Kertindító fórum a polgármesteri hivatalban

A Böszörményi úti irodaházak területén ingatlanfejlesztést tervezett az önkormányzat, de a háború miatt kialakult nehéz gazdasági helyzetre tekintettel ezt el kellett halasztani. A lebontott épületek helyén felszíni parkolót, valamint közösségi kertet hoznak létre, ideiglenes jelleggel – erről beszélt Fonti Krisztina alpolgármester a környéken élők részvételével, nagy érdeklődés mellett megtartott „kertindító” fórumon.

Az alpolgármester, aki a környékbeliek kérései alapján személyesen terjesztette a képviselő-testület elé a közösségi kert kialakításával kapcsolatos – a képviselők által egyöntetűen támogatott – javaslatot, elmondta: a kert nem az „örökkévalóságnak” készül, hiszen addig működhet majd, amíg újra nem indul a beruházás. Ugyanakkor már most keresik azt a helyet, ahol a későbbiekben folytatni lehet a programot, ha az beváltja a hozzá fűzött reményeket.

A leendő közösségi kert szakmai vezetője, Rosta Gábor arról szólt, hogy mintegy 1500 négyzetméternyi területen 30-40 magaságyást tudnak kialakítani, ezek mérete egyenként nagyjából nyolc négyzetméter lesz. Az egyénileg gondozott ágyások mellett lesznek közösen ápolt részek is, ilyen például a tervezett fűszerkert, valamint a közösségi tér padokkal, tűzrakóhellyel.

A közösségi kert kiépítését az önkormányzat finanszírozza, a fenntartás költségeihez viszont a tagok járulnak hozzá. A közösség maga dönt majd az éves ágyásbérleti díj összegéről, amiből például magokat, szerszámokat lehet vásárolni, illetve fizetni tudják a locsoláshoz használt víz díját.

A kert vezetője az első évben Rosta Gábor lesz, aki ezt a feladatot – ahogy az a többi hasonló, általa elindított városi kert esetében is történt – a következő esztendőben át fogja adni az egyik tagnak. A kertvezető mellett a tagok kertpénztárost, fűszerkertfelelőst és komposztmestert választanak maguk közül, illetve valamelyik tagra bízzák majd a belső kommunikációs fórumként működő Facebook-csoport adminisztrátori teendőit. Közös projektfeladatok is lesznek, például a közösségi tér tűzrakóhelyének és raklapbútorainak kialakítását együtt végzik el.

A szakmai vezető szerint egy közösségi kertben „10% a kertészkedés és 90% a közösségi élet”, azaz a tagok számára sokkal többet nyújt annál, mint hogy mindenki zöldséget, gyümölcsöt tud termelni magának. Persze ez sem elhanyagolható szempont – nyáron, egy hét alatt garantáltan összejön egy nagy kosárnyi termés –, de ennél is fontosabb, hogy a szomszédsági közösséget fejleszti.

A kert társaságot és elfoglaltságot ad, ami jó hatással van azokra az idősekre, akiket az elmagányosodás veszélye fenyeget. De a kisgyermekükkel otthon lévő édesanyák számára is jó lehetőség a közös kertészkedés, ami kapcsolatot teremt a családok között. „A fő cél nem a minél nagyobb terménymennyiség, hanem hogy jól érezzük magunkat” – magyarázta Rosta Gábor.

A kertépítés várhatóan áprilisban kezdődik, addig a jelentkezők számára felkészítő foglalkozásokat tartanak a szervezők. Májusban indulhat az egyéni és közös részek beültetése, a hivatalos átadásra pedig júniusban kerülhet sor. A szezon májustól októberig tart, télre bezár a közösségi kert.

Kérdésekre válaszolva a szakmai vezető elmondta, hogy a kert ágyásait a jelentkezés sorrendjében, elsősorban a közelben lakók között fogják kiosztani. Az ágyásokban biokertészeti módszerekkel lehet majd zöldségeket, gyümölcsöket termelni, a fertőzött növényeket el kell távolítani. Más ágyását nem lehet kéretlenül gondozni, de természetes, hogy a tagok segítik egymást, és például valaki megkéri a szomszédját, hogy locsolja a növényeit, amíg elutazik nyaralni.