Terményünnep volt a Svábhegyen
Ezúttal nem volt kegyes az időjárás a svábhegyi terményünnepre érkezőkhöz, ám az eső ellenére így is nagy sikert aratott a Diana parkban megtartott program. Tekintettel a rossz időre, a táncos, zenés műsorszámoknak és a kézműves foglalkozásoknak a Szent László Közösségi Ház nagyterme, illetve az árkád alatti tér adott otthont, így senkinek nem lehetett hiányérzete.
A terményünnep egy ősi hagyomány, a földművesek évezredek óta mondanak köszönetet a betakarítási időszak végén a leszüretelt terményekért – emlékeztetett köszöntőjében az ünnep eredetére Fonti Krisztina alpolgármester „A kelták, a germánok ugyanúgy megünnepelték a bő termést, mint a görögök és a rómaiak, hogy aztán a hagyományt a keresztény egyház vigye tovább. Magyarországon a 18. században a svábok közvetítésével honosodott meg az ünnep, amit a német nemzetiségi önkormányzat és a Svábhegyi Hagyományőrző Egyesület minden évben megtart a Diana parkban.
„Nekik és a Szent László Plébániának nagyban köszönhető, hogy a hegyen ilyen kiterjedt és erős a helyi közösség, amit a terményünnepre érkező sokadalom is bizonyít” – emlékeztetett Fonti Krisztina, aki elárulta, hogy a Böszörményi úti közösségi kertben egy másik hölggyel közösen gondoz egy kisebb területet. „Most már én is megtapasztalhattam, mennyi munkával jár, míg a magból, palántából termés lesz. És ennek a zöldségnek vagy gyümölcsnek éppen ezért egészen más az íze, benne van a szeretet és Isten áldása” – osztotta meg tapasztalatait az alpolgármester.
A köszöntőt a hagyományos kenyéráldás követte, melyet a délelőtti szentmisét is bemutató Martos Levente püspök celebrált, majd a Pannonia Sacra Óvoda gyerekei, a Jókai Iskola nemzetiségi tanulói és a Lochberg Tánccsoport adtak elő zenés, énekes műsorszámokat.
A Diana-parkban szőlőpréselés, bor- és mustkóstolás, mézvásár és sváb rétes várta az ünneplőket, no meg az elmaradhatatlan kemencés langalló, mely most is helyben készült.
„Az idei programot a napraforgónak és a teknősbékának ajánljuk” – tudtuk meg Kövesdiné Martin Nórától. A kerületi német nemzetiségi önkormányzat vezetője elmondta, hogy ahogyan a napraforgó mindig a nap felé fordul, úgy kell nekünk a valódi értékeket felismerni. Ehhez azonban néha kénytelenek vagyunk elhagyni a komfortzónánkat, mint a teknősnek, ami csak akkor tud előre haladni, ha kidugja a fejét a biztonságot nyújtó páncélja alól.