Emlékezés a második világháború XII. kerületi áldozataira

A második világháború XII. kerületi áldozataira emlékezett az önkormányzat annál az emlékműnél, amit épp egy évvel ezelőtt avatott fel a Városmajorban. A szobornál Pokorni Zoltán polgármester, Bernyák Adrienn, a körzet képviselője, valamint Gámán Gábor, Gidófalvy Dénes és Mikó Gergely önkormányzati képviselők, a Fidesz-KDNP frakció tagjai helyezték el az emlékezés virágait.

Pokorni Zoltán felidézte, hogy az önkormányzat közel húsz éve döntött egy olyan, második világháborús emlékmű felállításáról, ami egyszerre emlékezik meg az összes, XII. kerületi áldozatról, civilekről és katonákról, keresztényekről és zsidókról. Ez, mint fogalmazott, egy nemes és mindenki által támogatott szándék volt, a kiválasztott szimbólum azonban, a turul már a kezdetektől vitákat váltott ki. Annak érdekében, hogy „ezek a viták ne árnyékolják be a közös emlékezést, hanem valóban összekössön minket a halottainkra való fájdalmas emlékezés”, két évvel ezelőtt arról határozott az önkormányzat, hogy a turulszobor helyett egy másik emlékművet állít.

„A második világháború egyik legpusztítóbb ostromát élte át Budapest, ahol a huszadik század két leggyilkosabb diktatúrája, Hitler és Sztálin csapott össze. Sok tízezer ember halálát okozó, gyilkos ostrom folyt itt” – emlékeztetett a polgármester, aki arról is beszélt, hogy pár évvel ezelőtt, amikor egy pályázat keretében arra kérték a Hegyvidéken élőket, írják meg a házaik történetét, a leghatározóbb élmények még mindig az ostromhoz, a „pincében bujkálás, a bezártság, a rettegés, a félelem időszakához” kötődtek.

„Nemcsak azok az áldozatok, akiknek az életét vették el brutális és kegyetlen módon, hanem azok is, akinek a jövőbe vetett hitét, az élete értelmét, megtakarított vagyonát, egzisztenciáját, mindenét elvették” – hangsúlyozta Pokorni Zoltán. Szerinte az áldozatokra való emlékezéssel nem bűntudatot kell ébreszteni a ma élőkben, hanem az a cél, hogy „felelősségtudatot támasszunk mindenkiben, leginkább a fiatalokban, hogy ne feledjék el, milyen gonoszságokra képes az ember”, és a múltbéli tragédiák soha többé ne fordulhassanak elő.