Rákerülhet a vírus a ruhámra? És a cipőmre? A hajamra? Az újságra?

Ez a cikk eredetileg a The New York Times-ban jelent meg.

Amikor azt kértük olvasóinktól, hogy küldjék be a koronavírusra vonatkozó kérdéseiket, több hasonló kétség is felmerült: sokan tartanak attól, hogy a vírust hazavihetik a ruhájukon, cipőjükön, a postai küldeményekkel, vagy akár újságpapíron.

Járványügyi szakértőket, aeroszol-kutatókat és mikrobiológusokat kértünk fel, hogy válaszolják meg olvasóink kérdését: mi az esélye annak, hogy amikor fontos okból kimegyünk a házból, vagy házhozszállítást rendelünk, kapcsolatba kerülhetünk a vírussal? Noha továbbra is érdemes óvatosnak lenni, a válaszuk megnyugtató volt.

Át kell öltöznöm és le kell zuhanyoznom, amikor hazaérek a boltból?

A szakértők egyetértenek abban, hogy ha alapvetően távol tartjuk magunkat az emberektől, és csak időnként lépünk ki a házból, hogy boltba vagy gyógyszertárba menjünk, akkor hazaérve nem szükséges átöltözni vagy lezuhanyozni. Fontos azonban, hogy mindig kezet mossunk. Igaz ugyan, hogy köhögés vagy tüsszentés során a fertőzött ember vírussal teli nyálcseppeket és kisebb részecskéket permetez szét a levegőben, ezek legtöbbje azonban a földre kerül.

Kutatások kimutatták, hogy egyes vírusrészek fél óráig is képesek a levegőben lebegni, de nem rajzanak úgy, mint a szúnyogok, és nem valószínű, hogy nekiütköznének a ruhánknak. „Ha egy nyálcsepp elég kicsi ahhoz, hogy hosszabb ideig lebegjen a levegőben, akkor az aerodinamikai jellemzők miatt nagyon nem valószínű, hogy a ruhára tudna kerülni” – mondja Linsey Marr, a Virginia Tech egyetem aeroszol-kutatója. „Az ilyen cseppek elég kicsik ahhoz, hogy a test és a ruházat körül keletkező légáram felkapja őket.”

Mi az oka annak, hogy a kisebb folyadékcseppek és vírusrészek jellemzően nem kerülnek rá a ruházatra? Megkértem Dr. Marr-t, hogy részletesebben is fejtse ki ezt, ha már úgyis aerodinamikai gyorstalpalón vagyunk mindannyian.

„Úgy lehet legjobban elképzelni, hogy mivel az ember viszonylag lassan mozog, ezek a részecskék az ember körüli áramlási vonalakat, légáramot követik. Mint amikor a kisebb rovarok és porszemek az autó körüli légáramba kerülnek, amikor az autó elég lassan megy, viszont becsapódnak a szélvédőbe, amikor gyorsan halad” – magyarázza Dr. Marr.

„Az ember jellemzően nem megy elég gyorsan ahhoz, hogy ez bekövetkezzen” – folytatja dr. Marr. „A haladás során levegőt tolunk magunk előtt, és ezzel a legtöbb folyadékcseppet és részecskét is eltoljuk az útból. Ahhoz, hogy ezek a ruhánkra kerüljenek, az kéne, hogy egy másik ember beszéd közben nagy nyálcseppeket permetezzen szét – olyasvalaki, aki fröcsögve szokott beszélni –, vagy hogy köhögjön vagy tüsszentsen. A cseppeknek elég nagynak kell lenniük ahhoz, hogy ne kövessék a légáramlást.”

Ha tehát vásárlás közben valaki ránk tüsszent, akkor hazatérve alighanem érdemes átöltözni és lezuhanyozni. De egyébként megnyugodhatunk, hogy az egyszerű fizikai törvényszerűségek miatt lassú mozgású testként eltoljuk a levegőt és ezzel a vírusrészeket a ruhánktól.

Előfordulhat, hogy a vírus a hajra vagy a szakállra kerül?

A fenti okokból következően nem kell aggódni amiatt sem, hogy a hajunk vagy szakállunk vírusfertőzés forrása lesz, ha egyébként megtartjuk a kellő távolságot az emberektől. Még ha valaki pont a fejünk hátsó részére tüsszent is rá, az így a hajra kerülő nyálcseppek kis eséllyel okoznak fertőzést.

„Érdemes végiggondolni, hogy minek is kéne történnie ahhoz, hogy elkapjuk a fertőzést.” – mondja Dr. Andrew Janowski, a Washingtoni Egyetem Orvostudományi Karán működő St. Louis Gyermekkórház fertőző gyerekbetegségekkel foglalkozó oktatója. „Kell hozzá valaki, aki eltüsszenti magát, a tüsszentésben pedig kell X mennyiségű vírus. Majd olyan sok nyálcseppnek kell lennie, hogy abból valamennyi ránk kerüljön.”

„Ezután hozzá kell érnünk a hajunk vagy ruhánk adott részéhez, ahol a nyálcseppek vannak, ami már eleve sokkal kevesebb vírusrészt tartalmaz.” – mondja Dr. Janowski. „Miután hozzáértünk, az arcunk adott részét is meg kell érinteni ahhoz, hogy a vírussal kapcsolatba kerüljünk. Ha végignézzük a szükséges események láncolatát, rengeteg dolognak kéne pont a kellő módon megtörténnie. Ez így nagyon kis kockázatot jelent.”

Kell-e aggódnom amiatt, hogy mosásnál szétválogatom a ruhákat? Ilyenkor ki tudom rázni a ruhából a vírusrészeket, és azok a levegőbe kerülnek?

A válasz attól függ, hogy rendes mosásról van-e szó, vagy beteg ember után takarítunk.

A rendes mosásnál nincs ok az aggodalomra. Mossa úgy a ruhákat, ahogy szokta. Vannak olyan vírusfajták, amiket nehéz kimosni – például a norovírus –, azonban az új koronavírust, csakúgy mint az influenzavírust egy zsírokból álló membrán veszi körül, ami érzékeny a szappanra. A szokásos mosószerrel mosva, a kezelési utasítást követve, esetleg utána még a szárítógépbe is bedobva ezek a vírusok egész biztosan nem maradnak meg, ha egyáltalán valaha ott voltak.

„Azt tudjuk, hogy a vírus rákerülhet a ruhára (a nyálcseppekből), és utána a ruhát megrázva kikerülhet a légáramba, de nagyon sok vírusnak kell a ruhán lennie ahhoz, hogy ez problémát jelentsen, sokkal többnek, mint amivel általában egy séta vagy bevásárlás során szembekerülünk” – mondja Dr. Marr.

A kivétel ez alól, ha valaki beteg emberrel van közeli kapcsolatban. Az Egyesült Államok Járványügyi Központja (CDC) azt ajánlja, hogy viseljünk kesztyűt, ha beteg ember után takarítunk, és ilyenkor ügyeljünk arra, hogy ne rázzuk ki a ruhákat vagy az ágyneműt. A lehető a legmagasabb hőfokon mossuk a ruhákat, és utána szárítsuk meg őket teljesen. Nem probléma, ha a beteg ember ruhája keveredik a többiekével, és már az is sokat használ, ha egy darabig félretesszük a ruhákat, mert a vírus ilyenkor kiszárad és elpusztul. „Ismert, hogy az ilyenfajta vírusok gyorsabban pusztulnak el textílián, mint a fémhez vagy műanyaghoz hasonló kemény felületeken” – mondja Dr. Marr.

Meddig marad tehát életképes a vírus a textílián és más felületeken?

Az új koronavírusnak a különböző felületeken való életképességéről szóló ismereteink nagy része egy márciusban a New England Journal of Medicine-ben megjelent kutatásból származik. Eszerint ideális körülmények között a vírus akár három napig is életképes marad a keményebb fém- és műanyag felületeken, kartonpapíron pedig 24 óráig.

A tanulmány azonban nem tér ki a textíliákra. Ezzel együtt a legtöbb szakértő úgy véli, hogy a kartonpapírral kapcsolatos kutatásból következtethetünk a textílián való viselkedésre is. A papír természetes, vízfelvevő szálain a vírus minden jel szerint gyorsabban kiszárad, mint a keményebb felületeken. A textíliában meglévő szálak valószínűleg hasonlóan működnek.

Egy másik koronavírus, a SARS betegséget okozó vírus 2005-ös vizsgálata további megnyugtató eredményt hozott. Ott a kutatók egyre növekvő vírusmennyiségeket teszteltek papíron és pamutköntösön. A vírus a koncentrációjától függően öt perc, három óra, illetve 24 óra alatt vált inaktívvá. „Még ha viszonylag magas is a vírusterhelés a nyálcseppben, papír és pamutanyag esetén gyorsan elveszíti fertőzőképességét”, írták a kutatók összegzésként.

Érdemes-e aggódni a postai levelek, csomagok vagy újságok miatt?

Nagyon kicsi az esélye annak, hogy postai levélen vagy csomagon keresztül megbetegedhetünk, jelen tudásunk szerint erre csak elméleti lehetőség van. Nem ismerünk olyan esetet, amikor valaki egy csomag felnyitása vagy újságolvasás során kapta volna el a vírust.

De ez nem jelenti, hogy nem érdemes óvatosnak lenni. Levél- vagy újságolvasás, vagy a csomag kipakolása után dobjuk ki a csomagolást és mossunk kezet. Ha továbbra is aggodalommal tölti el a gondolat, kövesse a New England Journal-féle tanulmány eredményeit, és 24 óráig ne nyúljon a csomagokhoz.

Mennyire kell tartanom a fertőzéstől, ha kimegyek kutyát sétáltatni vagy mozogni?

Rendkívül kicsi az esélye annak, hogy szabadtéren elkapnánk a vírust, feltéve, hogy biztonságos távolságot tartunk másoktól.

„A szabadban biztonságban vagyunk, nincs semmiféle vírussal teli nyálcseppfelhő, ami ott lebegne” – mondta el Lidia Morawska, az ausztráliai Brisbane-ben működő Queenslandi Műszaki Egyetem oktatója, a Nemzetközi Légminőségi és Egészségügyi Laboratórium igazgatója.

„Először is, a kilélegzett fertőző nyálcseppek gyorsan felhígulnak a kinti levegőn, így a koncentrációjuk nagyon hamar jelentéktelenül kicsivé válik” – mondja Dr. Morawska. „Ezenkívül a vírus stabilitása a kinti környezetben sokkal kisebb, mint beltérben. A kinti tartózkodás nem jelent problémát, hacsak nagyon zsúfolt helyre nem megyünk, de az mostanában egyébként sem engedélyezett. Nyugodtan mehetünk sétálni, kocogni, nem kell a levegőben lévő vírustól tartani, és nem szükséges azonnal kimosni sem a ruházatot.”

Azt olvastam, hogy amikor hazaérek a kinti sétáról, vegyem le és töröljem át törlőkendővel a cipőmet. Tényleg erre használjam a nehezen beszerzett fertőtlenítőt?

A cipőn jelen lehetnek baktériumok és vírusok, de ez nem jelenti, hogy szokásos fertőzésveszély forrása lenne a cipő. A Rockport Shoes által megrendelt 2008-as kutatás szerint sokféle gusztustalan dolog található a lábbelink talpán, többek között székletbaktériumok. Egy nemrég elvégzett kínai kutatás szerint az egészségügyi dolgozók felének cipőtalpán jelen volt a koronavírus, ami nem meglepő, tekintve hogy fertőző betegeket ellátó kórházakról van szó.

Mindezek ismeretében mihez kezdjünk a cipőnkkel? Ha mosható cipőről van szó, akkor érdemes kimosni. Néhány olvasó azt kérdezte, hogy töröljék-e le a cipőtalpat nedves törlőkendővel. Ezt nem javasoljuk. Nemcsak fölösleges pocsékolás (a törlőkendő továbbra is nehezen beszerezhető), de így közvetlenül a kezünk közelébe kerülnek olyan baktériumok, amik egyébként a cipőtalpon maradnának.

Megpróbálhatjuk elhessegetni a gondolatát, hogy mi minden lehet a cipőtalpunkon, de akár meg is beszélhetjük családtagjainkkal, hogy a cipőt ezentúl ne vigyük be a házba. A cipő nélküli otthon előnyeit és hátrányait már kifejtettük az Otthon vegyük-e le a cipőt? című cikkünkben. Ha mászókorban lévő, rendszeresen a földön játszó kisgyerek él a háztartásban, vagy allergiás vagy gyenge immunrendszerű családtag, akkor az általános higiénia érdekében jó ötlet lehet a cipő nélküli otthon.

Dr. Janowski szerint a koronafertőzés szempontjából a cipő nem jelent nagy problémát, de az megtörténhet, hogy felfordul a gyomrunk, ha belegondolunk, hol mindenhol jártunk velük. „Ha baktériumról van szó, tudjuk, hogy ezek előszeretettel tenyésznek a cipőinken” – mondja Dr. Janowski. „Sose tudhatjuk, mibe léptünk bele.”