Szabados László kapta a Kulin György-díjat
75 éve, 1946. november 11-én alakult meg a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE). A jeles évfordulón adták át az egyesület legmagasabb kitüntetését, az alapítóról elnevezett Kulin György-díjat, amelyet idén Szabados László szakcsillagász vehetett át. Az ünnepségen Pokorni Zoltán polgármester bejelentette, hogy az MCSE és az önkormányzat új diákprogramot indít a tudományok és különösen a csillagászat népszerűsítése érdekében.
A Svábhegyi Csillagvizsgálóban megtartott díjátadón elsőként Mizser Attila foglalta össze a Kulin Györggyel összefonódott MCSE történetét. A Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára elmondta, hogy Kulin György eredetileg egészen más pályára készült. Sőt, gyerekként megígérte a Halley-üstököstől rettegő édesanyjának, hogy ha felnő, az összes csillagot eltünteti az égről. Fizika-matematika tanérként aztán a sors úgy hozta, hogy a Svábhegyi Csillagvizsgálóban kapott munkát, elsősorban a kisbolygók megfigyelésével foglalkozott. Magával ragadta a csillagos ég látványa, ettől kezdve a csillagászat egyik legodaadóbb hírnöke lett. 1940-ben és 1942-ben is felfedezett két égitestet, az elsőt később a kisbolygók közé sorolták, de a másodikról bebizonyosodott, hogy üstökös, így részben az ő nevét viseli. Neki köszönhető az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló létrehozás a Sánc utcában a háború követően. Számos szakmai és ismeretterjesztő könyvet írt, megalapítója és első vezetője volt a Magyar Csillagászati Egyesületnek. Utóbbi tisztségét csak 2,5 évig tölthette be, ekkor az egyesületet beolvasztották a TIT-be, Kulin György pedig 5 évig nem kapott állást Budapesten. Mikor a hatalom visszaengedte, újra az Uránia Csillagvizsgáló élére került és folytatta tudományos, valamint ismeretterjesztő tevékenységét.
Mizser Attila végül arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyesületnek 1989-es újjáalakulása óta 7555 tagja volt, jelenleg 1800-an vesznek részt aktívan a munkájukban, közülük 35-en csillagászok. Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló az otthonuk, de jelen vannak a közösségi médiában, a www.mcse.hu oldalukon pedig folyamatosan közlik a legfrissebb szakmai híreket, érdekességeket.
Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont vezetője a csillagászat hasznáról, nagy kérdéseiről és az exobolygókról beszélt. Kifejtette, hogy ez a tudomány nem hoz azonnali hasznot, ám a kérdésfelvetései folyamatosan hozzájárulnak a technikai fejlődéshez. Annak idején a távcsövek iránti igény gyorsította fel a megfelelő minőségű lencsék gyártását, manapság a rengeteg csillagászati adat feldolgozása inspirálja a számítógépfejlesztést. Ott vannak a hatalmas földi és az űrteleszkópok is, amikhez újabb és újabb technológiák társulnak, és amelyek nélkül nem tudnánk a napok körül keringő exobolygókról sem. 1995-ben fedezték fel az elsőt – előtte senki sem gondolta, hogy létezhetnek ilyen naprendszerek –, ma már közel ötezerről tudunk. És, ennek miért van jelentősége? Kiss László elárulta, hogy a napjuk körül megfelelő távolságban elhelyezkedő exobolygókon elképzelhető az élet jelenléte, bár erre még semmiféle bizonyíték nincsen. Legalábbis egyelőre.
Édesapja alakját felidézve Kulin Eszter elmondta, éjszakákon át dolgozott a távcső mögött, és hogy a tudomány és az ismeretterjesztés érdekelte. Örömteli, hogy öröksége másokban él tovább, az ő elismerésük a Kulin György-díj.
Szabó Róbert méltatásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kitüntetést a tudományos ismeretterjesztő munkáért adják, valójában egy életművet díjaznak. Így van ez Szabados László esetében is, aki az első szakcsillagász a díjat kiérdemlők között. A Cefeida típusú pulzáló változócsillagokkal foglalkozik, fél évszázada az Uránia Csillagvizsgálóban indult szakmai karrierje, méréseire ma is hivatkozási alapként tekintenek. Számos szakkönyv szerzője, rendszeresen tart előadásokat és publikál különböző folyóiratokban. De nemcsak ír, hanem olvas is, a Magyarországon íródó csillagászati témájú szakszövegek első számú lektora, legyen az magyar vagy angol nyelvű. A Csillagászati Intézet igazgatója rámutatott, hogy az Európai Űrügynökség Gaia nevű asztrometriai űrszondája neki köszönhetően magyar érdekeltségű is.
Szabados László megemlítette, hogy Kulin Györgyöt felsős általános iskolásként az Uránia Csillagvizsgálóban ismerte meg, kapcsolatuk később szakmaivá vált. Szerencsésnek tartja magát, mert szakcsillagászként is az egész világegyetem érdekli. Igyekszik minden információt befogadni, de ez ma már lehetetlen vállalkozás annyi az újdonság. Bevallotta: nagyon nehéz a csillagász családtagjának lenni, hiszen sokszor nem lehet ott a szerettei között.
Pokorni Zoltán mindenekelőtt gratulált a díjazottnak, majd bejelentette, hogy a Magyar Csillagászati Egyesület és Hegyvidék Önkormányzata a jövőben szorosabban együttműködik. Ennek hozadéka, hogy az MCSE minden évben egyesületi tagságot biztosít egy kerületi diáknak és VIP látogatást valamelyik osztálynak a kiválasztott iskolából.
„Most a Városmajori Gimnáziumra esett a választás. Ez egy próba, ha sikeres lesz, az önkormányzat támogatja, hogy annyi osztály jöjjön a Svábhegyi Csillagvizsgálóba és annyi diák nyerjen el tagságot az egyesületben, amennyi csak akar” – hangsúlyozta a polgármester hozzátéve, hogy a Normafára évente 1,2 millióan látogatnak el, és a kerület vezetése szeretné, ha minél többen tanulni is járjanak ide.
