"Az ambíció s a kötelességérzet, mely nemcsak egy privilégizált nemzet, hanem az egész emberiség irányában köt le, velem született; a két indulatot kielégíteni, éspedig kielégíteni úgy, hogy amellett egyéni függetlenségemet megtartsam: életcélom, és legalább eddig úgy találtam hogy annak leginkább akkor felelhetek meg, ha tudományos pályára lépek."
(Eötvös Loránd)
Eötvös Loránd szerény, a háttérben meghúzódó tudós volt, nem szerette a zajos ünnepléseket, nem vágyott sem erkölcsi sem anyagi elismerésekre. Ennek ellenére tudományos eredményeiért és tudományszervező tevékenységéért számos hazai és külföldi elismerésben és kitüntetésben volt része. Csak a legfontosabbakat említve: a francia kormány a Becsületrenddel, a magyar király a Ferenc József renddel, a szerb király a Szent Száva renddel tüntette ki. A berlini Porosz Királyi Tudományos Akadémia kültagjává választotta. A krakkói Jagello Egyetem és a krisztiániai (osloi) Norvég Királyi Frederik Egyetem tiszteletbeli doktorává avatta. A felsoroltakon kívül élete során még számos kisebb-nagyobb kitüntetésben részesült, különböző tudományos és társadalmi egyesületeknek elnöke vagy vezetőségi tagja.
Eötvös kiegyensúlyozott személyiség volt. Intenzív szellemi munkája mellett mindig tudott időt fordítani pihenésre és sportolásra. Gyakran kerékpározott, lovagolt, lóháton tette meg rendszeresen a mintegy 12 km-s utat otthona és az egyetem között. Nyaranta a hegymászásban lelte örömét. Korának legkiválóbb hegymászói között tartották számon. Mint szenvedélyes fényképész, képek százait készítette hegyvidéki túráin.
„A fotográfia terén elért eredményei jutalmazásául” a fővédnök, Mária Therézia főhercegnő, aranyéremmel tüntette ki az első magyarországi amatőr fényképészeti kiállításon 1890-ben.
Idősebb korában lányai is elkísérték hegyvidéki túráira és ők is lelkes alpinistákká váltak.
D-Tiroli hegymászásai a „magyar professzor” nevét annyira ismertté tették, hogy 1902-ben a Dolomitok egyik csúcsát (2837 m) róla nevezték el Eötvös csúcsnak (Cima di Eötvös).
Baráti társaságban gyakorta mondogatta tréfásan, hogy hegymászó sikereire büszkébb, mint a torziós inga és eljárás létrehozására. Mint a Magyar Turista Egyesület hosszú éveken át volt elnöke, sokat tett a turizmus fejlesztéséért és népszerűsítéséért Magyarországon.
Coulomb-féle elven működő eszköz. A nehézségi erő irányának változására érzékeny. Leolvasása különálló távcső segítségével történik. Az első Eötvös-inga. A nehézségi erő irányának és nagyságának változását egyaránt méri. A horizontális variométer nevet maga Eötvös adta műszerének. Gyakorta említik ős-ingaként is. Ezzel a műszerrel végezték az első terepi mérést 1891. augusztusában a Celldömölk melletti Ság-hegyen. A horizontális variométer továbbfejlesztett változata, a könnyebb kezelhetőség kedvéért egybeépített leolvasó berendezéssel készült. 1900-ban nagydíjat (Grand Prix) nyert a párizsi világkiállításon. Eötvös ezzel a műszerrel végezte méréseit 1901. és 1903. telén a Balaton jegén. A mérési idő rövidítésére egy műszerbe két, egymáshoz képest 180°-kal elfordított lengőszerkezet van beépítve. Ezzel a műszerrel végezte Eötvös, Pekár és Fekete a tehetetlen és súlyos tömeg arányosságára vonatkozó méréseket, mellyel elnyerték a Beneke-pályadíjat. Eredményeik nagy pontosságú alátámasztását adták Einstein relativitás elméletének. Ennek köszönhető, hogy az 1979-ben, Washingtonban rendezett centenáriumi Einstein-kiállításra kölcsönkérték a budapesti Eötvös Loránd Geofizikai Intézettől és központi helyen kiállították ezt a műszert. A tehetetlen és súlyos tömeg arányosságának kérdésével Eötvös már az 1880-as évek második felében kezdett foglalkozni. A jelenség vizsgálatára hihetetlenül érzékeny torziós ingáját használta oly módon, hogy az ingakar két végére különböző anyagból készült tömegeket helyezett és vizsgálta az inga egyensúlyi helyzetét. Amennyiben a nehézségi erő nagysága az anyagi minőségtől függene, akkor a különböző anyagú testek felhelyezésekor az ingának mindig más és más egyensúlyi helyzetet kellene felvennie. Ez a jelenség azonban nem következett be. 1908-ban Eötvös, munkatársaival: Fekete Jenővel és Pekár Dezsővel, méréseit oly mértékben tökéletesítette, hogy megállapíthatták, hogy a tehetetlen és súlyos tömeg legfeljebb 1/200.000.000 arányban térhet el egymástól. E tárgyban írt dolgozatukkal 1909-ben elnyerték a Göttingeni Egyetem Beneke-féle pályadíját. Eötvösnek és munkatársainak a tehetetlen és súlyos tömeg arányossága terén végzett vizsgálatai kisérleti igazolását adják az Einstein-féle relativitás elméletnek. Ottó Heckernek a Föld-alak meghatározása céljából az Atlanti-, Indiai- és Csendes-óceánon végzett mérései hívták fel Eötvös figyelmét arra, hogy a Földön mozgó testek súlya a mozgás irányától és sebességétől függően megváltozik. Miután a Föld nyugatról kelet felé forog, egy a Föld felszínén kelet felé mozgó testre nagyobb centrifugális erő hat, mint egy nyugat felé haladóra. Következésképpen egy kelet felé mozgó test súlya csökken, a nyugat felé mozgóé pedig növekszik, pl. egy kelet felé gyalogló ember testsúlya kb. 2 grammal kisebb, mintha nyugat felé haladna.
A nemzetközi tudományos életben e jelenséget Eötvös-hatás, vagy Eötvös-effektus néven ismerik. Az Eötvös-hatás kimutatására szerkesztett eszköz, amely lényegében egy érzékeny mérleg, melynek karjaira serpenyők helyett súlyok vannak erősítve. A mérleg forgatásakor a nyugat felé mozgó kar nehezebb, a kelet felé mozgó könnyebb lesz és a mérleg ennek megfelelően kibillen egyensúlyi helyzetéből. Ha a mérleget olyan sebességgel forgatjuk, hogy keringési ideje akkora legyen, mint a mérleg lengésideje, akkor a forgás közben fellépő impulzusok a mérlegrudat egyre nagyobb lengésbe hozzák. A kísérlet egyben a Föld forgásának egy újabb bizonyítéka, mely jelentőségében még fontosabb, mint Foucault híres inga kisérlete, melyet a párizsi Pantheonban végzett.
"Az igazi természettudós ... örömöt talál magában a kutatásban s azokban az eredményekben, melyeket az emberiség jólétének előmozdítására értékesít."
( Eötvös L.)

A báró Eötvös Loránd szobrot a világhírű tudós halálának centenáriumán az UNESCO-val közösen tartott Eötvös-emlékév keretében 2020. november 11-n állította az


A szobor avatása a COVID-19 járvány helyzet miatt 2021. október 5-n valósult meg. Avatták
Dr. Fürjes Balázs államtitkár, Pokorni Zoltán polgármester, Pályi András alapítványi elnök.