Közmeghallgatást tartott az önkormányzat

Hogyan alakul át a Szent János Kórház az elkövetkező években? A Zugligeti Általános Iskola új épületében megtartott közmeghallgatás vendégeként erről adott tájékoztatást dr. Takács Péter főigazgató. Az intézmény vezetője elmondta, hogy a kormány döntése alapján a János kórház vagyonkezelésébe került az eddig egyetemi kézben lévő Kútvölgyi Klinikai Tömb, az itt található szakrendelő működtetését pedig már teljes egészében átvették. A kórház és a szakrendelő megújításának orvosszakmai programja nyáron elkészült, a tervezési közbeszerzést pedig várhatóan még idén kiírják. A szakrendelő látványos megújulása reményeik szerint 2020 végén, 2021 első felében elkezdődik, míg a kórház központi részeinek átépítése – aminek keretében új, központi műtéti és sürgősségi tömb épül – 2021 végén, 2022 első felében indulhat el.

Kérdésekre válaszolva a főigazgató kitért rá, hogy az eddig elkészült statikai felmérések szerint a Kútvölgyi úti szakrendelő épülete jó állapotban van, a toronyépület kapcsán viszont további vizsgálatokra van szükség a szerkezetben lévő bauxitbeton miatt. Új, központi tömböt csak a sürgősségi szakmák számára terveznek, a meglévő pavilonstruktúrát pedig értéknek tekintik: mostanában már Nyugat-Európában sem nagy tömbkórházak fejlesztésén gondolkodnak, mert az egész világon problémává vált az antibiotikum-rezisztens kórokozók jelenléte.

Takács Péter megemlítette, hogy a várható életkor és az egészségben eltöltött életévek száma a Hegyvidéken a legmagasabb, ezért a kórház egészségfejlesztési irodája az úgynevezett nem fertőző krónikus betegségek megelőzésére fókuszál. Ilyen például a stroke, amivel kapcsolatban egy dániai prevenciós programot kívánnak Magyarországon elsőként meghonosítani: óvodásokat készítenének fel arra, hogy felismerjék a nagyszülő stroke-ját, és tudják, hogyan kell segítséget kérni ilyen esetben.

Ellenzik a lakók TF-beruházást

A Csörsz utcai lakók nevében Salzmann Edmond arról beszélt, hogy a kezdetektől fogva ellenzik a Testnevelési Egyetem beruházását, ami álláspontjuk szerint nagymértékben rontja a környéken élők életkörülményeit. Úgy tudják, hogy a korábbi elképzelésekhez képest magasabb lenne a sporttelepre tervezett multifunkcionális csarnok és közelebb kerülne a Csörsz utcai házakhoz.

Pokorni Zoltán polgármester válaszából kiderült, hogy az önkormányzat korábban Csillebércet javasolta az egyetemnek új kampusza helyszínéül, ezt azonban nem támogatta az intézmény vezetése. A Csörsz utcai sporttelepre tervezett új épület maximális magasságáról és a házaktól való minimális távolságáról korábban írásban megállapodtak az egyetemmel, illetve azt is elérték, hogy a leendő mélygarázs ne legyen megközelíthető a Csörsz utca felől, ehelyett a Hegyalja útra nyílóan épüljön meg annak be- és kihajtója.

Egyeztetéseket folytatnak annak érdekében is, hogy az egyetem ne vágja ki a telkén található jegenyefákat. A Csörsz utcában, közterületen a meglévő fák nem kerülnek kivágásra. A parkoló átépítése és az újabb faültetés tervei kapcsán a polgármester elmondta: az önkormányzat három változatot készített, amit az érintett lakók körében szavazásra fognak bocsátani.

Lakópark-építési tervek miatt tiltakoznak

Baranyai Dénes, a „Nem kell lakópark a Svábhegyre” Facebook-csoport moderátora az Eötvös út 10-14. szám alá tervezett, 120 lakásos lakóparkról kért tájékoztatást, egyúttal hangot adott azon véleményének, hogy a kerület „nagyon elindult a beépítések irányába”, illetve nagymértékben növekszik az autós forgalom. Rajta kívül két másik felszólaló is a beépítések mértékét kifogásolta – egyikük azt kérdezte, miért tesznek lehetővé az Eötvös úti ingatlanon más hegyvidéki területekhez képest magasabb, 10% helyett 15%-os beépítést, illetve a zöldfelület minimális arányát 80% helyett miért 65%-ban határozták meg.

Szabó-Kalmár Éva, a városrendezési és főépítészi iroda vezetője elmondta, hogy a beépítési szabályok itt is a fővárosi keretszabályokhoz igazodnak. A környező beépítettséghez igazodva az eredetileg megengedett 15 méteres építménymagasságot 10,5 méterre korlátozták, ezzel együtt viszont, kompenzációképpen 5%-kal nagyobb beépíthetőséget tettek lehetővé. Ha a kompenzációra nem került volna sor, kártalanítási kötelezettsége keletkezett volna az önkormányzatnak. A zöldfelület minimális arányát az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) változása miatt kellett csökkenteni, nem csak itt, mert míg korábban a víz- és légáteresztő burkolatokat is be lehetett részben számítani a zöldterület méretébe, most már ez nem lehetséges.

A kerületi főépítész, Hapszné Tarcsafalvi Eszter közölte, hogy a beruházó terveit az építési tevékenységre nem jogosító településképi véleményezési eljárás keretében vizsgálta a helyi tervtanács a Miniszterelnökség szakértőinek bevonásával. Az eljárás eredménye elutasító lett: a szakértők nem tartották megfelelőnek a környezethez való illeszkedést, hiányolták a közlekedési hatásvizsgálatot, illetve a védett szanatóriumépületbe tervezett lakásszám csökkentését kérték.

Bár sokan érzik azt, hogy egyre többen élnek a Hegyvidéken, az önkormányzat statisztikái nem ezt igazolják: míg 2016-ban 58 442-en, idén januárban 56 688-an éltek itt. Új házak sem épülnek a szükségesnél nagyobb mértékben – az építészek szerint a lakásokat nagyjából százévente kellene újjáépíteni, ez alapján a Hegyvidéken évente 280-300 új lakásra lenne szükség. Ehhez képest 2017-ben 103, 2018-ban 216 lakást adtak át, az idei átadások száma pedig várhatóan 50 lesz. Jelenleg több mint 28 000 lakás található a XII. kerületben.

Az Eötvös útra tervezett lakópark mellett egy Szilassy úti építkezés miatt is aggódnak az érintett szomszédok. A ’70-es években épült Szilassy úti lakótelep egyik lakója elmondta, hogy a szomszédjukban lévő, korábban erdőminősítésű telket privatizálták, majd építési telekké nyilvánították, úgy, hogy ez az ingatlan a telepüket megközelítő utat is érinti.

A Városrendezési és Főépítészi Iroda vezetője arról tájékoztatta a lakót, hogy a területet 2015-ben a főváros sorolta át lakóövezetbe, ezt a változtatást pedig a helyi szabályzatban is kötelező érvényűen át kellett vezetni. Az ingatlanon 10%-os beépítést tettek lehetővé, ami nagyjából fele a szomszédos lakótelep beépítési arányának. Attól nem kell félniük a lakótelepen élőknek, hogy a telekszomszédjuk egyszer csak elkeríti majd a hozzájuk vezető utat, mert ezt a részt az önkormányzat közterületként kiszabályozta a rendezési tervében.

Ötletek a közlekedés javítására

Többen közlekedési problémákat, illetve azok kapcsán megoldási lehetőségeket vázoltak a fórumon. Egy úr azt javasolta, hogy a Zugliget és a Svábhegy között létesüljön buszkapcsolat, a Királyhágó téren pedig a városközpont felé tartó 212-es busz megállóját helyezzék át a 102-eséhez, hogy kevésbé torlódjon fel a forgalom. A BKV egykori alkalmazottjaként egy nyugdíjas a fogaskerekű vasút technikai problémáit ecsetelte, míg egy idős hölgy amiatt fejezte ki aggodalmát, hogy fennállhat az áramütés veszélye a Széll Kálmán téri mozgólépcsőnél.

Egy asszony a Kissvábhegyről a 39-es busz közlekedését akadályozó parkolási gondokról beszélt. Ugyanő azt ajánlotta, hogy a Goldmark Károly utca felújított szakaszát tegyék egyirányúvá, míg a Határőr út néhány évvel ezelőtt lezárt részét nyissák meg ismét a forgalom előtt. A Városmajor utcából egy építészmérnök a szív- és érgyógyászati klinika bővítésének közlekedési hatásvizsgálatát kérte, a Harangvölgyi út egyik „őslakosa” pedig amiatt panaszkodott, hogy amióta a sorompót elbontották, sokan behajtanak ide, visszafordulni azonban nem tudnak, csak tolatni, több-kevesebb sikerrel. A rossz állapotú, szűk utcába a nagyobb járművek egyáltalán nem tudnak bejutni.

Volt, aki a Zsolna utcai angol nyelvű iskola környékén naponta kialakuló parkolási káosz, míg más az Irhás árok és a Törökbálinti út kereszteződésénél tapasztalható közlekedési problémák megoldását kérte. Egy úr a Csillagvölgyi útról az Alkony lépcső hiányzó szakaszának kiépítését, illetve a Normafa felé vezető kis ösvény helyreállítását kezdeményezte.

Egy hölgy a Böszörményi út átépítésének tervei felől érdeklődött, illetve azt kívánta megtudni, miért áll üresen számos üzlethelyiség. Említést tett a Németvölgyi út 26. szám alatti üres telekről is, amelyek tulajdonosa nem tartja rendben a hozzá tartozó járdaszakaszt.

A válaszokból kiderült, hogy a tömegközlekedési kérdésekben, illetve a főútvonalak – mint például a Törökbálinti út – esetleges fejlesztése kapcsán a főváros illetékes. Némileg összetettebb a fogaskerekű vasút fejlesztésének ügye: a főváros által üzemeltetett vonal korszerűsítésére és meghosszabbítására a XII. kerület készíttetett terveket, a finanszírozáshoz ugyanakkor a kormánytól várnak támogatást.

A polgármester a Goldmark Károly utcai, egyirányú közlekedésre tett javaslat kapcsán megjegyezte, hogy az ilyen kérdésekben ki kell kérni a környékbeliek véleményét, mert csak így derülhet ki a többségi álláspont. A Zsolna utcai parkolási problémák szerinte enyhülni fognak azáltal, hogy a nemzetközi iskola egy szomszédos telken parkolókat épít. Hozzátette, hogy az önkormányzat – a Zsolna utcai közlekedési problémákat ismerve – nem támogatja, hogy a még szűkebb Normafa úton idegen nyelvű iskola nyíljon.

Pokorni Zoltán elmondta, hogy a Böszörményi út teljes átépítésére nincs meg a pénz, a főváros által erre a célra tavaly biztosított összeg nagyjából a Királyhágó tér és a Beethoven utca közti szakasz út- és sínpályájának, illetve a megállók átépítésére, valamint a közműkiváltásra elegendő. A járdák, zöldterületek átépítéséhez kapcsolódóan az üzletportálok városképhez illeszkedő átalakítását is támogatja a kerület. Jelenleg két üzlethelyiség áll pályáztatás alatt a Böszörményi úton, több más, gazdátlannak tűnő üzletnek azonban valójában már van bérlője, akik felújítást terveznek. Az említett Németvölgyi úti telek tulajdonosát felszólítják, tartsa rendben az ingatlana előtti járdaszakaszt.

A Harangvölgyi úti közlekedés kapcsán a polgármester felidézte, hogy az út az erdőövezet része, aminek évtizedeken keresztül a Pilisi Parkerdő volt a kezelője, most pedig a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézményhez tartozik. Mikó Gergely, az intézmény vezetője arra emlékeztette a felszólalót, hogy szabálytalan volt a lakók által felszerelt, csak általuk nyitható sorompó, ezért azt elbontották– a természetvédelmi terület határán azonban kialakítottak egy szabványos sorompót. A közlekedést nehezítő parkolás megakadályozására „megállni tilos” táblát helyeztek ki az úton.

A városfejlesztési iroda vezetője, Rimóczi János közölte, hogy az Alkony lépcső hiányzó szakaszát várhatóan jövőre ki tudják építeni. A Csillagvölgyi út és a Normafa közötti ösvény helyreállításának lehetőségét megvizsgálják.

Bár a legtöbb kérdés az építkezésekkel és a közlekedéssel kapcsolatban hangzott el a közmeghallgatáson, egyéb témák is előkerültek. A nem közérdekű észrevételek – társasházi közös képviselettel kapcsolatos viták, orvosi beutaló miatti, illetve nagy összegű közüzemi számlákkal foglalkozó panaszok – mellett szó esett arról is, miért nem üzemel az élelmiszerbolt a Sashegyi út és a Hegyalja út sarkán, illetve milyen csalási kísérletek fenyegetik mostanában az időseket.

Dr. Borsodi Klaudia aljegyző tájékoztatása szerint az önkormányzat szeretné ismét közértként hasznosítani a sashegyi ingatlant. Erre azonban pillanatnyilag nincs mód, mert az üzletet annak jogcím nélküli használója nem adta vissza a kerületnek, és emiatt kiürítési per van folyamatban.

Egy idős hölgy arra figyelmeztette a megjelenteket, egyesek rossz szándékkal arra próbálnak rávenni nyugdíjasokat, írassák át más nevére az ingatlanukat. Fonti Krisztina alpolgármester szerint sok esetben, kívülállóként nehezen lehet megállapítani, jó vagy rossz szándékkal köttetett-e egy szerződés az egyedülálló idős személy és segítője között. Emiatt különösen fontosnak tartja, hogy a hegyvidéki szociális intézmények közreműködésével tájékoztassák az időseket, kellő óvatossággal járjanak el az ingatlanaikat érintő ügyletekben.