Hegyvidéki képzőművészek tárlata a Petőfi-bicentenárium tiszteletére
Petőfi 200 versekre hangolva címmel nyílt tárlat március 6-án a Galéria 12 Kiállítóhely, Kávézó és Borbárban, amely április 2-ig látogatható.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egy kis magyar mitológia, mind a mai napig eleven – mondta köszöntőjében Pokorni Zoltán polgármester, majd Petőfi Sándor személyének és hírnevének a titkát fejtegette. Nemcsak utcákat, tereket, hidat és rádióadót neveztek el róla, de még pártot is – ugyanakkor a világban is biztosan ő a legismertebb magyar költő.
Vajon miként jött létre ez az ismertség? Tudjuk, hogy Petőfi szeretett volna színész lenni, ám nem lett sikeres, így azután a saját életéből formált egy fantasztikus szerepet. – fogalmazott Pokorni Zoltán. Kevés olyan alakot látunk, ahol a tehetség, az életút, a sors ilyen módon egymásra talál – 25 év adatik meg neki! Sikerrel formálta meg ezt a figurát, a zsenialitáshoz azonban nyilván kellettek a zseniális versek is. – tette hozzá. Az alakot, a figurát mindenki ismerte, becsülte, de nem mindenki szerette; mert Petőfi arra is példa, hogy a művészi kvalitás és a politikai éleslátás mennyire külön tud válni. De ez nem számít! Ady is megbocsájtja neki, mondván, mindez a gyermeki lélek megnyilvánulása, bőven találni benne szeretnivaló gesztust.
Az ünnepi megnyitó fényét emelte Lukács Sándor színművész részvétele, aki Petőfi Sándor költeményei közül a Dalaim című verset szavalta el. Ez a ritkábban hallott mű kitűnő választás volt – reflektált rá szakmai bevezetője kezdetén Feledy Balázs művészeti író –, mert tartalmazta a költőt foglalkoztató személyes, könnyed, és az egész univerzumot érintő nagy kérdéseket. Petőfi kultusza ma is egészen kivételes, amihez azt is hozzátehetjük, hogy a legnagyobb példányszámban kinyomtatott életműve a magyar kultúrában a legnagyobb hatású. Az egyik legnagyobb közéleti kérdés azonban – vetette fel, hogy lehet-e Petőfi életműve ma is példaadó, progresszív. Lehet-e 2023-ban olyan érvényes művészeti teljesítményekkel előállni, amelyek valóban kapcsolódnak a kivételes életműhöz, és nem a nosztalgia, az érzelgősség attitűdjével születnek. A Galéria 12 művészeinek sikerült a közhelyeket elkerülni. A művekben tükröződik Petőfi személyisége, művészetének egyedisége, kivételessége, magyarsága, ezenkívül az alkotások aktuálisak, mai szellemiséget is sugároznak – állapította meg Feledy.
A kiállított művek közt Petőfi ábrázolást keveset látunk, a művek inkább nonfiguratívak, asszociatívak, mitikusak. Az alkotók zömét Petőfi versei ihlették meg, műveiket különböző technikákkal, saját élményeik nyomán, hol drámaian, hol költőien vagy ünnepélyesen, idillikusan fogalmaztak meg. Ezek közt akad kevésbé ismert költemény, mint például a Mit csinálsz, mit varrogatsz ott című – amely a szabadság zászlóját idézi meg, és olyan ismert művekre is reagáltak alkotók, mint a Szabadság, szerelem!, a Szeptember végén, vagy a Nemzeti dal. Nem egy vízióban találkozunk a Petőfi versek tájélményével is. A kiállítás különlegességei a fotóból, illetve a számítógépből származó munkák. Többen reagáltak a 200 évvel ezelőtt született költőre a legkorszerűbb technikával.
Kiállító művészek neve, műveik címe valamint az alkotások fotógalériája az egyesület honlapján megtekinthető: https://galeria12.hu/petofi-200-versekre-hangolva/
A Galéria 12 Kiállítóhely, Kávézó és Borbár nyitvatartása: április 2-ig naponta 16-22 óráig, szerdán és vasárnap zárva. (1122 Budapest, Hajnóczy József utca 21.)