A Hegyvidék építési szabályzata szinte minden esetben szigorúbb a fővárosi keretszabályozásnál

Kovács Gergely, az MKKP elnöke a minap hosszú videós monológot tett közzé, amely érinti a Hegyvidéki Önkormányzatot is. Nem tisztünk minősíteni az elhangzottakat, az elmondottak valóságtartalmát, de célszerűnek tartjuk közreadni a tényeket.

Az elmúlt évtizedekben csökkent a kerületben élők száma. Ez nem példa nélküli, Budapest egészét jellemzi ez a tendencia. Ezzel egyidejűleg jelentősen megnőtt az agglomerációból ki- és beáramló autók tízezreinek természetkárosító forgalomnövekedése, ami komoly gondot okoz a fővárosnak, így a Hegyvidéknek is.

Mindemellett a lakások száma is jelentősen csökkent a Hegyvidéken, szerencsére a komfort nélküli lakások száma radikálisan, és a félkomfortos lakásoké is jelentősen. Annak, hogy ebben az időszakban nagyon kevés lakás épült a kerületben, több oka van. Az egyik, hogy a kerület építési szabályozása a zöldterületek kialakítása és a beépíthetőség tekintetében sokkal szigorúbb az országos és a fővárosi előírásoknál. A kertvárosias, hegyvidéki lakóterületeknél például az önkormányzat által előírt minimális zöldfelületi arány magasabb, mint amit a fővárosi szabályozás a Margitszigeten előír.

A másik ok az az elmúlt évtizedben képviselt töretlen gyakorlatunk, miszerint az általunk értékesített területeken soha nem emeltük meg az értékesítéskor érvényes beépítési paramétereket. Az értékesítésre szánt ingatlant előre szabályozzuk, utólag pedig nem szabályozzuk át. Állami vagy magántulajdon esetében ez elvileg lehetséges lenne, de a hatályos jogszabályok szerint az önkormányzattal szemben kártérítési igénnyel léphetne fel a tulajdonos abban az esetben, ha egy magántulajdonban lévő ingatlan építési paramétereit hátrányosan csökkentenénk. Ez az önkormányzatnak az éves költségvetésével összemérhető kártérítési kötelezettséget jelentene, ami olyan súlyos kárt okozna a kerületnek és a kerületben élőknek, hogy arra még Kovács Gergely pártelnök úr is joggal kapná fel a fejét.

Van arra példa, hogy pozitív irányba változtatunk a beépítési paramétereken. Ennek a legtöbb esetben két oka van: ha műemléki épület helyreállítását akarjuk elérni, vagy ha azokat a hegyvidéki területeket igyekszünk újraéleszteni, ahol funkció nélküli, egykori egészségügyi intézmények pusztuló romjai állnak. A jó levegő miatt egykor – elsősorban a tüdővész gyógyítását szolgáló – kórházakat, szanatóriumokat építettek ide. A tüdőbaj szerencsére ma már gyógyítható, így ezek a Budapest legjobb fekvésű telkeire épített épületek elvesztették a funkciójukat. Az ottmaradt épületek esztétikai és környezetvédelmi szempontból is károsak. Egészségügyi intézmény ezekből már nem lesz, ipari tevékenységet nem engedünk, így ha revitalizálni szeretnénk e területeket, a lakófunkción kívül itt nehezen képzelhető el más.

Tehát ha valahol, akkor ezeken a helyeken épülhetnek lakások a kerületben. A revitalizációs szándékot természetesen összhangba kell hozni azzal az önkormányzati törekvéssel, hogy elkerüljük a túlépítést. Ezért szigorúbb szinte minden esetben a Hegyvidék építési szabályzata a fővárosi keretszabályozásnál. Egyrészt alacsony beépíthetőséget és színterületi mutatót határozunk meg, másrészt korlátozzuk az egy épületben megépíthető lakások számát. Érdemes tudni például, hogy a fővárosban arányaiban a Hegyvidéken a legnagyobb a 6.5m-re korlátozott épületmagasságú területek aránya és a legmagasabb az előírt zöldfelületek aránya.

Összefoglalva:

• A Hegyvidéken csak az addig is lakóövezetként funkcionáló területeken engedélyezett a lakásépítés, illetve azokon a területeken, amelyeken egyéb célú, elhagyott, pusztuló épület áll.
• A 2022-es népszámlálás adatai alapján tény, hogy
• a Hegyvidék jelenlegi lakásállományának 35%-a 1961-1980 között épült;
• 1980 óta mindegyik 20 éves időszakban nálunk épült a legkevesebb lakás;
• 1961-1980 között 15-ször annyi lakás épült, mint az elmúlt tíz évben;
• a budai nagy kerületekkel összevetve (II., III., XI., XXII.) 1980 óta nálunk épült - arányaiban is - a legkevesebb lakás;
• a XII. kerület mostani lakásállományának mindössze 2.4%-a épült 2011 után, míg a 11. kerületben ez a szám közel 10%.
• A kerület lakossága nem nő, hanem csökken, így túlnépesedésről beszélni félrevezető.
• Az Önkormányzat által értékesített ingatlant sohasem értékeltünk fel az értékesítés után.
• A Hegyvidéken a beépítési szabályok szigorúbbak, mint amit a fővárosi, vagy akár az országos szabályok megengednének. Például a Főváros a Margitszigeten 28-63% zöldterületet ír elő, a Hegyvidéken a lakóövezetekben 65-70% az előírás.