240 év után 15 ezer négyzetméter zöldfelülettel bővül a Városmajor

Bővülő zöldterület, új vízfelületek, ökologikus szemlélet szerint megújuló növényállomány – ezek a főbb célkitűzései annak a pályaműnek, ami első helyezést ért el a Városmajor fejlesztésének tervpályázatán. A Budapest Fejlesztési Központ által kiírt, nyílt pályázat eredményhirdetésén a XII. kerület, a főváros és a kormány képviselői egyaránt méltatták a nívós terveket.

„A parkidegen funkciók kizárásával, a burkolt felületek csökkentésével, 240 év után először nőhet a zöldterület, a tervek szerint rögtön 15 ezer négyzetméterrel. Sőt, hogyha megegyezés születik a szabadtéri színpad elköltöztetéséről, vízfelület is lesz: egy tó a templom mögött, és egy kis ér az egykori Ördög-árok vonalán” – így összegezte a városmajori tervpályázat eredményét Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára, a bírálóbizottság elnöke.

Az államtitkár a pályázat kapcsán is az együttműködés, a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, ezért is kért fel egy színes csapatot a közös munkára: a fővárost Budapest főépítésze és főtájépítésze, Erő Zoltán és Bardóczi Sándor, míg a XII. kerületet Hapszné Tarcsafalvi Eszter főépítész képviselte. A helyben aktív civilek, a Városmajori Parkbarátok Egyesülete részéről Unger Zsuzsa elnök, továbbá Puskás Péter énekes, a Woodapest faültető egyesület alapítója is részt vett a bírálati munkában. Rajtuk kívül egyetemi oktatók, az építészkamara, illetve zöld érdekvédők képviselői, független szakemberek alkották a zsűrit a parkmegújítást megvalósító kormányzat képviselőivel közösen.

„Az új Városmajor egy természetközeli pihenőkert és családbarát szabadidőpark lesz zöld tisztásokkal, napozóréttel, nagy tóval a közepén, játszóterekkel, közösségi sportpályákkal” – mondta el Fürjes Balázs. Hozzátette, hogy amennyiben a főváros vezetésével közösen sikerül a szabadtéri színpadnak új otthont találni, a helyén nagyobb tó készülne, mint amekkora az Orczy-kert tava. Arról is szólt, hogy a tájépítészek szabadon dönthettek arról, megőriznék-e a színházat, vagy sem – végül mindenki a színpad elköltöztetésével számolt terveiben.

Pokorni Zoltán polgármester felidézte, hogy 2018-ban már kiírt egy pályázatot az önkormányzat a Városmajori Szabadtéri Színpad újratervezésére, az egykori kertmoziból ugyanis egy kelet-balkáni állapotokat mutató konténerváros lett. Problémát jelent – tette hozzá –, hogy az intézmény nagy autóforgalmat vonz, zajos és széttagolja a parkot. „Produkciói művészei értéket képviselnek, mára azonban komoly konfliktusforrássá vált, ezért jobb helyet kell találni neki a fővárosban” – összegezte a szabadtéri színpaddal kapcsolatos véleményét a kerület vezetője.

„A világjárványban minden korábbinál nyilvánvalóbbá vált, hogy elemi igény van a városi zöldterületekre, ezért mindent meg kell tenni a fejlesztésük, bővítésük érdekében” – jelentette ki Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója, aki arról is beszélt: az általa irányított szervezet a kormány megbízásából írta ki a tájépítészeti tervpályázatot, de a XII. kerületet és a fővárost is bevonták a bírálati folyamatba. Tájékoztatása szerint 14 pályaművet adtak be az anonim pályázatra, ezek közül 13 volt érvényes.

A zsűri az OpenSpace Kft. tájépítész iroda és a Deichler Jakab Építész Stúdió Kft. csapatának tervét hirdette ki győztesként. Az OpenSpace Kft. ügyvezetője, Pápai Veronika elmondta, hogy a pályázati kiírás is segítette munkájukat, annak a szemléletnek a kiteljesítését, hogy egy biológiailag sokszínű területet tervezhessenek. Az anyagukban bemutatott növénytársulások nemcsak esztétikusak, hanem jól működnek együtt, azaz a környezeti terhelésnek jobban ellenállnak, és így a fenntartásuk is egyszerűbbé válik.

Pápai Veronika kitért rá, hogy a tervükben megpróbálták összefogni a jelenlegi, széttöredezett zöld struktúrát, igyekeztek nagyobb léptékű tereket adni a parknak. Az intenzívebb területhasználatot a szélekre helyezték, hogy a park belső részei fellélegezhessenek és egy működő zöldfelületi rendszerként, „zöld tüdőként” funkcionálhassanak.