Nem születésnap, 150. házassági évforduló

Tudta, hogy volt, aki hajózható csatornát tervezett a mai Nagykörút helyére? Vagy hogy a XII. kerület majdnem a Mátyásföld nevet kapta? Ilyen és ehhez hasonló érdekességre is fény derül a „150 éve egyesült Pest, Buda és Óbuda” című vándorkiállításon, amely 2023. szeptember 26-ától tekinthető meg a Hegyvidéki Önkormányzat földszinti folyosóján.

Pokorni Zoltán polgármester megnyitó beszédében úgy fogalmazott, a születésnap voltaképpen pontatlan megjelölés, hiszen Budapest alkotórészei, Pest, Buda és Óbuda gazdag történelemmel rendelkeztek az 1873-as egyesülés előtt is – a házassági évforduló jobb metafora.

Ez az időszak a Hegyvidék életében is nagy jelentőséggel bírt. Budapest létrejöttének évében indult meg a fogaskerekű építése, de ekkor már működött a mai Déli pályaudvar elődje is. A polgármester rámutatott, a vasút, noha a fejlődést jelképezte, egyben elvágta a Hegyvidéket annak természetes központjától, Belbudától. Ezért is törekszik arra a XII. kerületi vezetés, hogy saját városközpontot alakítson ki a Böszörményi úton, valamint a Városháza tér és a MOM Kulturális Központ környékén, ez azonban nem egyszerű feladat. Pokorni Zoltán háláját fejezte ki a Budapesti Városvédő Egyesület és annak XII. kerületi csoportja felé, amiért létrejöhetett ez a kiállítás.

A polgármester ezután a kerek évforduló apropójából Budapest jövőjéről is elmélkedett. Noha fővárosunk kiváló adottságokkal rendelkezik, mégis sok problémára kell megoldást találni az előttünk álló évtizedekben, jegyezte meg. Budapest közigazgatási határai nem esnek egybe a ténylegesekkel – lakossága folyamatosan csökken, míg az agglomerációé egyre csak nő. Az emiatt keletkező forgalmat az úthálózat egyre kevésbé bírja.

Éppen ezért – folytatta Pokorni – Budapestre egy 3-3,5 milliós metropoliszként érdemes tekinteni, amely tágabb értelemben Esztergomtól Gyöngyösig terjed és az ország gazdasági motorját jelenti. A mindenkori kormánynak és fővárosi vezetésnek együtt kell dolgoznia azon, hogy Budapest kiaknázza potenciálját és Közép-Európa fővárosa legyen, zárta szavait a polgármester.

Beöthy Mária építész, a BVE XII. kerületi csoportjának vezetője beszédében ismertette az egyesítés történelmi hátterét. Az egységes Budapest ötletét (és magát az elnevezést) már Széchenyi István is felvetette. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása visszavetette ezt a törekvést, a kiegyezés után azonban új erőre kapott a folyamat. Az Országgyűlés 1872-ben szavazta meg az egyesülést, amely 1873-ban vált hivatalossá. A főváros az ezt követő évtizedekben rohamos fejlődésnek indult, amiben hatalmas szerepe volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának. Budapest mai arculatát nem kis részben e testület munkájának köszönhetjük.

Beöthy Mária egyébként évtizedek óta hegyvidéki lakos, több kerületi épületet is ő tervezett. Lapunknak elárulta, szívügye, hogy a Haggenmacher-villa, azaz az egykori Istenszeme fogadó (itt tartóztatták le Kossuth Lajost 1837-ben a Törvényhatósági Tudósítások megjelentetése miatt) régi fényében tündököljék és méltó funkciót kapjon.

Surányi András, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke elmondta, két igazán karakterisztikus kerületet akartak a kiállítás fókuszába helyezni – a Hegyvidék mellett Terézvárosról, Surányi szűkebb pátriájáról is sok érdekességet megtudhatnak a látogatók.

A falakon kifüggesztett képeken több ikonikus hegyvidéki és egyéb fővárosi helyszín múlt- és jelenbéli állapotát is összevethetjük, a tablókon elhelyezett ismeretterjesztő szövegek pedig mindenki számára szolgálhatnak újdonsággokkal.

Érdemes tehát ellátogatni a kiállításra Budapest 150. születésnapjának – avagy házassági évfordulójának – alkalmából.