Kozmikus kalandok a Svábhegyi Csillagvizsgálóval

Miért repült az égbe Göncöl a szekerével? Valóban létezik a meteorit, amely néhány évvel ezelőtt az arany gramm árának az ötven-hatvanszeresét érte? A Svábhegyi Csillagvizsgáló élményprogramjának köszönhetően ezekre a kérdésekre is választ kaphattunk.

Bár az augusztusi csillaghullás a legismertebb, az év hidegebb hónapjaiban is találkozhatunk az emberiséget ősidők óta érdeklő jelenséggel – derült ki a Svábhegyi Csillagvizsgáló interaktív előadásán, ahol Szklenár Tamás csillagász tárta fel a világegyetem titkait. A különleges programon sok más mellett megtudtuk azt is, hogy bizonyos meteoritok elképesztően értékesek. A Szudán felett 2008. október 7-én felrobbant 2008 TC₃ jelű kisbolygó darabjai például az arany gramm árának az ötven-hatvanszeresénél is többet értek. „Ha meteoritot találunk, akkor zsebre tehetjük és örülhetünk? – kérdezte valaki a közönség soraiból. Szklenár Tamás erre reagálva elmondta, hogy bizonyos országokban – például Szlovákiában – a kozmikus törmelékek az állam tulajdonában vannak, így bűncselekménynek számít, ha valaki megtartja magának azt. „Magyarországon nincs erre vonatkozó törvény, ám úgy gondolom, egy friss hullás közkincs, ezért egyértelműen a tudománynak kellene felajánlani” – emelte ki a csillagász, aki azt is elárulta, hogy bolygónk egyik legjobb meteoritlelőhelye az Antarktisz.

Az előadás után kézbe vehettük és mikroszkópok segítségével megvizsgálhattuk a különleges űrbéli kincseket, köztük a Csátalján talált meteorit színpompás kristályokban gazdag vékonycsiszolatát, de megcsodálhattuk a Svábhegyi Csillagvizsgáló büszkeségét, az óriási, mintegy nyolctonnás távcsövét is.

Az élménydús augusztusi estét a lézerpálcás csillagképtúra tette igazán idillivé: az Anna-réten pokrócokra heveredve kémleltük az eget, miközben a híres legendák is megelevenedtek. Sokak mellett hallhattunk Göncölről, aki a honfoglaló magyarság csillaghite szerint értett az állatok nyelvén, és az emberek közt járva mindenkit meggyógyított a szekerén vitt gyógyfűvekkel. Ám amikor eltörött a szekere rúdja, senki nem segített rajta, ezért mérgében az égbe repült. A híres csillagképről más népek úgy tartják, hogy az nem más, mint egy égi merőkanál.

Hasonló egyet nem értés van az Cassiopeia körül is, amely a görög mitológiában szereplő Kassziopeiáról kapta a nevét. A „W” vagy „M” formájú csillagképben a magyarok egy „Részegembert” látnak, míg mások magát Batmant.

„Mindenkit érdekel a világegyetem, a bolygók és az égi jelenségek; ahogy az is, hogy honnan jöttünk, merre tartunk – ezt próbáljuk meg átadni érthetően az érdeklődőknek” – fogalmazott Rózsahegyi Márton, a Svábhegyi Csillagvizsgáló projektmenedzsere, aki lapunknak azt is elmondta hogy programjaik rendszerint nagy sikert aratnak.