Építészhallgatókat díjaztak

Az Árkay-díjat minden évben a legkiemelkedőbb diplomamunkát beadó MOME-s építészhallgató kapja meg, míg az Árkay-pályázaton egy konkrét feladatra, idén a Mátyás király úti Waldorf iskola bővítésére vár építészeti megoldásokat az önkormányzat. Az elbírálás megtörtént, a díjazottak a kulturális szalonban Fonti Krisztina alpolgármestertől vehették át az elismeréseket.

Hegyvidéki hagyomány, hogy az önkormányzat támogatja a MOME végzős építészhallgatóit, ezért hozta létre 2003-ban az Árkay-díjat, majd nyolc évvel ezelőtt az Árkay-pályázatot – hívta fel a figyelmet Hapszné Tarcsafalvi Eszter. A kerület főépítésze kiemelte, hogy minden alkalommal friss építészeti gondolatokkal, kreatív ötletekkel találkoznak, ami szakmai szempontból különösen örömteli a főépítészi iroda számára.

Kovács Csaba arról beszélt, hogy a tervpályázat esetében a témát az önkormányzat adja, és sok esetben az erős építészeti érintettség mellett az egyetem más szakjait is be tudják vonni a projektbe. Ezúttal viszont egy nagyon konkrét és egyben összetett problémakörre, a Waldorf iskola bővítési lehetőségeire kérdezett rá a pályázat, méghozzá az építészeti megoldásra fókuszálva.
A Waldorf iskola a tanítási módszere miatt eleve egy különlegesség, ráadásul ebben a konkrét intézményben fejlődési nehézségekkel küzdő gyerekek tanulnak. Különleges a helyszín is, mert az épület az erdő közepén áll, a terepviszonyok pedig rendkívül összetettek.

Ami a díjat illeti, ezúttal a diplomatémák spektruma igencsak széles volt, ezt a zsűri pozitívan értékelte és különösen azt, hogy az építészeti kérdésfelvetések mellett nagyfokú szociális, társadalmi érzékenység jellemezte a hallgatók munkáit. A MOME Építészeti Intézet igazgatója szerint az elmúlt 5-10 évben egyre inkább jellemző, hogy a hallatók az építészeti megoldásokkal keresik a válaszokat a releváns társadalmi folyamatokra.

Fonti Krisztina mindenekelőtt örömét fejezte ki, hogy két év után végre személyesen kerülhetett sor a pályázatok bemutatására és a díjak átadására.

„Jó látni, hogy évről évre jobbak az előadások, élmény hallgatni és látni a prezentációkat” – hangsúlyozta. Komplex volt a téma, amit még tovább nehezített, hogy a Mátyás király úti területet a Waldorf iskola csak bérli, nyáron ezen a helyen működik a napközis tábor, ami rendkívül fontos az önkormányzat számára. Ilyenkor naponta száznál is több gyerek tölti itt a vakációját a gondtalan nyaralásukat nem sértheti az iskola bővítése.
Nem lehet tehát a területből nagy szeleteket kivágni, és ezt a szempontot sok pályamunka nem vette eléggé komolyan – jegyezte meg az alpolgármester hozzátéve, hogy az értékeléskor erre a momentumra kiemelten figyeltek. „Az iskola bővítésének úgy kell megvalósulnia, hogy a táborfunkció a lehető legkevésbé sérüljön” – emlékeztetett.

Ehhez kapcsolódva a szakmai értékelést a főépítész azzal kezdte, hogy Füleki Dorottya és Szelevényi Oszkár pályázatát dicséretben részesítette a bíráló bizottság. Ezeknél a munkáknál a programmal való összhang nem teljesült maradéktalanul, ám az építészeti teljesítmény annyira magas színvonalú, amit szerettek volna elismerni. Elmondta, hogy a bírálatkor arra figyeltek, hogy a bővítés léptéke a tervezési programmal arányos legyen, a terv kihasználja az iskolaépület adottságait, érzékenyen reagál a természeti, környezeti, táji adottságokra, összhangban van terepviszonyokkal, és az anyaghasználat reflektál az eredeti környezet adottságaira.

Mindezek alapján a zsűri a pályázat harmadik díját Balogh Enikőnek, a másodikat Veres Dórának ítélte, míg az első díjat Monti Elvira kapta.

A végzős hallgatók számára kiírt diploma díjról Hapszné Tarcsafalvi Eszter elmondta, hogy négy diplomamunka maradt az utolsó körre. Király Csenge Jolán zebegényi telek revitalizációja, Kovács Áron menedék a Zsíl-völgyben, Váradi Botond kert témájú terve és Novák Máté Lénárd art factory című diplomamunkája közül utóbbi érdemelte ki az Árkay-díjat.

A győztes az óbudai harisnyagyár épületének megújításakor javaslatot ad a zárványszerű terület és a környező beépítés közötti kapcsolódási pontok kialakítására, az egykori gyár hasznosítását komplex funkció létrehozásával éri el. A tervezett kiegészítések, hozzáépítések a meglévő beépítés adottságaira érzékenyen reagálnak, a belsőtéri világ az ipari épületek karakterével és a funkcióval összhangban van, a zsűri külön kiemelte a terv magas színvonalú grafikai kidolgozottságát.