Kés, villa, teló gyerek kezébe nem való!

Az önkormányzat 2016-ban indította el a Hegyvidéki ONvédelem elnevezésű programját. Ennek része az online szülői akadémia, amelynek legutóbbi előadása az óvodáskorú gyerekek és az okoseszközök kapcsolatáról szólt.
Elsőként Bálint Beáta, a Városmajori Óvodák vezetője osztotta meg tapasztalatait a hallgatósággal. Elmondta, hogy kétségtelenül van előnye a „kütyük” használatának, mert azok megkönnyítik a gyerekek számára hasznos tartalmak elérését. Ma már csak pár kattintás letölteni egy mesét, hangoskönyvet, filmet, ami az óvodák számára is jó, például hozzájárul a különböző programjaik még érdekesebbé tételéhez.
Ám mindennek megvan a helye és az ideje, az ellenőrizetlen óvodáskori kütyühasználatnak nagyon komoly következményei lehetnek! Az a gyerek, aki sok időt tölt a képernyő előtt, lemarad a beszédfejlődésben, nem véletlen, hogy manapság sokkal többen járnak logopédiai fejlesztésre, mint tizenöt évvel ezelőtt. A mozgásfejlődéssel is problémák lehetnek, mivel a „gépező” gyerekek kevesebbet mozognak.
Az online tér elveszi az élőszavas mesehallgatás élményét, azt, hogy közben együtt lehet nézegetni a könyvet a szülőkkel, a testvérekkel. Ráadásul – a felolvasott mesékkel ellentétben – a filmekben „készen kapjuk” a mesehősöket, nem kell őket elképzelni, nem mozgatják meg kellően a fantáziát. Ez pedig hatással van a gyerekek képzeletvilágára, gyérül a szókincsük, gyengül a kifejezőképességük.A digitális tartalmak visszafoghatják a kreativitást is. Régebben a kicsik csodákat alkottak falevelekből, építőkockákból, ma viszont sokan unalmasnak tartják ezeket a foglalatosságokat. Holott a közösen végzett alkotás közben egymással beszélgetnek, vitatkoznak, kompromisszumokat kötnek, fejlesztik a személyes kapcsolataikat, és ennek felnőttként jó hasznát vehetik.
Az óvodavezető elmesélte, hogy családi rajzokat szoktak kérni a gyerekektől. Megdöbbentő eredmények születtek: az egyiken például a gyerek a képernyő előtt játszik, a család többi tagja hátulról nézi. Azért, hogy ez ne így legyen, Bálint Beáta szerint a szülőknek jobban oda kellene figyelniük arra, mikor és milyen tartalmat fogyaszt gyermekük, közben pedig legyenek mellette, beszélgessenek a látottakról.
Dr. Bernschütz Mária kutató kiemelten foglalkozik a 2010 után született, úgynevezett alfa generáció okoseszköz-használatával. Tőle származik a „kés, villa, teló gyerek kezébe nem való” intelem, amivel a digitális világ káros hatásaira hívja fel a figyelmet. Mint mondta, a gyerekek nagyon hamar megkapják a digitális eszközöket. Számukra az érintőképernyős kommunikáció teljesen természetes, nemegyszer ők mutatják meg szüleiknek a különféle kütyük helyes használatát. Így átalakul a szocializációban a „ki kit tanít” mozzanat, a gyerekek tanítókká válnak.
Sajnos az okoseszköz-használat agyi zavarokat is okozhat. Korábban megjelenik a szorongás, ma már 14 éves gyomorfekélyesek is vannak. Gyakoribb a hiperaktivitás: ennek egyik oka, hogy a képernyőn kapott folyamatos ingerek szükségletté válnak.
Az óvodások mobilhasználata kifejezetten káros bizonyos kognitív folyamatokra, a társas kapcsolatokra. Harminc perc vibráló képen kapott ingertömeget az agyuk másfél nap alatt dolgozik fel. A rossz példa különösen ragadós: 2010-ben az amerikai gyerekek 20 százalékának a tablet volt az első szava, mégpedig azért, mert ezt az eszközt látták a legtöbbet a szüleik kezében.
Lényeges, hogy legyünk konzekvensek! A gyerekeknek érteniük kell, mire használjuk a gépet, munkára vagy szórakozásra, mert a minták befolyásolják a bennük kialakuló képet.
Négyéves kor felett már a kicsik 60 százaléka géphasználó, aminek depresszió, alvászavar, elhízás, idegrendszeri problémák lehetnek a következményei. A digitális tér megkönnyíti a kapcsolattartást, de rombolhatja az emberi viszonyokat.
Mi a megoldás? – tette fel a kérdést az egyetemi tanár. Szerinte ameddig csak lehet, a gyerek ne kapjon a kezébe mobiltelefont. A függőség felismerése, a bizalom, a szabályok és keretek, a napirend kialakítása a kulcs. Lehet élni az önszabályozással és a „digitális detoxszal”, azaz a teljes megvonással. Érdemes olyan applikációt letölteni, ami méri a mobilhasználatot, és azt is mutatja, mit nézett a gyerek.
Huszonnégy hónapos kor alatt csak a rokonokkal való videocsetelés ajánlott, a 4-5 évesek már egy órát kütyüzhetnek, de akkor sem egyedül. Bernschütz Mária azt javasolja, kössön a család digitális szerződést, hogy hol, mikor és hogyan lehet okoseszközöket használni.

A "Kés, villa, teló gyerek kezébe nem való!" című előadás anyaga letölthető INNEN.

A cikk a Hegyvidék Újságban jelent meg.