Elkészült az engesztelőkápolna a Szent Anna-réten
A hívek adományaiból felépült a sokak által régóta vágyott Boldogságos Szűz Mária Világ Győzelmes Királynője engesztelőkápolna a Szent Anna-réten. A szentélyt a szeplőtelen fogantatás ünnepén, mennyeien szép, hólepte környezetben dr. Erdő Péter bíboros áldotta meg több száz hívő részvételével.
„Több évtizedes vágyunk, óhajunk valósult most meg” – jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Szent Anna-réti kápolna avatóünnepségén. A politikus az eseményen arról beszélt, hogy az elmúlt tíz évben több mint kétszáz új templom épült a Kárpát-medencében, amikre a keresztény hitünk és a nemzetünk megmaradása szempontjából óriási szükség van.
A Szent Anna-réten most elkészült kápolnát Soltész Miklós szerint azért is ünnepelhetjük, mert „a nemzet fővárosa felett áll, ránéz és rávilágít arra a városra, melyet annyira szeretünk, és amelynek annyira fontos a keresztény hit és a keresztényi üzenet”. A kápolna üzenete – tette hozzá –, hogy az engesztelés is fontos a mai világunkban, amikor annyi a békétlenség, hiszen nemcsak a háborús vidékeken, hanem a nemzeten, országon, egyházon, családon belül is van mit engesztelni. Mint fogalmazott, „nem azt kell nézni, milyen tervek alapján, milyen méretben épült meg, hanem a szándékot, és azt a csodát, ami itt megvalósult – ezért is támogattuk a templom felépítését”.
„Közel nyolcvan évvel ezelőtt tették le az első alapkövet, azóta várakozunk, hogy megépüljön ez a kápolna, amiről olyan sokan ábrándoztak. Hosszú, izgalmas és eseményteli várakozás volt ez” – idézte fel az előzményeket a kerület polgármestere. Pokorni Zoltán felelevenítette, hogy pár évvel ezelőtt a Hegyvidéki Önkormányzat az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyével közösen tervpályázatot írt ki a misézőhely megvalósítására. Példátlanul sokan, közel hatvanan jelentkeztek az építészeti pályázatra, közülük Koczka Kristóf és Márkus Péter terve kapta a legtöbb szavazatot a zsűritől.
A polgármester arról is szólt, hogy a két fiatal építész koncepciója alapján a kiviteli terveket Merkel Tamás és Rónai Piros készítette el. Az üveg oltárkép, az oltár és a kereszt Lenzsér Péter és Lenzsér-Mezei Kata munkáját dicséri, a harang pedig a Világ Királynője Engesztelő Kápolnáért Alapítvány adománya. Salamin András is sokat tett azért, hogy a kápolna létrejöjjön - a közeli, kis kápolnát is az ő családja építette, továbbá ő kezdeményezte, hogy az Anna-rét neve ismét Szent Anna-rét legyen.
„A Normafa-program keretében terveztük felépíteni ezt a kápolnát, de az orosz-ukrán háború miatt minden beruházást felfüggesztett a kormány. Soltész Miklós, valamint Eperjes Károly színművész bíztatta az önkormányzatot, hogy akkor se hagyjuk magunkat, ha nincs költségvetési támogatás, ezért a hívekhez fordultunk. Nem hittem volna, hogy ilyen példátlanul rövid idő alatt összejön a kívánt összeg” – mondta el Pokorni Zoltán.
A hívek több mint kilencvenmillió forintot adtak össze, mintegy ötszáz személy, illetve közösség nyújtott anyagi segítséget. A legnagyobb összeget, harmincmillió forintot egy orvos házaspár, Márkus Szilvia és Márkus Attila biztosította, de a polgármester köszönetet mondott mindenkinek, aki akár csak pár száz forinttal segítette az építkezést.
A Világ Győzelmes Királynője tiszteletére épített új engesztelőkápolnát megáldó Erdő Péter bíboros az ünnepi szentmise keretében arról szólt, hogy hosszú évtizedek óta sokan járnak a Szent Anna-rétre imádkozni, engesztelni. Az engesztelés mozgalmának a fatimai jelenések adtak különös lendületet, már több mint száz évvel ezelőtt. A második világháború idején sokan gondoltak arra, hogy épüljön egy engesztelőkápolna a Szent Anna-réten, ahol a Boldogságos Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának, a Világ Győzelmes Királynéjának közbenjárását kell kérni, hogy vége legyen a háborúknak, hazánk és nemzetünk megmeneküljön a pusztulástól.
„Idestova három emberöltő telt el, de nem szűnt meg az imádság. Ez már maga is különös felszólítás és kegyelem lehet. Bátorítás arra, hogy tegyünk valamit a régi álom megvalósulásáért” – magyarázta a bíboros. Hozzátette: mivel a terület nem volt az egyház tulajdona és ma sem az, széleskörű együttműködésre volt szükség, hogy itt, ha szerény méretekben is, de művészi igénnyel az építkezés megindulhasson.
„A mostani kápolnaszentelés nem jelenti még semmilyen magánkinyilatkoztatás egyházi jóváhagyását, de imádság és esedezés azért, hogy ez a hely különleges kegyelmek forrása legyen a magyar nép számára. Akik idejönnek, részesüljenek sok áldásban, kapjanak olyan kegyelmeket, amelyekről emberi fantáziával még csak nem is álmodhatunk, folytatódjék másképp, boldogabban, szentebbül az életük” – mondta ünnepi beszédében dr. Erdő Péter.
Az eseményről készült videót itt tekintheti meg:
.