Ülésezett a képviselő-testület

A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági összeghatárát 93.100-ról 95.700 forintra emeli az önkormányzat 2020. január 1-jétől, hogy a nyugdíjemelés miatt senki se szoruljon ki az eddigi ellátásokból. Élő Norbert képviselő (DK) javaslata kapcsán – aki a szóban forgó összeget a nettó minimálbér környékére, 110 ezer forintra emelné fel – Fonti Krisztina alpolgármester elmondta: mivel a jövedelemi korlát átlépése miatt a támogatási kérelmeket csak minimális számban kell elutasítaniuk, pillanatnyilag nem látják indokoltnak a jogosultsági összeghatár további emelését. Ennek lehetőségét mindenesetre megvizsgálják, a pénzügyi hatásvizsgálat eredményének ismertében pedig hamarosan visszatérnek a kérdésre.

Az önkormányzat megbízásából a Magyar Máltai Szeretetszolgálat erre a télre is elkészítette a hajléktalanok krízisellátási tervét, valamint javaslatot tett arra, hogy újabb személyek bevonásával folytatódjon a fedél nélkül élők rehabilitációs programja. Fonti Krisztina tájékoztatása szerint a program indulása, 2012 óta hatvan főnek nyújtottak intenzív szociális segítséget, közülük jelenleg huszonöten élnek szállón, három embernek pedig megoldódott a tartós lakhatása. Jövőre nyolc hajléktalant fognak személyre szabottan gondozni.

Vágó István (DK) az önkormányzat előző képviselő-testületének tagja, Martinez Gábor (Jobbik) kezdeményezését megismételve arra tett javaslatot, hogy a Hegyvidéki Nemzetközi Művésztelepen készült, zömmel raktárban lévő alkotásokat árverezzék el, és a befolyt összeget fordítsák a hajléktalanok ellátására. Pokorni Zoltán polgármester válaszában rámutatott: jó, ha a hajléktalanok támogatására mozgósítani tudják az embereket, a társadalmi visszailleszkedést segítő programra azonban rendelkezésre áll az anyagi fedezet. A szeretetszolgálat évről évre jelzi, hány embert tud gondozásba venni, ehhez pedig az önkormányzat teljes egészében biztosítja a szükséges pénzösszeget.

A magánszemélyek kommunális adója, a telekadó, valamint az építményadó mértékének emeléséről, valamint egységes rendeletbe foglalásukról határozott a képviselő-testület. A téma vitájában Élő Norbert kezdeményezte, hogy a kommunális adó esetében, a 41-80 négyzetméteres lakásokra vonatkozóan ne változzon az adó mértéke (az erről szóló módosító indítványát a többség nem támogatta). Emellett szóvá tette, hogy a kirótt adókat indokolatlanul magasnak tartja – különösen a cégek által fizetendő telekadót –, a reklámhordozók díjának emelését viszont hiányolta.

A polgármester elmondta, hogy a reklámhordozók díja a törvényi maximumon van, ezért nem tudják tovább növelni. A magánszemélyek kommunális adója havi szinten 300 forinttal emelkedik, és a megnövelt összeget is kizárólag utak, járták, lépcsők rendbetételére fordíthatja az önkormányzat. A kommunális adó legmagasabb sávjában a törvényi „plafon” miatt csak kisebb emelésre nyílt lehetőség, ám ezt az aránytalanságot ellensúlyozza a telekadó, amit a legnagyobb lakások, házak tulajdonosai fizetnek 2011 óta.

A telekadót a jogi személyek esetében növelték a legjelentősebb arányban. Pokorni Zoltán szerint a XII. kerületi telkeket felvásárló cégek példátlan értéknövekedést könyvelhettek el az elmúlt években, így elvárható tőlük, hogy az eddiginél nagyobb mértékben járuljanak hozzá az önkormányzat költségeihez.

Ahogy a helyi adókat, úgy a lakbéreket sem emelte az önkormányzat évek óta – erre utoljára 2016 márciusában került sor. Az előzetes elképzelések szerint minden kategóriában egységesen 10, 15 vagy 20 százalékos lakbéremelés valósult volna meg 2020. január 1-jével, végül ellenzéki javaslatra úgy döntött a képviselő-testület, hogy a szociális lakbér összege ne változzon, míg a költségelvű lakbéreknél 10, a piaci lakbéreknél pedig 20 százalékos legyen az emelés mértéke. A lakbéremelésből származó bevételt az önkormányzat határozata alapján a bérlakásállomány karbantartására, fejlesztésére kell fordítani.

A vagyongazdálkodási tárgyú rendeletek módosítása a lakbérek mellett az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadásának feltételeit is érintette. A helyiségpályázatokon a bérleti díj összegén felül egyéb szempontok is előtérbe kerülnek, hogy a közösség számára fontos funkciók jelenhessenek meg minél több helyen.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet kezdeményezésére a Hegyvidéki Önkormányzat javasolni fogja a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy az intézet és a Budakeszi út közti rövid bekötőutat, azaz a Pihenő utat nevezze át Korányi Frigyes útra. A képviselő-testület ahhoz is hozzájárulását adta, hogy Kövecses Béla operaénekesnek emléktáblát állítsanak egykori lakóháza falán, a Böszörményi út 38/b számú épületen.

Az Orbánhegyi Óvodák eddigi vezetőjének lemondása miatt pályázatot írt ki az önkormányzat az álláshelyre. Ennek eredményeképp – a nevelőtestület és az alkalmazotti közösség egyetértésével – a képviselő-testület Vass-Szabó Andreát nevezte ki az intézmény élére, aki a jövő év elején veszi át a vezetői feladatokat.

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika bővítéséhez az önkormányzat több mint egy évvel ezelőtt felajánlotta az államnak megvételre a Városmajor utca 70. szám alatti ingatlant, mindezidáig azonban nem sikerült aláírni az adásvételi szerződést. A képviselő-testület ezért arról döntött, hogy ha 2019. december 21-ig nem jön létre az értékesítésre vonatkozó megállapodás, az ingatlan nyílt licites eljárás során kerüljön eladásra. A polgármester hangsúlyozta: az állam még akkor is élhet elővásárlási jogával, ha a telek a piacon vevőre talál.

„Ez a minimum!” címmel az Átlátsztó.hu, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország korrupció elleni és átláthatósági programot hirdetett, Kovács Gergely (MKKP) pedig kezdeményezte, hogy ehhez a Hegyvidéki Önkormányzat is csatlakozzon. Ennek alapján Pokorni Zoltán polgármester azt javasolta, tekintsék át az önkormányzat és gazdasági társaságai, költségvetési szervei átláthatósági gyakorlatát az említett program szempontjai szerint. 2020. március végi határidővel beszámolnak a megtett intézkedésekről, és javaslatot tesznek a képviselő-testület hatáskörébe tartozó esetleges intézkedésekre. Ezt a javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták.

Matisz Károly (Momentum) azt indítványozta, hogy a polgármester minden rendes képviselő-testületi ülésen számoljon be a „Normafa kapuja” projekt előrehaladásáról, valamint a tervezett további lépésekről. Mivel a testület elé kerülő polgármesteri beszámolókban a Normafa rehabilitációjáról eddig is minden alkalommal szerepelt tájékoztatás, az első önkormányzati ciklusát kezdő képviselő „nyitott kapukat döngetett”, s így az előterjesztése nem kapott többségi támogatást.