Klímabarát esték: az okos és elektromos autóké a jövő

A rohamléptekben fejlődő közlekedés jövőjéről dr. Csiszár Csaba egyetemi docens tartott előadást a Barabás Villában, a Klímabarát esték című rendezvénysorozat legutóbbi vendégeként.

„A technológiájuk viszonylag egyszerű, így kevesebb szervizelést igényelnek, az energiát magas hatásfokon használják fel, emellett lokálisan nem szennyezik a környezetet” – sorolta a tisztán elektromos meghajtású járművek legfőbb előnyeit dr. Csiszár Csaba egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszékének munkatársa a „Hogyan alakul át a közlekedés?”címmel megtartott előadásában. Az előnyök mellett természetesen a hátrányokról is említést tett az előadó: mindenekelőtt arról, hogy az átlagos hatótáv jelenleg 120-150 kilométer, intenzív használatnál pedig ennél is kevesebb, nagyjából 80-90 kilométer – igaz, a legújabb modellek már 300 kilométernél is hosszabb távot képesek megtenni egyetlen töltéssel. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a felmérések szerint az elektromos autókat leginkább városban, vagy a város környékén használják, és naponta átlagosan 40 kilométert mennek vele, ami nagy biztonsággal teljesíthető gyakorlatilag bármelyik modellel.

A mai árak mellett a számítások szerint évi 20-25 ezer megtett kilométer felett éri meg elektromos autót vásárolni. Leginkább a rövid és gyakori városi utazások esetén kifizetődő a használatuk – nem véltetlen, hogy a taxis cégek, valamint a megosztott járműszolgáltatások üzemeltetői vásárolnak ilyen autókat nagy számban. Magyarországon jelenleg körülbelül háromezer elektromos autó közlekedik, ebből azonban csak 1200 tisztán elektromos – a többi hibrid, azaz vegyes üzemű.

Dr. Csiszár Csaba úgy vélte, hogy az elektromos autózás elterjedéséhez a kezdeti fázisban elengedhetetlen az intenzív állami és önkormányzati szerepvállalás, a jogi és pénzügyi ösztönzők alkalmazása. Ezek közé tartozik egyebek mellett a vásárláshoz biztosított állami támogatás, a többféle adókedvezmény, az állami segítséggel történő töltőhálózat-bővítés, illetve az is, hogy az önkormányzatok jóvoltából számos városban, így Budapesten is ingyenesen használhatók a közterületi parkolóhelyek.

Az egyetemi docens kitért arra a fontos kérdésre is, hogy a hagyományos, belső égésű motorral szerelt járművekkel összehasonlítva, a gyártás és az üzemeltetés szempontjából környezetkímélőbbek-e a tisztán elektromos meghajtású autók? Mint mondta, az elektromos gépkocsik gyártása – annak ellenére, hogy egyes részegységek, például a mágneses fékek előállítása kevesebb erőforrást igényel – jelenleg nagyobb környezetterheléssel jár az akkumulátorok miatt, amelyekhez lítiumot kell bányászni. Bár szóba jöhet más energiaforrás is az üzemanyagcellától a hidrogénhajtásig, ezek azonban ma még nem tekinthetők kiforrott technológiának. Az üzemeltetés környezetkímélő jellege attól függ, hol és milyen módon álltjuk elő az elektromos energiát: amennyiben megújuló energiaforrásból származik az áram, akkor a teljes mobilitási rendszer környezetbarát, ám ugyanez nem mondható el akkor, ha széntüzelésű erőművek termelik az áramot.

A töltés kapcsán az úgynevezett smart grid, más néven okoshálózat koncepcióról is beszélt az előadó, amelynek lényege az igények és a kapacitások összhangba hozatala: központilag vezérelt módon, a völgyidőszakokban lehetne tölteni az autókat, olyankor, amikor az alacsony áramfogyasztás miatt felesleges kapacitásokkal rendelkeznek az erőművek. Ahhoz, hogy a vezérelt töltés lehetőségével minél többen éljenek, elsősorban anyagi ösztönzőre, időben változó díjtételre lenne szükség.

Míg az elektromos autókból egyre több, járművezetőből egyre kevesebb lehet a jövőben – vázolt fel egy első hallásra ellentmondásosnak tűnő jövőképet dr. Csiszár Csaba. Magyarázatából kiderült, hogy a technika rohamos fejlődésével rövidesen elterjedhetnek az olyan „okos”, autonóm járművek, amelyek a járművezetők helyett hoznak döntéseket. Ehhez olyan rendszereket kell az autókba építeni, amelyek a közlekedés többi szereplőjéről, valós időben szerzett adatokat rendkívül rövid idő alatt képesek feldolgozni – nem véletlen tehát, hogy az autonóm járművek fejlesztésében a hagyományos autógyártók mellett a nagy infokommunikációs cégek vesznek részt igen aktívan.

Bár az elektromos autózás elterjedésében csak kis szerepe lehet egy önkormányzatnak, előremutató projektekkel mégiscsak hozzájárulhat az e-mobilitás népszerűsítéséhez. Kovács Lajos alpolgármester egy kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat városüzemeltetési célokból már használ elektromos autót, nemrégiben pedig elektromos kisbuszt helyeztek üzembe a Normafán. Lobbiznak annak érdekében, hogy a főváros minél több elektromos buszt közlekedtessen a hegyvidéki járatokon, jövőre pedig az FKF-fel együttműködve nagyszabású projektet indítanak, amelynek keretében elektromos meghajtású kukásautókkal látják majd el a XII. kerületi szemétszállítási feladatokat.