Otthoni szakápolás: harminc éve a XII. kerületi betegekért

Most ünnepli alapításának harmincadik évfordulóját a XII. kerületi otthoni szakápolási szolgálat, amit az önkormányzat az elsők között indított el Magyarországon. A szakápolókból és gyógytornászokból álló munkacsoport 2024 óta a Hegyvidéki Szociális Központ irányítása alatt működik, feladatai azonban a kezdetektől fogva változatlanok. Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásról a csoport vezetőjével, Árkosy Tímea ápolóval beszélgettünk.

Miben különbözik az otthoni és a kórházi szakápolás?

Az otthoni ellátás éppen azt célozza, hogy a beteg a saját lakókörnyezetében részesüljön biztonságos, magas színvonalú szakápolásban, elkerülve vagy lerövidítve a kórházi kezelést. Az ingyenes szolgáltatásunkat a háziorvos vagy a kórházi kezelőorvos javaslatára bárki igénybe veheti. A betegek otthonában végzett tevékenységünk célja a gyógyulás elősegítése, a szövődmények megelőzése, az egészségi állapot javítása vagy szinten tartása, az önellátó-képesség fejlesztése, illetve a beteg és a hozzátartozók edukációja.

Jellemzően milyen feladatokat látnak el a betegek otthonában?

Ápolóként sebkezelést, kötözést és infúziós kezelést végzünk, katétereket cserélünk, gégekanül- és sztómaellátással foglalkozunk. A gyógytornászaink feladata a mozgásterápia, de mellettük mi is végeztetünk a betegekkel mobilizáló, izomerősítő gyakorlatokat.

Van olyan teendő, amit nem végezhetnek el jogosultság hiányában?

Vérhígítót nem adhatunk be, ez ugyanis a körzeti nővér feladata. Férfi betegeket nem katéterezhetünk, továbbá nem vehetünk vért és nem injekciózhatunk.

Hányan dolgoznak a szolgálatnál és mennyi beteget tudnak ellátni a XII. kerületben?

Négyen vagyunk ápolók és három gyógytornászunk van. Körülbelül 350 beteget látunk el egy év alatt. Az ápolókra öt–hét, a gyógytornászokra öt–hat személy jut naponta. A gyógytornászok és mi is általában hetente kétszer-háromszor látogatunk egy beteget, de például az infúziónál, vagy bizonyos sebek ellátásánál mindennap kell mennünk. Minimum félórát tartózkodunk egy helyszínen, de ennél rendszerint sokkal több ideig tart egy-egy vizit.

Egy vagy több szakember foglalkozik egyidejűleg a páciensekkel?

Ez az adott feladattól függ. Katéterezésnél általában ketten megyünk ki a beteghez, mert így sokkal jobban biztosítható a sterilitás. Akkor is szükség van egy kollégára, amikor valakit forgatni, tartani kell, és nincs olyan családtag, aki ebben segíteni tudna. A házi segítségnyújtás területén dolgozókkal is szorosan együttműködünk: gyakran együtt megyünk ki a gondozónőkkel, akik ellátják az alapvető ápolási feladatokat, mi pedig elvégezzük például a sebkötözést.

Gyakori probléma, hogy a betegeket felfekvésekkel küldik haza a kórházból?

Sajnos igen. Sok kórházban nem figyelnek eléggé a felfekvésekre, levegőt cirkuláltató antidecubitus-matracot sem használnak. Gyakran úgy engedik haza a beteget, hogy a zárójelentésben meg sincs említve a probléma – miközben már egy tenyérnyi seb alakult ki az illetőn. Ez szomorú, ahogy az is, hogy nem írnak fel a hazaengedett pácienseknek intelligens kötszereket, holott azokkal sokkal gyorsabban lehet sebeket gyógyítani. Mi csak alapvető kötszereket tudunk biztosítani, a speciális gyógyászati segédeszközöket a betegnek kell beszereznie, illetve az orvosával felíratnia.

Mennyi ideig lehet igénybe venni az otthoni szakápolást?

Orvosi javaslatra tizennégy vizit igényelhető, ismételt orvosi vizsgálat után pedig további háromszor tizennégy vizit rendelhető el. Ha ennyi alkalom sem elegendő, akkor – főként nehezen gyógyuló sebek, például felfekvések, lábszárfekélyek esetén – a NEAK egyedi engedélyével folytathatjuk az ápolást.

A fizikai segítség mellett sokan lelki támaszra is vágynak. Hogyan tudnak ennek az elvárásnak megfelelni?

Az ápoláshoz a pszichés támogatás is hozzátartozik, erre is igyekszünk figyelmet fordítani. A betegekkel, amíg az ápolási feladatainkat végezzük, sokat beszélgetünk. Azok az idősek, akikkel keveset tud foglalkozni a család, szívesen osztják meg velünk örömeiket és bánataikat. Időnként egészen szoros személyes kapcsolatok alakulnak ki köztünk – vannak, akik annyira a bizalmukba fogadnak, hogy már-már mi is családtagnak érezhetjük magunkat.

Árkosy Tímea harminc éve, azaz a megalakulása óta tagja a XII. kerületi otthoni szakápolási szolgálat csapatának. Ápolói pályáját a Szent János Kórházban, a fül-orr-gégészeten és a sebészeten kezdte, innen jött át az önkormányzat által fenntartott szolgálathoz. Egyebek mellett azért váltott, mert az otthonápolás keretében sokkal személyesebb kapcsolatot tud kialakítani a betegekkel. „Sokkal jobb itt gyógyítani, mint a kórházban” – mondta, hozzátéve azt is: bár nem könnyű, mégis gyönyörű a szakmája, amit a hivatásának érez.

Borítóképünk illusztráció.