Vándorkiállítás a Hegyvidék modern építészetéről
„A Hegyvidék modern építészete a két világháború között” címmel, az önkormányzat támogatásával tartalmas tárlatot állított össze a Budapesti Városvédő Egyesület XII. kerületi csoportja. A vándorkiállítás megnyitóján Pokorni Zoltán polgármester és Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár is részt vett, akik az egykori Istenszeme-fogadó sorsáról is beszéltek.
„Ez már a második vándorkiállítás, amit a Budapesti Városvédő Egyesület XII. kerületi csoportja szervez. Ehhez is az önkormányzat nyújtott támogatást a civil pályázat keretében” – mondta el a megnyitóeseményen Pokorni Zoltán. Felidézte, hogy az első kiállítás a hegyvidéki műemlékekkel foglalkozott, bemutatva a már felújított, illetve a bizonytalan sorsú épületeket. Ez utóbbiak kapcsán azzal a jó hírrel szolgált, hogy a Jókai-kertben található Steindl-villa megújul és várhatóan még idén meg is nyílik a Duna-Ipoly Nemzeti Park látogatóközpontjaként, míg az egykori Haggenmacher-villa, más nevén Istenszeme-fogadó közösségi tulajdonban maradhat. Fürjes Balázs államtitkár ugyanis javasolta a kormánynak, hogy az állam éljen elővásárlási jogával és vásárolja meg az ingatlant, amit a főváros magántulajdonba kívánt adni.
„Elképzelhetetlen számomra, hogy az Istenszeme-fogadót, ahol Kossuth Lajost tartóztatták le a Habsburgok, elkótyavetyélje a közösségi tulajdonos. Láttuk, hogy a főváros privatizálta az épületet, mi pedig úgy gondoltuk, hogy nem kerülhet magánkézbe, köztulajdonban kell maradnia és közösségi célra kell hasznosítani” – ismertette álláspontját az államtitkár a zugligeti műemléképülettel kapcsolatban.
Fürjes Balázs gratulált a XII. kerületi városvédők kiállításához, amely a modern építészet kiemelkedő példáit mutatja be az érdeklődőknek. Személyes kedvencének nevezte az építészeti stílusok közül a Bauhaust, amely „esszenciálisan ragadja meg a funkcionális építészet lényegét”. Mint mondta, az irányzat legkiválóbb hazai képviselőben egyszerre volt meg „az álomhoz szükséges szabadság, szertelenség, játékosság, kreativitás, valamint a munkához szükséges fegyelem és precizitás”.
A Budapesti Városvédő Egyesület XII. kerületi csoportjának vezetője, Beöthy Mária építész arról beszélt, hogy a kiállítás két építészeti iskola mai napig érvényes hatására hívja fel a figyelmet. Az egyik a weimari Bauhaus-iskola, amely a funkcionalizmus és a tiszta, geometrikus formaképzés előtérbe helyezésével forradalmasította az építészetet. Az irányzat kiemelkedő képviselője volt Molnár Farkas, akinek egyik emblematikus épülete, a hajdani Dálnoki-villa a Lejtő út 2/a szám alatt található.
A Bauhaus hatása nem csak a villaépítészetben jelent meg a Hegyvidéken. Beöthy Mária a társasházak közül a Magyar Jakobinusok tere és a Hollósy Simon utca épületegyüttesét, valamit a Kék Golyó utca 10. szám alatti épületet emelte ki. Említést tett továbbá a Széchenyi-hegyi üdülőszállókról, valamint a két világháború közötti kórházépületekről is, amelyek jellegzetes példája a Kútvölgyi úti tömbkórház, valamint a hajdani tiszti kórház épülete a Királyhágó utcában.
Az építész elmondta, hogy az úgynevezett római iskola hatása is jelentős a XII. kerületben. Az irányzat lényege, hogy az építészet és a társművészetek teljesen azonos ranggal jelennek meg az épületen kívül és azon belül is. Ennek egyik fantasztikus példája az Árkay Aladár és fia, Árkay Bertalan tervei alapján készült városmajori plébániatemplom, amit Ohmann Béla és Pátzay Pál szobrai, Aba-Novák Vilmos alumíniumpannói és freskói, valamint Árkayné Sztehlo Lili lenyűgöző, színes üvegablakai díszítenek.
„A Hegyvidék modern építészete a két világháború között” címmel megnyílt kiállítás február végéig tekinthető meg a polgármesteri hivatal földszinti folyosógalériájában. Ezt követően XII. kerületi iskolákban, végül pedig a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban lesznek láthatóak a tablók.