Vaddisznó helyzet: Gyakran ismételt kérdések és válaszok

Mi az az ASP?

Az afrikai sertéspestis (ASP) egy nagyon fertőző, sertésekre nézve halálos kimenetelű, testnedvekkel terjedő betegség, ami 2018-ban jelent meg az országban. Ez a betegség a sertéseket támadja meg, így nemcsak a vaddisznót hanem a házi sertést is. Ez azt jelenti, hogy rendkívül veszélyes lehet egy egész gazdasági iparágra, ezért az állam mindent elkövet, hogy ezt a betegséget megfékezze. Ennek érdekében különböző intézkedéseket hozott, melyek gyakorlatilag elveszik a kerület (ahogy mindegyik érintett település) mérlegelési és döntési jogát arra vonatkozóan, hogy milyen megoldással próbálják elejét venni a járványnak. Az ország területét - fertőzöttségtől függően- különböző övezetekre osztották, és ezeken belül különböző akcióterveket kell követni. Bővebben a NÉBIH oldalán lehet erről olvasni: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

Meddig tart ez a járvány?

A NÉBIH oldalán nyomonkövethetőek a legutóbbi fertőzött esetek ( https://portal.nebih.gov.hu/asp-elofordulasok ). Amíg az utolsó fertőzött állat elejtésétől, vagy megtalálásától nem telik el 180 nap, a járvánnyal kapcsolatos előírások felülvizsgálata fel sem merül.

Hol érhető el az a jogszabály, amit az önkormányzat is követ?

Az ASP-vel kapcsolatos intézkedéseket az Országos Főállatorvos határozata jelöli ki. Ezt a Földművelésügyi Értesítőben teszik közzé, mely szintén megtalálható a NÉBIH oldalán, OFÁ határozat néven: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

Miért alakult ki a jelenlegi helyzet a kerületben?

A helyzetet több, egymással összefüggő tényező alakította: korábbi joghézag (belterületi vadaknak nem volt felelőse), az afrikai sertéspestis (ASP) miatti korlátozások, az etetés/források városi koncentrálódása, illetve korábbi csapdázási és gyérítési gyakorlatok változása.

A korábbi joghézag azt takarta, hogy míg a külterületeken, település határain kívül az ún. vadászatra jogosult végzi a vadgazdálkodást, kordában tartja – meghatározott célszámok alapján- az egyes állatok populációinak számát, felel a vadállatokért, megtéríti az általuk okozott kárt, folyamatosan monitoringozza az állatok életkörülményeit, a belterületen nincs ilyen: a belterületek nem vadászterületek, következésképp vadásztatra jogosult sincs, aki felügyelhetné a vadállományt, miközben minden vad állami tulajdon. Az önkormányzatok viszont nem vadgazdálkodók, a gyakorlatban nem létezik városi vadgazdálkodás. Közegészségügyi helyzetben (pl dög fekszik a város területén) a NÉBIH, közbiztonsági probléma esetén a rendőrség az illetékes. Az önkormányzatok jól felfogott érdekükben, a saját lakosaik védelmében próbálják megoldani a helyzetet, állami segítség nélkül.

2025 végén megváltozott a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény; több más változtatás mellett bekerült egy teljesen új fejezet, mely kifejezetten a lakott területen belül felbukkanó és kárt okozó vadak eltávolítását szabályozza: a döntési jogkör a polgármesterhez került, így ezentúl a települések önkormányzatainak kell ellátnia egy alapvetően vadászati, állategészségügyi és közbiztonsági feladatot. Az új jogszabály részleteinek értelmezése még folyamatban van.

Az ASP miatti korlátozások - etetési, itatási tilalom, dagonyák létesítésének tilalma - a külterületek vonzerejét meglehetősen megtépázták: míg az erdőben -főleg nyáron- a száraz, kemény földben kell megtatálni az élelmet, miközben vadásznak a disznókra, belterületen nincs vadgazdálkodás és terülj-terülj asztalkám fogadja őket: locsólórendszerek, a friss gyep alatt puha föld kövér gilisztákkal, széthagyott gyümölcsök, hiányos kerítések mellé telepített komposztálók, kukákban hagyott ételmaradékok, az elhanyagolt telkeken pedig kiváló, vackolásra alkalmas helyek.

Az ASP megjelenése után az élve mozgatás/telepítés megszűnt, és a korábbi városi gyakorlatok (pl. állatok összegyűjtése és elengedése) nem voltak megengedettek. Az akkori vezetés vélhetően nem akarta vállalni az állatok elpusztításával járó konfliktusokat, 2018 óta nem fogta őket be. Az állatok szaporodása természetesen nem állt le ezalatt, és a 2018-ban megjelent járvány okozta létszám csökkenést hamar behozták.

Miért választotta az új városvezetés a csapdázást?

A belterületen -azon belül is városi környezetben- való kilövésnek nagyon magas a biztonsági kockázata. Szinte mindig lehet számítani a lakosok jelenlétére, akár a késő éjjeli vagy kora hajnali órákban is, ezért nem lehet 100%-os biztonsággal végrehajtani a vadászatot. A lövés hangja nem csak a célbavett kondát, de akár több száz méteres távolságban minden állatot megriaszt, a pánikba esett állatok reakcióját nem lehet kiszámítani: tehát azzal, hogy egy konda néhány tagját célba veszik a vadászok, akár két utcával arrébb is okozhatnak riadalmat, így ott is történhet baleset, ahol nincs éppen kilövés, és így biztosítva sincs a helyszín.

Épített környezetben, beton vagy fém felületen az eltévedt golyó gellert kaphat, és teljesen más irányba továbbrepülve találhat el valamit vagy valakit.

A belterületi vadászatot a biztonsági kockázatok (céltévesztett lövés, pánik, szétszéledés, lakosság veszélyeztetése) miatt elvetették. A csapdázás lassabb, de biztonságosabb és hatékonyabb módszernek tűnik.

2018-ig a populációt csapdázással tartották kordában, sikeresen alacsonyan tartva a vaddisznók számát. Akkor egy úgynevezett vaddisznós kertbe szállították el a befogott állatokat. Erre ma már az ASP miatti korlátozó intézkedések miatt nincs lehetőség.

Hogyan történik a csapdázás?

A csapdázás folyamán etetéssel odaszoktatják az állatot a csapdához (ami egy nagyjából szoba méretű ketrec), majd amikor a lehető legtöbb állat van a ketrecben, a befogást végző szakember lezárja a csapda ajtaját. Ezt követően -ha szükséges- sötét színű textillel körbetakarják a ketrecet, hogy az állatokat senki se zavarja, ne essenek pánikba. Ez leginkább akkor szükséges, ha a ketrec közel esik az úthoz, vagy lakott környezethez. Ezután kalodákban elszállításra kerülnek az állatok és túlaltatják őket.

Milyen hátrányai vannak a csapdázásnak?

A csapdázás ideiglenesen több állatot vonzhat az etetési pontra, a beetetés hetekig eltarthat, és türelmet igényel.

Milyen előnyei vannak a csapdázásnak?

Egyszerre több állat befogása lehetséges, és nem kell attól tartani, hogy akár több száz méterrel arrébb riadalmat vált ki a tevékenység, mint a kilövés esetében. Ha senki sem piszkálja őket a ketrecben, akkor nem esnek pánikba, és nem tapossák el egymást, nem okozunk indokolatlan szenvedést az állatnak.

Mi történik a csapdában elfogott állatokkal?

Az állatokat kalodákba terelik, elszállítják és egy másik helyszínen túlaltatják (stressz és fájdalom minimalizálása érdekében). A belterületi lelövést és a csapdában való leölést elvetették az állatvédelmi és biztonsági aggályok miatt.

Mikor indult a mostani csapdázási akció és mire számíthatunk?

A csapdázás október-november hónapokban indult. Remény szerint néhány hónapon belül érezhető lesz a változás, de a vaddisznó intelligenciája és alkalmazkodóképessége miatt további intézkedések is szükségesek.

Miért nem engedik el az állatokat?

A városban nem maradhatnak, viszont az ASP járvány miatti intézkedések tiltják, hogy az befogott vaddisznót elengedjék, de már amúgy sem tudná az önkormányzat átköltöztetni őket sehova, mert a vaddisznós kerteket a járvány elején felszámolták.

Miért nem csalják vissza az erdőbe őket?

A vaddisznó nagyon okos és remekül alkalmazkodó állat, a városi élet nekik sokkal kényelmesebb: elhagyatott telkekre be tudják magukat vackolni, a kukákból, széthagyott ételmaradékból, rosszul kezelt zöldhulladékból remekül elélnek, és még nem is vadásznak rájuk. Amíg a városi lét nem lesz kényelmetlenebb, mint kint lakni az erdőben, nem fognak kimenni az erdőbe, ráadásul a kerületben lakó vaddisznók egy része már a városban született, egész életét a városban töltötte, ezek az állatok még kevésbé motiváltak arra, hogy egy küzdelmekkel teli, idegen helyre menjenek önszántukból. A kondák vándorolnak, de az életterük nagyjából lehatárolható, messzebb nem nagyon mennek a szokásos helyüktől. Ha a jogszályok meg is engednék, hogy elszállítsák őket 10-30 km-re, onnan még vidáman visszamennének az eredeti helyükre. Az ASP miatti intézkedések egyike, hogy a “fenntartás célú” etetést, itatást, dagonyák létesítését a vadgazdálkodóknak megtiltották, így ún. szórással sem lehetne kicsalni őket (ha működne a szórás). A “fenntartás célú” etetés minden olyan etetés, ami nem az állat vadászatához szükséges, így az erdőbe való visszacsalogatásra használt “szórás” is tilos, hiszen az nem az állat elejtését szolgálja.

Miért nem csinál az önkormányzat vaddisznó menhelyeket?

Az ASP miatti korlátozások egyik első intézkedése az volt, hogy a vaddisznós kerteket felszámolták, és azóta sem lehet olyan kerteket, parkokat létesíteni, ahol sertés is van, ráadásul vadasparkot csak a vadgazdálkodó létesíthet. Ezeken felül, egy ilyen létesítménynek nagy területre van szüksége, hogy a megfelelő életkörülményeket biztosítani tudja az állatoknak. A kerületnek nagyon kevés olyan területe van, ami távol esik lakott területtől és több ezer négyzetméteres lenne, ráadásul ezek a területek nagyrészt Natura 2000 által védettek, a vaddisznóra jellemző taposás, túrás miatt ezeken a területeken járvány mentes időszakban sem kapna engedélyt ilyen jellegű tevékenységre. Jelen helyzetben nem lehet elengedni a disznókat, de ezen tiltás nélkül is szükség lenne a különböző helyekről érkező disznók tesztelése. PCR teszt eredménye jelenleg nem elegendő a Szigorúan Korlátozott Területen – ahol a kerület is található-, a jelenlegi eljárás viszont az állat kimúlásával jár, így végül egy állat sem kerülhetne be a parkba.

Miért nem ivartalanítják őket?

Az ivartalanítás általában olyan populációk tagjai esetében lehetésges, ahol az állatok egy körülzárt területen vannak, és valamilyen módon nyilvántartást vezetnek róluk, viselnek valamilyen megkülönböztető jelzést. Egy teljesen szabadon mozgó konda esetén ez nem áll fenn. Az ASP járvány miatti intézkedések egyike, hogy az elejtett állatot már nem lehet elengedni, ezért a fizikai beavatkozás eleve kizárt. A táppal bejuttatott hatóanyagok egyik alapvető feltétele lenne, hogy ugyanaz a példány, a súlyának, korának megfelelő hatóanyagot egye meg rendszeres időközönként. Szabadon mozgó, folyamatos fluktuációban lévő kondák esetében, ahol az egyedek beazonosítatlanok, ez nem teljesül. Bizonyos sertéstelepek valóban használnak egy injektálható szert kan disznók néhány hetes rutinszerű ivartalanítására azért, hogy a kan disznó húsa is feldolgozható legyen, de a készítmény hatása nem végleges, és leginkább házi sertéseken kipróbált eljárás. Vadon élő, beazonosítatlan, vándorló életmódot folytató kan vaddisznók esetében nem kivitelezhető ez az eljárás.

Miben segíthet a lakosság a vaddisznók távol tartásában?

A lakosság segítsége elengedhetetlen ahhoz, hogy a városi környezetet minél kényelmetlenebbé tegyük a vaddisznóknak, hogy ne tudjanak/ne akarjanak ott fészket csinálni, ne találjanak élelmet, így kevésbé lesznek motiváltak arra, hogy bent maradjanak a városban.

• Kerítések állapotának javítása, minőségi kerítés létesítése.

• Lehullott gyümölcs összegyűjtése.

• Zöldhulladék és komposzt helyes, zárt kezelése.

• Ételt (ételmaradék, felügyelet nélküli kutya-/macskaeledel) ne hagyjunk kint az udvaron, kertben

• Elhanyagolt kertek rendezése.

• Erdőben kutyát pórázon tartani, kijelölt ösvényen maradni.

Milyen önkormányzati technikai megoldások vannak, próbáltak-e alternatívákat?

A kerület vadriasztókat szerelt fel, feromon spray-t próbált, és továbbra is keresik az alternatív módszereket. A hanghatásokat, fényeket kiadó szerkezeteket egy idő után megszokják az állatok,és már nem tartanak tőlük, ezért ezeket cserélgetni kell. Cél a vaddisznók külterületen tartása — nem elsősorban az elpusztítás.

Mi az elsődleges cél az intézkedéseknél?

Az elsődleges cél a lakosság biztonsága és a vaddisznók belterületen kívül tartása. Ezért vetette el a kerület vezetése a belterületi kilövést, és ezért kezdte el a csapdázást az állatok számának visszaszorítása érdekében, illetve keresi azokat a módszereket, amik segítenek a kerületen kívül tartani a vaddisznókat.

Mi csináljak, ha találkozom egy vaddisznóval?

Ne menjünk hozzá közel!

Adjunk neki menekülési lehetőséget, ne álljuk el az útját!

Ne szorítsuk sarokba!

Kerüljük el az útját, lassan távolodjunk el!

Kanok párzási időszakban különösen veszélyesek lehetnek, a kocák a malacaikat védve lehetnek veszélyesek.

Sebesült vaddisznót nem szabad megközelíteni!

Ha fekszik az állat, de még láthatóan él, akkor sem szabad a közelébe menni!

Kutyát soha ne sétáltassunk póráz nélkül erdőben, mert a vaddisznó rátámadhat!

Kit tudok hívni, ha vaddisznót látok?

Közvetlen veszély esetén, vagy ha veszélyes helyzetet lát, a rendőrséget kell hívni: 112

Ha elhullott állatot lát, akkor a NÉBIH vonalát kell hívni: 06 80 263 244

Ha információval tud szolgálni, hogy merre látott vaddisznót, vagy általános kérdése van, a Zöld Iroda számát tudja hívni: 06/70/9388474.