Götz Béla díszlettervei a Hegyvidéken
A Hangok szárnyán a Föld körül című előadás sorozat keretében, „Díszletek a színpadon, a tó közepén, a főtéren vagy egy domboldalon” című kiállítás november 29-i megnyitóját követően egy hónapon át látható a Hegyvidéki Kulturális Szalonban.
A Magyar Köztársaság Érdemrendjének Tiszti Keresztjével kitüntetett Jászai Mari-díjas díszlettervező munkáiból az aulában látható negyven kép válogatása annak a háromszáz produkciónak, amit Götz Béla tervezett, a másik felét a Tamási Áron teremben állították ki. A megnyitón Menyhárt Éva a szalon vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, Masato Otaka japán nagykövetet, a művész családját, köztük Götz Anna színművészt, valamint az est házigazdáját, Götz Nándor, Artisjus-díjas klarinét- és szaxofonművészt, a Zenélő Budapest művészeti vezetőjét, akivel A hangok szárnyán előadásain is találkozhatnak az érdeklődők.
Fonti Krisztina alpolgármester a Hegyvidék gazdag kulturális életének részeként üdvözölte a tárlatot. Köszöntőjében a színház, a színpad csodájáról beszélt, arról a varázslatról, ami képes a nézőt kiragadni a hétköznapokból. Götz Béla prominens személyisége a magyar színházi életnek. Végigjárta a ranglétrát, volt diákszínjátszó, segédrendező, ügyelő, világosító, így jutott el a díszlettervezésig. Alig negyvenévesen már jelentős előadások díszletei fűződnek nevéhez, ő tervezte például a legendássá vált, 1983-ban, a Királydombon bemutatott István, a király díszleteit is. Lenyűgözően sokrétű repertoárjában számtalan műfajjal találkozunk, tervezett díszletet klasszikus darabokhoz, és a Macskák musicalhez is. Belsőépítészi munkái láthatók a Parlamentben, a Budapesti Olasz Intézetben és a Madách Színházban.
Kulisszatitkokra is fény derült az est folyamán, a filmvetítéssel egybekötött, Götz Nándor vezette beszélgetésen. Megemlékeztek többek között Kerényi Imre rendező, igazgatóról, aki őt erre a kockázatokkal teli csodálatos pályára „odaragasztotta”. Nagyhatású mentorok és kollégák közül megemlítették Várkonyi Zoltán, Nádasdy Kálmán, Sík Ferenc, Ruszt József, Kapás Dezső nevét is. Götz Béla a maga idejében előremutató térépítési technikát alakított ki azzal, hogy makettban gondolkodott. Gyurkovics Tibor Isten nem szerencsejátékos című drámájának színpadképével pályája egyik legnagyobb sikerét érte el, a fények és a tükröződések újító látványvilágával elnyerte a szakma és a közönség elismerését. Zenei affinitása Brecht daraboknál játszott fontos szerepet. A Macskák története a magyar színházi életben új korszakot nyitott; a londoni ősbemutató után először Budapesten, a Madáchban – új elgondolásban – tűzték műsorra a darabot, Andrew Lloyd Webber zeneszerző a premieren külön gratulált Götz Bélának. A színház és a zeneszerző közt ezután egyedülálló együttműködés jött létre.
A Macskák, az István, a király és Csíksomlyói passió előadásokkal Európát is végigjárták. Götz Béla pályájának fontos állomása volt még a Szentendrei Templom téri játékokon a Dundo Maroje, és az Operettben sokáig sikerrel játszott Rómeó és Júlia. A díszletekről készült felvételek arról tanúskodnak, hogy munkái önállóan is képzőművészeti értéket képviselnek.