béke hiánya és mennyire szerencsések vagyunk, hogy nekünk megadatik. „Keresd a békét a jelmondata az idei Ars Sacra fesztiválnak, amelynek mind a 420 programja a béke üzenetét közvetíti számunkra” – hangsúlyozta az alpolgármester hozzátéve, hogy Hegyvidéken a folyosógaléria mellett a Galéria 12-ben, a Kulturális Szalonban, a Hegyvidék Galériában, a Lóvasúton, a Szent László Közösségi Házban vagy a plébániákon megendezett kiállításokon, koncerteken, irodalmi esteken a kerületiek is megtapasztalhatják ezt a felemelő érzést. Ugyancsak a békére hív fel az 1973-ban Lyonban alapított, katolikus Chemin Neuf Közösség, amelyhez Thuronyi István is csatlakozott. A közösség harminc éve van jelen Magyarországon, 2011-től a Ferences Szegénygondozó nővérek jóvoltából működtetik a zugligeti közösségi házukat, amely egyben kollégiumként is szolgál.
Thuronyi István kilenc évet töltött el a közösség egyik franciaországi házában, ahol életét az alkotásnak szentelte. Fonti Krisztina a kiállítás hátterével kapcsolatban megjegyezte, hogy a művész szerette volna, ha képei eljutnak hazájába, ezért 2008-ban létrehozta a Thuronyi Művészeti Alapítványt. Ennek feladata az életmű gondozása, illetve a képek eladásával a Chemin Neuf Közösség magyarországi tevékenységének támogatása. Thuronyi István képeit eddig tizenhat alkalommal állították ki Magyarországon, ám a hegyvidéki tárlat eltér ezektől: ezen az 1970-es évekből származó grafikái kaptak helyett, amelyeket eddig nem láthatott a hazai közönség.
A kiállítást és a művész életútját méltató Fábry Eszter művészettörténész kiemelte, hogy Thuronyi István 1944-ben emigrált, majd 2005-ben már festőként tért vissza hazájába. Agrármérnökként végzett, de a művészetek mindig is érdekelték. Francia földön érték az életét meghatározó festészeti hatások, leginkább a kubizmus és a szürrealizmus. Tehetségét isteni adománynak tekintette, sokat köszönhetett feleségének, Paule de Lescure-nek. 1967-ben egy szentáldozáson megélt lelki élménye után változott meg festészete és lett keresztény festő, akinek képein a lélek, Isten és a fény jelenik meg. Felesége halálát követően lépett be a Chemin Neuf Közösségbe, szerzetesi élete alatt itt mélyült el kapcsolata a teremtővel. A folyosógalérián látható munkáiban azonban a miszticizmus kevésbé kézzelfogható, sokkal inkább a látható világhoz való erőteljes érzelmi viszonyulás domborodik ki. A visszhang, a béke, a lélek, a fény megannyi lenyomat, amely a keresztény festészetéhez vezető útját szegélyezi. Arra figyelmeztet bennünket, hogy az út hosszú és ezt mindenkinek magának kell végig járnia.
