Egykori hegyvidéki építészekről emlékeztek meg az Építészet Hónapja alkalmából

Pokorni Zoltán polgármester, az előadás sorozat védnöke köszöntőjében utalt az építész szakma példamutatására, kultúrateremtő és -megtartó erejére. Büszkén tette hozzá, mennyire örül, hogy az előadássorozat éppen a Hegyvidék Galériában kerül megrendezésre, amelyet két éve pályázat alapján a Moholy Művészeti Egyetem hallgatói alakítottak modern, világos és letisztult kiállítótérré.

„Az első alkalom jelképe a Fiumei sírkertben látható Főnixmadár, Mészáros Mihály alkotása, jellemzi az est szellemiségét: az elhunyt építészek alkotásaikban születnek újjá.” – vezette be az első előadást Beöthy-Zsigmond Mária, a Városvédő Egyesület elnökségi tagja. A Hegyvidéken egykor élt, közelmúltban elhunyt építészekről Kévés György Ybl- és Kossuth-díjas építész emlékezett meg. Egy, az idén 100 éves modern magyar építészet évfordulójára készült kisfilmmel mutatta be a magyar építészet stációit, majd a kiváló magyar, illetve kerületi építészek munkásságát elevenítette fel. Köztük megemlítette például Molnár Farkast, Moholy-Nagy Lászlót, Csaba Lászlót, Árkay Aladárt és a fiát, Bertalant; a közelmúlt alkotói közül Zalavári Lajost, Tokár Györgyöt, valamint Csete Györgyöt és Hamerli Györgyöt.

Az est második felében Csernyus Lőrinc Ybl-díjas építész, Makovecz Imre tanítványa és közvetlen munkatársa, a Makovecz Imre Alapítvány kuratóriumának munkatársa a hírneves hegyvidéki építész krisztinavárosi templomtervét mutatta be. „Ennek a templomnak már állnia kellene, és nem áll.” – kezdte előadását, majd arról beszélt, hogy milyen gondolatok foglalkoztatták 2004-ben, 2005-ben Makovecz Imrét, a terv készítése során. Akárcsak a sevillai világkiállítás magyar pavilonjában, itt is megjelent az a makoveczi alapgondolat, mely szerint a világ lefelé tükröződik. E templom padlójának egy részét is üvegből tervezte, lefelé ugyanúgy megépül a templom a szentélynél és a szentély előtti területen, mint fölfelé, tehát mindennek a fordítottja is jelen van. A gyújtópontban, a szentély fölé magasodó toronyban helyezkedik el a Megváltó. A Szent Mihály templom a terveken egy klasszikus szerkesztésű, három hajóból álló, négytornyos – plusz egy bejárati és még egy tornyos – épület; ám azzal, hogy benne hidakon lehet közlekedni, alá, fölé, eléggé átstrukturálja.

„Az előadásokból kitetszik, hogy az építészetben mindkét felfogásra szükség van, hogy az épület modern legyen vagy organikus, azt a hely szelleme határozza meg.” – mondta zárásként Beöthy-Zsigmond Mária.

További programok az Építészet Hónapján: Október 9-én a hegyvidéki műemléképületek rekonstrukcióját tekintik át a tervezők tolmácsolásában, 16-án fiatal tervezők közreműködésével a kortárs villaépítészetről lesz szó, 30-án a kortárs hegyvidéki középületek kerülnek fókuszba.

Szepesi Dóra