Csodákkal indult a Hegyvidéki Nyár
Tündérek, Árgyélusok, lakodalmasmenet, plüssmackók, hihetetlen varázslatok, görkoris diszkó, habos (s)öröm és bakancslistás élmények – mesébe illő pillanatokkal érkezett a Hegyvidéki Nyár, amely a MOMKult kertjében és a Sirály sétányon ragyogta be a tartalmas kikapcsolódásra vágyók hétvégéjét.
„Most először tartunk Hegyvidéki Nyár címmel rendezvényt, de nem előzmény nélküli a mai program. Hegyvidéki Napok, Hegyvidéki Piknik, Kutya jó nap, Gesztenyenap, Hegyvidéki Ősz, Adventi vásár – csakhogy néhányat említsek az elmúlt évek jelentős kulturális eseményei közül, amelyeken sokan a jelenlevők közül is részt vettek” – kezdte köszöntőbeszédét Fonti Krisztina. Az alpolgármester felidézte, hogy az egykor nagyszabású rendezvények mára meghittebb, családiasabb programokká szelídültek. „Ez persze nem teljesen saját döntés volt, a körülmények is alakították. Először a koronavírus szólt bele drasztikusan az életünkbe oly módon, hogy sok minden, amit korábban természetesnek vettünk, megváltozott. Két évig – kis túlzással – nem maradt más csak a család, a biztonságosnak vélt négy fal és a természetjárás. Bezártak az intézmények, elmaradtak a várt és népszerű programok, a közösségi élet a világhálóra költözött. Nem volt könnyű, de alkalmazkodtunk és átvészeltük ezt az időszakot. Megváltozott szokásokkal tértünk vissza a hétköznapokba. Elfogadtuk és megtapasztaltuk, hogy a meghittség, a kisebb tér, a kevésbé hangos programok ugyanolyan tartalmas szórakozást adhatnak, mint a fesztivál jellegű grandiózus rendezvények” – emlékeztetett Fonti Krisztina, aki kitért arra, is, hogy a járványt követően szinte rögtön kitört a háború a szomszédunkban. „Ismét olyan történések, amelyek felborították a mindennapi életünket. Megint valami olyan, amiről korábban csak a legidősebb nemzedékeknek volt tapasztalata; nekünk hála Istennek, nem. Tudom, furcsa, hogy ezen a családi rendezvényen nem csak vidám mozzanatokat idézek fel, de fontosnak tartom, hogy a nem várt történésekről is szóljak. Mert, amikor erről beszélek és önökre, idősekre, fiatalokra, kisgyerekes családokra nézek, hálát érzek a szívemben. Nemcsak azért, mert minket választottak ezen a szép nyáreleji napon, persze ezért is. De sokkal inkább azért vagyok hálás, hogy az elmúlt évek és a jelen megpróbáltatásai, félelmei ellenére is itt lehetünk, együtt lehetünk. Biztonságban lehetünk a MOMKult kertjében és a Sirály sétányon. Hálás vagyok, hogy önfeledt, mosolygó gyerekeket látok. Túlzásnak tűnhet, amit mondok, de úgy gondolom, nem az, amikor néhányszáz kilométerre innen valódi fegyverekkel valódi háború zajlik. Mi itt, Magyarországon és a Hegyvidéken szerencsére békében élhetünk” – zárta gondolatait Fonti Krisztina, aki ezután – a hagyományokhoz híven – Czeller Gáborral, a Magyar Biokultúra Szövetség elnökével közösen az Ökopiacon árusító termelők által a saját termékeikből összeállított biokosarakat adott át a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthonának, Óvodájának és Általános Iskolájának. „Nézzétek, elrabolták az alpolgármestert! – kiáltott fel a közönség soraiban egy kislány. A kosarakat éppen átadó Fonti Krisztinát ugyanis kézen fogta egy ötévesforma kisfiú és egyszerűen elvitte. Egy közeli asztalkához ültek, ahol beszélgetésbe elegyedtek. Mindenki őket figyelte. „Nagyon szeretem a gyerekeket, nem döbbentem meg. Nem akarta elengedni a kezemet, persze nem is ellenkeztem. Megjött az étvágya a friss zöldségekből és gyümölcsökből álló biokosaraktól. Azt akarta, hogy közösen együk meg a finomságokat, de mondtam neki, hogy másoknak is hagyni kell belőle, így végül abban maradtunk, hogy a lakomát későbbre tesszük, mert kezdődik a koncert. Jót beszélgettünk, nagyon aranyos volt” – árulta el lapunknak Fonti Krisztina.
Varázslatos pillanatokból nem volt hiány: a színpadon Balogh Melinda és Bősze Tamás Jean- Tündér Ilona és Árgyélus széphistóriájához teremtett varázslatos zenei világot. Moldvai, gyimesi, gyergyói és kalotaszegi dallamok szárnyán repülhettünk a mesék világába, ahol egy nagyon fontos dolgot is megtanultunk. „Tündérek léteznek, nézzetek körül, itt is sokan vagytok! És persze Árgyélusok is léteznek, láttam közöttetek sokat. Ne feledjétek: az igazi szerelemhez nem kell más csak egy szép almafa. Kívánom nektek, hogy legyetek olyan szerencsések, mint Árgyélus és Tündér Ilona!” – mondta a lakodalmas menet végén Balogh Melinda, avagy ahogy a kicsik megismerték, Tündér Ilona.
A Hegyvidéki Nyár mesébe illő kalandjai a koncert után sem értek véget. Az ArcPiktor Műhelyben a gyerekekből virágtündéreket, pillangókat, mesebeli állatokat, királyfit és vándorlegényt, igazi rajzfilmhősöket varázsoltak, míg a Tündérhaj szobrászműhelyben virágfrizurák, virágdíszes, koszorús hajköltemények, hajfonatok készültek. A nap végén a Sirály sétány várta a görkorizás szerelmeseit, akik örökzöld slágerek szárnyán siklottak az önfeledt kikapcsolódás birodalmába.
Persze, felmerül a kérdés: egy ilyen nap után hogyan lehet vasárnap is megtölteni a MOMkult kertjét? Nos, játékkal, zenével és megannyi csodával, amik nemcsak ámulatba ejtenek, hanem a fantáziát is megmozgatják.
Kedvcsinálónak mindjárt ott volt a Plüssmacivarró workshop, amin a Maciművek jóvoltából bárki elkészíthette a saját plüssmackóját. A Kezes-lábas játszóházat kitaláló Bíró Szabolcs egyetemi tanár, gépészmérnök ismét elhozta egyedi roncsbringáit a Hegyvidékre. Kerékpározni ugyan nem lehet velük, tekerni viszont annál inkább, így lehet működtetni a markolót, a kazettás magnót vagy az ötletes ügyességi játékokat. „A környezettudatosságra igyekszünk nevelni a gyerekeket, és arra, hogy nem kell minden játékhoz elektromosság” – magyarázta Várhegyi Roland.
A roncsbiciklik sok mindenre jók, zenélni azonban nem tudnak. Ez nem is baj, mert erre ezúttal a Zenebatyu, pontosabban Sőnfeld Mátyás pszichopedagógus, zeneterapeuta vállalkozott saját készítésű ökohangszereivel.
Sokszor nem hittünk a fülünknek, Rolando műsorát nézve pedig néha a szemünknek sem. A bűvész látványos mutatványokkal szórakoztatta hálás közönségét. Innen már csak egy lépés volt – szó szerint is a MOMkult kertjében – saját magunk eltüntetése. Erre adott lehetőséget néhány perc erejéig a szabadulószoba, amiben azért szerencsére a végén mindenki megtalálta a kijáratot.
Az, hogy ez mennyi idő alatt sikerült, valamelyest az intelligenciától is függött, aminek a mértékét akár azonnal meg is ismerhették az érdeklődők a Mensa HungarIQa interaktív foglalkozásain.
Míg a kertben inkább az aktív szórakozáson volt a hangsúly, a Sirály sétányon pihentetőbb programok várták a vendégeket. Elsőként Katona Csaba sörkóstolással egybekötött sörtörténeti előadását hallgathattuk meg, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa egyfajta társadalom- és kultúrtörténeti stand-uppal szórakoztatta a közönséget.
A Falfirka-felolvasáson Megyeri Annamária a legújabb mesekönyvéből olvasott fel tangóharmonika kíséretében. Nagy sikert aratott a QuizNight – Szabadtéri kocsmakvíz is, amin mások mellett megtudtuk, egyszerű oka van, hogy a Dzsungel könyvében Balunak hívják a medvét: a medve hindi nyelven balu.
A nap második felében a zene játszotta a főszerepet. Fellépett a Duckshell és a Parno Graszt, míg a Sirály sétányon késő estig szólt a Labek & Chrobak DJ setje, a táncoslábúak legnagyobb örömére.
