Külső belső tájaink a Folyosó Galérián
A Magyar Elektrográfiai Társaság (MET) művészeinek alkotásaiból nyílt tárlat május 25-én a Polgármesteri Hivatal első emeleti Folyosó Galériáján, amely június 28-ig tekinthető meg a hivatal nyitvatartási idejében.
Az elektrográfia a képzőművészet viszonylag új, ám annál izgalmasabb és érdekesebb ága, a digitális művészet irányzata. Alkotóművészei felvállaltan elektronikai, digitális eszközökkel dolgoznak, tárházukban találhatjuk a számítógépeket, szkennereket, fénymásolókat, a digitális fényképezőgépeket, mindezekkel gazdagítva a művészi kifejezést. – mondta köszöntőjében Fonti Krisztina alpolgármester.
Az okostelefonok képalkotási lehetőségeit említve arról is beszélt, hogy már-már szinte művésznek érezzük magunkat a fantasztikus alkalmazások, kamerák, applikációk használata révén, ezért nagyon fontos, hogy megismerjük az igazi művészeket, akik egyfajta művészi tudás birtokában nem torzítani szeretnék a valóságot, hanem az inspiráció, a művészi kifejezési vágy és tudás birtokában a valóságot másfajta szemszögből kívánják bemutatni. Kifejtette, hogy az elektrográfia képviselői ugyanúgy úttörők, ahogyan azok voltak a futurizmus, a szimbolizmus, az avantgárd első képviselői.
Az Elektrogárfiai Társaság tagjai között köszöntötte a hegyvidéki képzőművészt, Ázbej Kristófot, aki néhány munkájával most is szerepel a tárlaton. A kiállított művek a Hegyvidék zöld felületeire reflektálnak, az anyagot a MET archívumából, a 2018-22 között készült alkotásokból válogatták. „Köszönöm a művészeknek, hogy alkotásaikat bemutathatjuk a hegyvidéki közönségnek. Biztos vagyok abban, hogy az önkormányzat munkatársai és az ügyeiket intéző polgárok örömüket lelik majd a Folyosó Galéria izgalmas, értékes tárlatában.” – zárta szavait az alpolgármester.
HAász Ágnes, a MET alapító elnöke, Munkácsy-díjas képzőművész megköszönte a meghívását, a munkatársak és Kisszebeni Zsófia közművelődési referens segítségét a tárlat létrehozásában. Beszélt a huszonkét éve alakult egyesületről, a MET Galériáról, ahol installációktól a nyomatokon keresztül fény-objektekig lehetőségük nyílik bemutatni a műfajt. Szerveznek országos és nemzetközi rendezvényeket is, a résztvevő művészek alkotásaiból jött létre, a mára mintegy 700 műből álló archívumuk, amelyből a mostani tárlatra is válogattak. „Csodálatos ez a kor, interneten keresztül, a technológiák segítségével munkáink eljutottak például Oslóba és Szöulba is.” – tette hozzá.
Albert Judit képzőművész nem tudott jelen lenni a megnyitón, gondolatait a képekről HAász Ágnes tolmácsolta. Nem illusztrációkat láthatunk, hanem önálló alkotásokat, amelyeket a táj költészete, művészi öröksége ihletett. A filozófia felől közelítette meg a témát Kipp Éva, Olena Golub, Bózsa Evelin, Barti Magdolna, Ruzsa Dénes és Spitzer Fuzsina. Ázbej Kristóf a sorsszerű elmúlás előérzetét fogalmazta meg. Mások a lázadó, polgári életbe beilleszkedni nem tudó, nem akaró művészt jelenítik meg, mint például Krnács Ágota forradalmi érzületet tükröző experimentális tájai. Többek munkáján szimbólikusan jelenik meg a víz fodrozódásának témája, a szüreti mulatságok emelkedett hangulata. Az emberi értékekkel felruházott tájban, a külső és belső tájak rezonanciája érzékelhető – a lélek, a test és a környezet finom összhangja így teremt egészet. A megnyitón Zoltay Döme, a Solti György Zeneiskola művésztanára is közreműködött, gitárjátékával emelte a hangulatot.
