Az első lépések a szivacs-Hegyvidék felé

Egy összetett és szerteágazó program kezdeteként elkészültek az első mikrotározók a Hegyvidéken, amelyek csökkenteni tudják a városi villámárvizek és elöntések kialakulását. A kárenyhítés mellett a felfogott vízmennyiség észszerű hasznosítására is kiterjed a most kiépülő rendszer.

A LIFE Városi Eső projekt keretében projektvezetőként évek óta részt vesz az adatgyűjtésben és az elemzésben a Hegyvidéki Zöld Iroda, több budapesti kerülettel együtt. Külföldi példák és jó gyakorlatok megismerésén át vezetett az út az adottságokhoz legjobban idomuló beavatkozási lépések feltárásáig. A hosszú tanulási folyamat során részletes csapadék- és talajtani térképek, lefolyási modellek készültek, és meghatározták a kerület részvízgyűjtő területeit is. Emellett áramlási mérések folynak a legproblémásabb részeken, és a lakossági jelzésekre támaszkodva kirajzolódtak a villámárvizekkel és városi elöntésekkel leginkább veszélyeztetett városrészek.Az adatok elemzéséből az is kiderült, hogy a jelenleg meglévő, súlyosan elavult csatornahálózat nem képes elvezetni a hirtelen lezúduló csapadékot a XII. kerületben. Ha 30-40 milliméternél több víz zuhog le rövid idő alatt az égből, akkor az hegyi patakok módjára az utcákon hömpölyög, végül pedig tengelyig érő elöntéseket és komoly károkat okoz a Győri út környékén.
Sajnos a fővárosi csatornahálózat modernizálása, bővítése nem reális alternatíva a közeljövőben. Ezt is számításba véve a modellezés rámutatott, hogy az elöntéseket elsősorban nem kezelni kell, hanem megelőzni a keletkezésük helyén. Ez a XII. kerület esetében a vízgyűjtő felső harmadában, viszonylag magasan, a Normafa alatti domboldalakon történő beavatkozást jelenti. A külföldi példák és a helyben gyűjtött adatok kiértékelése után lett meghatározva az első két terület, ahol a közelmúltban megkezdődhettek a szürke beruházások.
November végén a Diana utca és a Gyöngyvirág út találkozásánál helyeztetett el az önkormányzat három egyenként tíz köbméteres, föld alatti betonciszternát, december elején pedig az Öröm utca végén kapott helyet két hasonló, kis kapacitású tározó. Ezek nem oldják meg azonnal a felhőszakadások által okozott problémát, de ha a folyamatos fejlesztések során elkészül a Hegyvidékre tervezett többtucatnyi társuk, akkor hozzájárulhatnak a kerületi vízkárok enyhítéséhez.
A betongyűrűkből álló ciszternák nem teljesen egyformák. Többségük zárt, de az Öröm utcában a helyi talajtani adottságok lehetővé tették, hogy az egyik nyitottan épüljön meg. Azaz szikkasztóként üzemel, és a felfogott vizet lassan a talajba vezeti.A tározókban összegyűjtött vizet a kerület – automata öntözőrendszerrel nem felszerelt – kisebb közparkjainak, évelőágyásainak öntözésére használják fel a szakemberek. A külső vállalkozás által végzett munka szempontjából nagy előrelépés lesz, ha a talajnedvesség-érzékelők jele alapján oda öntözik majd a vizet a ciszternákból, ahol arra a legnagyobb szükség van.
A már üzembe helyezett tározók vize egy nagyobb eső után körülbelül egy hétig tudja fogadni a kerület öntözését végző kis tartályos autókat. Természetesen ezáltal csökkenni fog az eddig tűzcsapokból vételezett víz mennyisége is, ami a költségtényező mellett azért is előnyös, mert nem az ivóvízkészlet rovására történik az öntözés, és a növények természetes, lágy esővizet kapnak.
A rendszer további fejlődésével elkészülnek majd az első zöld és kék infrastrukturális elemek is, azaz övárkok és esőkertek segítik a víz elvezetését és talajba szivárogtatását. Minden elemet mérőműszerekkel látnak el, így a szakemberek számára láthatóvá válik majd, hogy a Hegyvidék egyedi adottságai mellett mely megoldások bizonyulnak a leghatékonyabbaknak.Persze a teljes rendszer kiépülése után sem várható, hogy elfelejthetjük a villámárvizeket, városi elöntéseket, hiszen az egyik kiváltó ok – a klímaváltozás – hatásának folyamatos erősödése prognosztizálható. Ez ebben az esetben a lehulló csapadék eloszlásának koncentrálódását és ezáltal az intenzívebb esők gyakoriságának folyamatos növekedését jelenti. Fontos tehát tudni, hogy bár a kerületbe tervezett több tucat puffertároló jelentős előrelépés, de a 80-100 milliméteres felhőszakadások miatt a későbbiekben is kialakulhatnak a ma viszonylag gyakori kedvezőtlen következmények.