Meg kell őriznünk mindazt, amit örökségül kaptunk

„Magyarország újra a saját kezébe vehette a sorsát, nagy erővel fogott hozzá, hogy új államot, és amint Petőfi fogalmazott, új hazát teremtsen. Ám rövidesen rá kellett döbbennie, nem elég szabad országot megkísérelni, felépíteni, ha rákényszerítik, a szabadságért harcolni is kell” – mondta ünnepi beszédében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az önkormányzat által szervezett március 15-i koszorúzással és díjátadással egybekötött megemlékezésen.

„Mit őseink egy ezredév előtt tevének, azt kell tenni most tinektek (...). Egy új hazát, mely szebb a réginél, és tartósabb is, kell alkotnotok” – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című költeményével idézte fel az először megválasztott országgyűlési képviselők küldetését. Emlékeztetett, az első felelős minisztérium és az áprilisi törvények alapján létrejött nemzetgyűlés hatalmas lendülettel látott munkához, hogy a március 15-i tizenkét pontot és a reformkor célkitűzéseit valóra váltsa. „A rendelkezésükre álló rövid idő alatt máig ható munkát végeztek. Magyarország újra a saját kezébe vehette a sorsát, nagy erővel fogott hozzá, hogy új államot, és amint Petőfi fogalmazott, új hazát teremtsen. Ám rövidesen rá kellett döbbennie, nem elég szabad országot megkísérelni, felépíteni, ha rákényszerítik, a szabadságért harcolni is kell” – tette hozzá. Kiemelte: Magyarország 1989-90-ben vált szabaddá, és ma örülhetünk annak, hogy mi döntünk arról, merre haladjunk, mi döntünk szabadon az ország sorsáról. Gulyás Gergely kitért arra is, hogy ma béke van, bár soha az elmúlt 25 évben olyan közel nem éreztük a háború fenyegetettségét, mint most. „Az országnak nem lehet más célja, minthogy béke legyen” – húzta alá, hozzátéve, hogy most is különösen fontos elismerni azokat a kiemelkedő teljesítményeket, amelyek hozzátesznek az ország, egy város és egy kerület életéhez.

„A nemzeti ünnep a közösséget működtető teljesítmények elismerése, a köszönetmondás ideje. A kerületet is az egymásra figyelő emberek összehangolt munkája működtetni. Ma a feladat tehát az, hogy miközben az országban meg kell őrizni a békét, a nemzet függetlenségét 174 év után is megőrizzük, aközben ismerjük meg azokat, akik sokat tesznek azért, hogy a mindennapok értékesebbek, tartalmasabbak és biztonságosak legyenek” – magyarázta. „Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor büszkék lehetünk arra, hogy a saját időnkben mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy az ország teljesedjen, fejlődjön, és megőrizzük mindazt, amelyet örökségül kaptunk: a szabadságot, a függetlenséget és a békét” – zárta gondolatait Gulyás Gergely.

A MOM Kulturális Központban tartott ünnepi megemlékezésen idén is kiváló műsorokat láthattunk. Dankó Richard zeneszerző, zongoraművész és karmester Janszó Orsolya operaénekesnő közreműködésével a Nemzeti Dallal idézte fel Petőfi Sándor azonos című versét, a Németvölgyi Általános Iskola 4. A. osztályos tanulói a forradalom legfontosabb történéseire emlékeztettek, Sörregi Anna és kísérőzenekar pedig kultúránk színes ékköveit kalotaszegi dallamokkal és legényes táncokkal tárták elénk.

A hagyományokhoz híven, a március 15-i megemlékezésen a díjátadásokra is alkalmat adott.

Székely Csaba tűzoltó törzsmester és Takács Bálint rendőrszázados a Hegyvidék Közbiztonságáért díjat vehette át Pokorni Zoltán polgármestertől, Sztanyó István rendőr alezredestől és Veres Péter tűzoltó ezredestől, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság észak-budai kirendeltségének vezetőjétől.

James Atkins vállalkozó, a biológiai sokféleség lelkes képviselője, a Kertjeinkben a természet című pályázat ötletgazdája, a Szent János Kórház terápiás kertjével kapcsolatos fejlesztések egyik megvalósítója, valamint Császy Alice helytörténeti kutató, Ha a házunk mesélni tudna és a Történetek a Böszörményi út 6-8. életéből című helytörténeti kiadvány szerkesztője a Hegyvidéki Közösségépítő díjat kapta meg, amelyet Pokorni Zoltán és Fonti Krisztina alpolgármester adott át nekik.

A „XII. kerület Sportjáért” „A” kategóriájában – amelyben a Hegyvidéken élő, tanuló, illetve dolgozó diákok, sportolók, edzők, sportvezetők és testnevelők részesülnek munkájuk elismeréseként – Szalay Júliát (aerobik), Balogh Mátét (tájékozódási futás), Bánkuti Alexandrát (szinkronúszás), Bársony Ottília Esztert (kajak-kenu), Gulyás Milán Balázst (torna), Horváth-Terták Júliát (Fit-kid), Kobela Kírát (akrobatikus R’n’Roll), Komoróczy Lora Fannit (úszás), Nagy Marcell Ádámot (atlétika-rúdugrás), Sági Nikolettet (judo), Szabó-Seri Lillát (műugrás és toronyugrás), Szórádi-Varga Lillát (sportmászás), Tajta Sárát (öttusa), Zimányi Líviát (úszás) díjazták kiemelkedő sportteljesítményükért.

A „XII. kerület Sportjáért” – a XII. kerületben tanuló, illetve dolgozó fogyatékossággal élő sportolók – „D” kategóriájában Kőrösi-Fehér Nándor műkorcsolyázó vehette át elismerését.

A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria által meghirdetett 1848. március 15-i eseményekhez kapcsolódó pályázaton az óvodások közül John-Szabó Lora Franciska, Győri Bella, Ábrahám Dániel, Oberajter Máté (I. helyezés – Normafa Óvoda), Koródi Emili, Beutum Elza, Polgár Vilmos, Manninger Johanna (II. helyezés – Táltos Óvoda), Cvijanovic Katarina, Espinola Lilianna, Molnár Fülöp, Vargyas János (III. helyezés – Mackós Óvoda), Győrfi Mira, Tóth-Gáti Hédi, Homoki Noémi, Irsay-Nagy Tünde (különdíj – Süni Óvodák) remekelt.

A kerületi általános iskolák alsó tagozatos diákjainak meghirdetett 1848-as történelmi magyar zászló pályázaton Jónás Márk, Subák Gábor, Verebes Róbert (I. helyezés – Virányos Általános Iskola), Darabánt Zalán, Mohácsi-Tornyai Barnabás (II. helyezés – Nyitott Világ Fejlesztő Iskola), valamint a Németvölgyi Általános Iskola 3. A. osztályos tanulói (III. helyezés), Herbák Dóri, Szőnyi Boróka, Tóth Borbála (különdíj – Zugligeti Általános Iskola) alkotásait díjazta a zsűri.

A felső tagozatosok esszéíró pályázatán Hayashi Erika (Zugligeti Általános Iskola) első, Hild Janka (Virányos Általános Iskola) második, Erdei-Király Dániel (Németvölgyi Általános Iskola) harmadik helyezést ért el, a Nyitott Világ Fejlesztő Iskola 7. osztályos tanulói különdíjban részesültek.

A március 15-i megemlékezés a Gesztenyés kertben, az 1848-as obeliszknél ért véget, ahol a nemzetiségek, egyházak, hagyományőrző és bajtársi szervezetek, a helyi közösségek, kulturális, oktatási intézmények, a rendőrség és a pártok képviselői helyezték el koszorúikat.

„Ha megkérdezzük az ismerőseinktől, hogy tudják-e a szüleik nevét, csodálkozva válaszolnak: persze, tudjuk! Ha megkérdezzük tőlük, tudják-e a nagyszüleik nevét, valószínűleg ugyanígy felelnek. A dédszülőkkel azonban már lehet, hogy zavarban vagyunk. A személyes történetünk általában egy évszázadra nyúlik vissza. A magyarok múltbéli koordinátarendszerét Petőfi Sándor, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Jókai Mór alkotják– nagyszülők és felmenők helyett rajtuk keresztül tájékozódunk az időben. Ők a mi magyar mitológiánk” – magyarázta Pokorni Zoltán, aki arról is beszélt, hogy a március 15-i megemlékezéshez hasonló ünnepek összetartják a magyar közösséget. Mint mondta nehéz eldönteni, hogy a történelmi eseménysorból mi az, ami leginkább segít a ma problémáinak megoldásában. „Jelenleg háború dúl a szomszédunkban. Hogy ebben tud-e segítséget nyújtani ’48 emléke, nehéz megmondani. Én azt látom, hogy a Hegyvidéken élő közösség nagyon jól vizsgázott az elmúlt hetekben. Gyönyörű példáit látjuk a segítőkészségnek: az itt élők sok más mellett szállást, ételt, jó szót vagy fuvart ajánlottak fel – függetlenül attól, hogy a bajba jutottak magyarul vagy ukránul beszélnek” – emelte ki Pokorni Zoltán, aki a Hegyvidéki Önkormányzat nevében Fonti Krisztinával közösen rótta le tiszteletét az emlékműnél.