Lejtőn a Normafa: mi lesz az illegális downhillpályákkal?

Mindenki másért szereti a Normafát: vannak, akik a rétesező és a játszótér miatt járnak ide, mások sétálni vagy futni, télen síelni vagy szánkózni szoktak errefelé. A downhilles bringások körében is népszerű a hely, ők azonban teljesen illegálisan, balesetveszélyes és természetkárosító módon, újabb és újabb csapásokat kialakítva száguldoznak lefelé a lejtőkön. Az extrém sportág képviselői hajlanának rá, hogy csak néhány útvonalra korlátozzák a jelenlétüket, amennyiben engedélyezik azokat a hatóságok – derült ki azon a fórumon, amit a bringások és az érintett szervezetek közötti párbeszéd elindítása érdekében hirdetett meg a terület gazdájaként az önkormányzat.

„Egyre több látogató érkezik a Normafára sport és rekreációs céllal, emiatt egyre több elvárásnak kellene megfelelnie a területnek. Az lenne a jó, ha mindenki ugyanúgy tudná élvezni a környéket, de ehhez az kell, hogy tekintettel legyünk egymásra és mindenki betartsa azokat a biztonsági és természetvédelmi szabályokat, amik minket és a Normafa értékeit hivatottak védeni” – mondta Fekete Orsolya önkormányzati képviselő, zöld tanácsnok a „Downhillpálya a Normafán?” címmel megrendezett fórumon, ami azt a célt tűzte ki, hogy a Normafa használatával kapcsolatos kérdésekről tárgyilagos, szakmai alapokon nyugvó párbeszéd alakuljon ki, a természetvédelmi, biztonsági és használati szempontok együttes figyelembevételével.

„A Normafa azért szép és értékes terület, mert itt több mint száz éve nincs gazdasági tevékenység. Miközben folyamatosan jelen voltak a szabadidős tevékenységek, a természet is jól érezte magát, nagyon értékes élővilág alakult ki” – hangsúlyozta Mikó Gergely, a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény vezetője. Arról is szólt, hogy sokféle sporttevékenységnek biztosít helyet a környék. Ha a downhillezésnek lesz engedéllyel rendelkező pályája a területen, akkor a Normafa Park munkatársai „ott lesznek mellette”, ám azt nem szeretnék üzemeltetni, mert veszélyes és nem értenek hozzá.

Nagy veszélyben a budai nyúlfarkfű

Arról, hogy milyen természeti értékeket veszélyeztetnek súlyosan a downhillesek, Csáky Péter adott átfogó képet. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának (DINPI) természetvédelmi őre arról beszélt, hogy a Normafa és környéke 1978 óta országos jelentőségű védett terület, a Budai Tájvédelmi Körzet része, a 2004-es európai uniós csatlakozás óta pedig a Natura 2000-es hálózat tagja, így szigorú természetvédelmi követelményeknek kell megfelelni a terület használata során.

Kerékpározni is csak az engedélyezett nyomvonalakon lehet, a környéken a Pilisi Parkerdő jelölt ki Pilis Bike néven erdei túraútvonalakat – hívta fel a biciklisek figyelmét a természetvédelmi őr. Hozzátette, hogy az elmúlt években számos útvonalra került ki illegálisan valamilyen kerékpáros jelzés, sőt, a különböző túraapplikációkban is gyakran szerepelnek olyan kerékpárutak, amik semmilyen engedéllyel nem rendelkeznek.

Csáky Péter kivetített térképekkel illusztrálta azt, hogyan ugrott meg az elmúlt években drasztikusan a normafai downhillpályák száma. Mint mondta, számos különleges virágot, cserjét, valamint ízeltlábút, köztük cincéreket, lepkéket, továbbá gyíkokat és siklókat veszélyeztetnek a bringások, de a földön fészkelő madarak sincsenek biztonságban. Különösen nagy veszélyben vannak az olyan ritka fajok, mint például a budai nyúlfarkfű, ami a világon csak pár helyen tenyészik, és olyan élőhely, ami a Tündér-sziklánál található, sehol máshol nincsen.

A maguknak pályákat kialakító kerékpárosok nem csak úgy okoznak károkat a természetben, hogy menet közben eltapossák az állatokat, növényeket. Az újabb és újabb csapások feldarabolják az élőhelyeket, olyan elválasztó sávokat alakítanak ki, amiket sok élőlény már nem tud áthidalni. Komoly problémát jelent az is, hogy a bolygatott felszínen eltűnik az avarszint, a termőréteg, elindul a talajerózió.

Legalizálhatók az illegális pályák?

A fórumon több bringás is azzal érvelt, hogy Európa-szerte ma már számtalan trail park működik, nagyrészt védett területeken, úgy, hogy ezzel nem károsítják a környezetet. Egy hölgy – aki elmondása szerint az egyik első női DH-s volt a környéken, most pedig már a gyermeke űzi ezt a sportot – arról beszélt, hogy a problémákra lehet megoldásokat találni, például az utak mentén szikkasztó gödrök kialakításával lehet megelőzni a vízlefolyások miatti talajeróziót.

A normafai pályák legalizálásának lehetőségeit firtató kérdések kapcsán Fekete Orsolya elmondta, hogy az önkormányzat, mivel nem hatóság, nem tud engedélyezni és tiltani sem, az ugyanakkor fenntartóként alapvető célkitűzése, hogy rendet teremtsen a területen és elősegítse a párbeszédet. Bár nincs hatásköre a kerületnek, nem akarja tétlenül tovább nézni a pusztítást, ezért is ültette le most a feleket egy kerekasztal-beszélgetetéshez, amire az elmúlt harminc évben nem volt példa. A Pest megyei kormányhivatal természetvédelmi osztályának vezetője, Galamb István arra emlékeztette a közönséget, hogy a jelenlegi szabályozás egyértelmű: aki az országos jelentőségű védett természeti területen a kijelölt kerékpárútról letér, engedély nélkül közlekedik, 125 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A jogszabályok alapján az engedély nélküli pályákat is fel kell számolni előbb vagy utóbb.

Az összefogás vezethet eredményre

Az engedélyezésre az osztályvezető szerint akkor van esély, ha egy csapat, szervezet összefogja az igényeket és megkezdi az egyeztetéseket a hivatalokkal. A siklóernyősök vagy a sziklamászók esetében például voltak olyan szakmai szervezetek, amelyek végig tudták vinni, hogy engedéllyel használhassanak védett területeken található helyszíneket – olyanokat, amiknek sportcélú igénybevétele természetvédelmi szempontból elfogadható.

Illegálisan készült downhillpálya legalizálására is van precedens, például Biatorbágyon. Ennek engedélyezésében Bíró Sándor, a DINPI természetvédelmi őrszolgálatának munkatársa vett részt, aki elmondta: természetvédelmi szempontból itt is elfogadható volt, hogy a területet a downhillesek használják. Bár a kezdet nem volt zökkenőmentes, ma már megfelelően működik a hely.

A normafai downhillesek igényeit eddig senki nem fogta össze, a fórumon azonban ezt a feladatot felvállalta Szalma Csaba, a Magyar Kerékpáros Szövetség terep szakági alelnöke. Neki az a célkitűzése, hogy a helyi erőkkel, pályaépítőkkel közösen, a DINPI-vel együttműködve ki tudjanak jelölni olyan területet, ahol engedélyeztetni lehet a downhillpályákat.

A nagy érdeklődésre való tekintettel, a felmerült igények alapján várhatóan újabb egyeztető fórumot fogunk hirdetni. Az önkormányzat továbbra is vállalja, hogy közvetítő szerepet tölt be a bringások és a hatóságok között” – mondta el lapunknak a találkozót követően Fekete Orsolya. Hozzáfűzte, hogy a mostani találkozó csak az egyeztetési folyamat nulladik lépése volt, amiben a részvevők megismerhették a Normafa veszélyeztetett értékeit, a saját felelősségüket ezek megóvása terén, valamint azt is, hogyan lehet megfelelő szervezeti háttérrel, a hatóságokkal megegyezve közös megoldást elérni.