Húszezer köbméter sittet tűntetett el a Normafáról az önkormányzat

Immár tíz éve zajlik a Normafa és környékének rendbetétele, a nagyszabású program eddigi eredményeit az önkormányzat és az Octogon magazin által szervezett építészeti konferencián értékelték a résztvevők. A rendezvénynek a megújult Normafa Síház biztosított helyszínt.

Az alábbi videón a 2023. október 12-én tartott konferencián elhangzott előadások vágatlanul megtekinthetők:

„Ez a fejlesztés abban egyedülálló, hogy volt rá elég idő. Tíz év alatt, apró lépésekben haladtunk előre, csak azt csináltuk meg, amire valóban szükség van. Nem kellett kapkodni, túl sok mindent elvégezni túl rövid idő alatt” – összegezte tapasztalatait a Normafa rehabilitációja kapcsán Pokorni Zoltán polgármester, aki arról is beszélt: egy évtizeddel ezelőtt, rendkívül lepusztult állapotban vette át az önkormányzat a Normafa területének fenntartását, ahol komolyabb fejlesztések legutoljára az 1970-es években történtek.

A polgármester felidézte, hogy a kormány támogatásával zajló Normafa-program keretében újultak meg a Hegyvidék pusztulófélben lévő, értékes épületei, az egykori, zugligeti lóvasút-végállomás, a Fácán vendéglő, valamint az úgynevezett Rajk-villa. Ezek rendezvényközpontként és helytörténeti gyűjteményként, a Zugligeti Általános Iskola felső tagozataként, valamint a Normafa Park Látogatóközpont részeként születtek újjá az elmúlt években.

„Arra is büszkék vagyunk, ami már nincs itt” – jelentette ki Pokorni Zoltán, utalva arra, hogy több tízezer köbméternyi betontól és acéltól szabadították meg a hegyet a Hotel Olimpia és a Sport Hotel, valamint két adótorony bontásával. Büszkeséggel szólt arról is, hogy mióta az önkormányzat fenntartásába került az erdőterület, a szálaló vágások is megszűntek, és tíz év alatt annyit gyarapodott az erdő, mintha 250 ezer darab, 10 centiméter átmérőjű fát ültettek volna.

A polgármester a legfontosabb célkitűzések között említette, hogy a látogatók ne autóval, hanem közösségi közlekedési eszközökkel menjenek fel a Normafára. Ennek érdekében, a kerület, a főváros, valamint a kormány együttműködésével fejlesztenék a libegőt, továbbá a fogaskerekű vasutat, aminek vonalát meghosszabbítanák lent a Széll Kálmán térig, fent pedig a Normafáig, egészen a látogatóközpontig.

A Normafa rendbetételéhez kapcsolódó, legújabb fejlesztés az étteremként és rendezvénytérként funkcionáló síház megújítása, melynek súlypontjairól a két tervező, Szabó Levente és Bartha András beszélt. Mint mondták, a Normafa Síház főhomlokzatát igyekeztek az eredeti állapotoknak megfelelően helyreállítani, ennek megfelelően alakították vissza a főbejárat mellett a félköríves teraszt, amit korábban beüvegeztek.

A síház hátsó, korábban elzárt részét visszaadták a kirándulóknak, a környezetbe nem illő büfés bódékat lebontották. Ezen a területen, a síház bővítményeként hoztak létre egy új pavilonépületet, ami egy erdei ház hangulatát árasztja – kívül-belül minden fából készült benne, a tető is pikkelyszerű fazsindelyfedést kapott.

„A Zugliget a Normafa kapuja, az ember itt azt érezheti, hogy egy másik világba keveredik” – fogalmazott Zoboki Gábor, aki az egykori zugligeti lóvasút végállomás-épületének rekonstrukcióját irányította. Az építész elmondta, hogy az épület középső részén eredetileg nyitott peron volt, amit később beépítettek. Ezt állították helyre a munkálatok során, oly módon, hogy hatalmas üvegablakokkal védett rendezvényhelyszínné alakították a látványos teret.

Az egykori Fácán vendéglő iskolává alakítása kapcsán Nagy Gergely tervező azt emelte ki, hogy az épület az elmúlt több mint százötven évben számos változáson, átépítésen ment keresztül. Emiatt a meglehetősen kusza alaprajzi elrendezést újra kellett gondolni az új funkciókhoz igazodva. Mivel a régi épületben nem fért volna el a Zugligeti iskola teljes felső tagozata, ezért egy új szárny is épült, benne egyebek mellett egy korszerű tornateremmel.

Benczúr László és Weichinger Miklós arról beszéltek, hogy a Normafa Park Látogatóközpontjának új épületében – ami szándékosan nem egy házformájú ház lett, hanem inkább „egy tektonikai takaró, egy vizuális jel” – a gazdasági, kiszolgáló funkciók mellett étterem, kávézó, kerékpár- és síkölcsönző, továbbá öltözők, mosdók, zuhanyzók is helyet kaptak. Műanyag sípálya is készült az épület tetejére, alatta pedig egy kétezer köbméteres esővízgyűjtőt helyeztek el, ami locsoláshoz, hópótláshoz és tűzivíz tárolásához is használható. Az új épület mellett a megújított Rajk-villa is fontos szerephez jutott, ennek földszintjére került az információs pont és a Normafa helytörténeti tárlata.

A környék közösségi tereinek megtervezésében a Platinium Group két munkatársa, Billing Tamás és Szalay-Szakály Zsuzsanna vállalt fontos szerepet. Mint mondták, első jelentős feladatuk a Libegő felső végállomása előtti terület rendezése volt, ezt követte az Anna-réti játszótér megújítása, az egykori Hotel Olimpia helyén az Eötvös Loránd park kiépítése, valamint a síház melletti parkoló és buszforduló felszámolásával egy új pihenőhely kialakítása.

Bár a lomkorona-tanösvény kivitelezése forráshiány miatt még várat magára, ennek tervei már elkészültek. Huszár András, a Hello Wood csapatának vezetője arról szólt, hogy a harmadik tervváltozat volt az, ami – számtalan találkozó, beszélgetés és közös bejárás után – a zöldszervezetek körében is egyöntetű támogatásra talált. Az elfogadott tervek szerint a létesítmény a lebontott Sport Hotel telkén készülne el, a tanösvény egyes, levélformájú teraszai pedig azokra a fafajokra irányítanák rá a látogatók figyelmét, amik a klímaváltozás miatt veszélyeztetett helyzetbe kerültek.

Az Anna-réti kápolna ugyan még építés alatt áll, de heteken belül átadásra kerülhet. Salacz Ákos, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye főépítésze kiemelte, hogy az építkezés a hívek pénzadományaiból indulhatott el. Márkus Péter és Koczka Kristóf koncepciója, illetve Merkel Tamás és a Red Clock Design Studio tervei alapján egy kicsi, de két irányban kinyitható épület valósul meg, így az nagyobb szabadtéri misék megtartására is alkalmas lesz.

Eltér István, a Budapesti Építész Kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzat és a főegyházmegye által öt évvel ezelőtt kiírt ötletpályázatot rendkívüli érdeklődés kísérte, igazán ritka ugyanis, hogy egy kiírásra hatvannál is többen adják be munkáikat. Az elnök hangsúlyozta, hogy az építészeti pályázatok inspirálóan hatnak a tervezőkre, ezért örvendetesnek tartja, hogy a XII. kerület az önkormányzatok között élen jár a tervpályázatok kiírásában.