Zoltán Gábor (1960) magyar rendező, szerkesztő, író.

Orvosnak készült, ismerősei javaslatára jelentkezett a Színművészeti Főiskolára, ahol Vámos László tanítványaként színházrendező szakon 1983-ban végzett. Két szezonban dolgozott kőszínházi keretek között (Nyíregyháza, Szolnok), majd ezt követően alternatív művészi csoportok szervezésében vett részt.

Közben a Magyar Rádiónál is dolgozott, eleinte külsős rendezőként, majd az Irodalmi Szerkesztőség és a Rádiószínház munkatársaként dramaturgként és irodalmi szerkesztőként is. A kilencvenes években kezdett novellákat írni, első kötete 1997-ben jelent meg. 2011-ben a rádiós irodalmi műhely leépítésével munkahelye megszűnt, mely törés írói munkásságára is hatással volt. A mélypontnak köszönhetően újabb inspirációt és lehetőséget kapott arra, hogy lehajoljon az előtte heverő témához, azaz megismerje a Városmajor múltját, mindenekelőtt azt, hogy mi, miért és hogyan történt 1944-45-ben. Kutatómunkája eredményeként született nagy sikerű regénye, az Orgia (2016).

Születése óta a Városmajor lakója, a Maros utcában nőtt fel.

Ma az egyik legjelentősebb kortárs íróként tarthatjuk számon, elsősorban az Orgia, majd a Szomszéd (2018) című könyvének köszönhetően, melyek a Városmajorban csoportosan kegyetlenkedő XII. kerületi nyilasok rémtetteit dolgozzák fel.

Munkásságát több díjjal is elismerték. Pályája elején Bródy Sándor-díjban (1998) részesült, majd később Látó-nívódíj (2013), Déry Tibor-díj (2016), Füst Milán-díj (2017), Térey János-ösztöndíj (2020, ezt visszautasította), ismerték el munkásságát. 2021-ben Erzsébetvárosi irodalmi ösztöndíjat kapott.

2025 októberében kapta meg a Hegyvidék díszpolgára kitüntető címet.